[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 209
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 209


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Bródy Sándor
Suba

150 éve született Bródy Sándor
(Eger, 1863. július 23. [március 15. (?)] - Budapest, 1924. augusztus 12.)




Bródy Sándor
(Eger, 1863. július 23. [március 15. (?)] - Budapest, 1924. augusztus 12.)

1884-ben, Üstökösként tűnt fel a Nyomor című művével, amely azonnali ismertséget hozott, és óriási vitát kavart. A magyar irodalomban akkor még szinte ismeretlen témaválasztásával, látásmódjával és nyelviségével a külvárosok világát, a beszélt pesti nyelvet emelte be a magyar irodalomba. Cselédek, éhező diákok, mosónők jelennek meg rajzaiban, minden álmukkal, testi szenvedéseikkel és szenvedélyeikkel, nyomorúságból viselt szeretkezéseikkel. A Nyomor bevezetésében Bródy kijelentette: „Ezek a megfigyelések a nyomorról szólnak. De nemcsak az éhség, a szegénység, a test nyomorúságáról, hanem arról a sokkal ijesztőbb nyomorról is, mely a lelket öleli át, rideg csontváz karjaival.”

Regényeiben is a nagyváros írója. Ezek központi témája sokszor a karrier és a csalódás problémája (Két asszony, 1886; Faust orvos, 1888; Don Quijote kisasszony, 1888). Hófehérke című regénye a Jókai-típusú romantikát idézi, míg Az ezüst kecske és A nap lovagja című realista regényei a kor társadalmi problémáit vizsgálják. A dada című naturalista drámája úttörő jelentőségű: a népszínművekben álságosán megjelenő helyett, igazi nyomasztó paraszti világba vezet. A magyar múltat anekdotisztikusan ábrázoló naturalista vígjátékában, a Király-idillek (1902) című színművében pedig szakít a történelmi drámáktól megkívánt patetikus-hazafias pózzal. Publicisztikája egyaránt hatott Adyra, regényírása Móriczra és Krúdyra, színpadi művei Molnár Ferencre, Szomory Dezsőre is.

Irodalomtörténészek szerint művészetének ellentmondása abban foglalható össze, hogy nagyobb kezdeményező, mint amilyen megvalósító. Schöpflin Aladár így írt róla: „Geniális koncepciók és elnagyolt alkotások. Merész kezdések, melyek nem jutnak befejezésre. A vázlatok művésze, befejezett mű nélkül.” Hatvany Lajos így fogalmazott Bródy és a Nyugat szellemi kapcsolatáról: „A kortársak tőle vártak a legtöbbet, s az utána jött nemzedék Bródy-kitaposta nyomokon vágott neki az irodalomnak.”

A korszak legnevesebb és legtöbbet fizető lapjainak: Budapesti Hírlap, Ország - Világ, Erdélyi Híradó, Magyar Hírlap, Magyarország, és a legrangosabb irodalmi lapoknak:A Hét, Magyar Sálon, Katolikus Szemle, Új Idők munkatársa. Szuggesztív, erős hangulatiságú, formagazdag, szabálytalan megoldásokkal kísérletező publicisztikájában különös érdeklődéssel fordult egyrészt az aktualitások, másrészt a dekadens hangulatok, a lélek mélységeinek bemutatása felé.

1890-től irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki Fehér Könyv címen, melynek cikkeit maga írta. 1903-1905 között pedig a Nyugat előfutárának számító Jövendő című hetilapot írta és szerkesztette, Ambrus Zoltán és Gárdonyi Géza közreműködésével.

Nem vállalt ugyan szerepet a Tanácsköztársaságban, mégis emigrációba kényszerült. Betegen, számkivetve kezdett bele lírai és filozofikus elemekkel telített, önéletrajzi jellegű novellaciklusába, a Rembrandt-sorozatba. 1923-ban meghalni visszajön Magyarországra.



Ajánlott irodalom: Hatvany Lajos: Bródy Sándor emlékezete. Nyugat 1924/11.
Schöpflin Aladár: AMagyar irodalom a huszadik században,
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00502/15633.htm;
Földes Anna: Bródy Sándor. Bp., 1964., Laczkó András: Bródy Sándor alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1982.

Kép: Bródy Sándor Strelisky felvétel, 1908 MNM
Ideje: Július 25, csütörtök, 16:14:49 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Bródy Sándor " | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Bródy Sándor (Pontok: 1)
- haaszi Ideje: Július 25, csütörtök, 17:48:52
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Bródy Sándortól én a Manci-t olvastam, egy gépírólány szerelmét főnöke iránt. Ma bulvárnak mondanánk. De tudom, hogy jól írt, az Új Idők régi példányaiban emlékeim szerint jó írásokat olvastam tőle.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds