Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Férjem: Az élet |
|
|
Ezt a verset a férjem írta nekem, és köszönöm neki utólag, előre a törődést, gondoskodást és elfogadást.... Íme, alább olvashatjátok. |
Nem szeretett volna regisztrálni, szerénységből csillagos ötöst kapna... Fogadjátok Őt is nagy szeretettel, mint engem....
AZ ÉLET
Az élet nem a tiéd.
Hisz nem Te vetted.
-A ruhád reggel felvetted,
Este levetetted.-
De az élet nem,
Nem levethető.
Az élet szép lehet,
És nem egy temető.
Ha mégis gondod van,
Nem vagy magad.
Van hű társad; kérd:
bízd rá Magad!
Ő segít, ő erős, ő bátor.
-pedig ő sem navigátor-
De ha jön a vihar
És beborul az ég,
Fejed fölött összeér,
S azt mondod: Elég!
Ha van erőd,
Kisüt majd a Nap
..És este azt mondod:
Szép lesz a pirkadat.
TALÁN ÍGY IS MARAD....
|
Ideje: Október 15, péntek, 07:41:08 - Halogen
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
|
|
|
|
|
"Férjem: Az élet" | Belépés/Regisztráció | 8 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - veva Ideje: Október 15, péntek, 09:18:06 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szép vallomás! Bízz benne, kérlek! |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - Bogika Ideje: Október 15, péntek, 09:19:57 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagy ajándék, ha valaki mellett a nehéz napokban legalább egy ember ott van, ha ez a férj vagy az anya, az a legjobb. |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - Lev Ideje: Október 15, péntek, 10:17:50 (Adatok | Üzenet küldése) | ilyen szerető férjed van?! és te meghalnál! Kérlek ne tedd, inkább add NEKI újra, meg újra az életed! |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - Norvi Ideje: Október 15, péntek, 10:27:05 (Adatok | Üzenet küldése) | "Ha van erőd,
Kisüt majd a Nap
..És este azt mondod:
Szép lesz a pirkadat.
TALÁN ÍGY IS MARAD...."
Nagyszerű ember a férjed -- te is tudod, nem is kérdés, hogy hol a helyed és hogy rendezd az életed. Szorítunk. Merits erőt azokból, akik számára fontos vagy. |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - LEKA Ideje: Október 16, szombat, 23:36:23 (Adatok | Üzenet küldése) | Ha kézenfognak
engedd, hogy vessenek
bízzál magadban
s hagyd,hogy szeressenek! |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - stefanicus (stefanicus@msn.com) Ideje: Október 17, vasárnap, 00:13:15 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | hello Halogen !
köszöntelek, egy öszinte vallomás , de enélkül nem müködik semmi , ez a legfontosabb,egymás megbecsülése
élni kell vele , de visszélni nem szabad , mert akkor csalod meg önnönmagad
gartulálok.
köszönöm a szókat
a tollnál jelen vala:
mv:shf
alias
istvan |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - Anonyma Ideje: Október 17, vasárnap, 15:11:14 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Akinek ilyen verset írtak az soha nem érezheti magát egyedül!-Ugye tudod? :-) |
|
|
|
|
|
Re: Férjem: Az élet (Pontok: 1) - Talula (roxye@.hu) Ideje: Október 17, vasárnap, 16:40:20 (Adatok | Üzenet küldése) | Halogen!
Igen nagy ajándékot kaptál az élettől... Mert az élet amit egyik kezével elvett tőled azt a másikkal visszaadta.
Ma már senki nem vitatja, hogy a depresszió - betegség. Amikor én depressziós lettem még nem egészen így gondolkodtak erről. Nem volt ott senki, aki azt mondta volna: itt van a kezem, kapaszkodj belém és én segítek.
Ehelyett ilyeneket hallottam: miért nem szeded már össze magad? Nem szégyelled magad? Miért vagy mindig ilyen búbánatos? Elfelejtettél mosolyogni? (A rosszabbakat inkább le sem írom...)
Igen.
Nagyon hosszú időre elfelejtettem mosolyogni.
Persze tettem a dolgom. Aztán eljött az a nap is, amikor úgy éreztem, többé nem vagyok képes kilépni a lakásból. Álltam az ablak előtt és görcsbe rándulva bámultam az utcát, ahol már régen el kellett volna mennem dolgozni.
Ez volt a fordulópont.
Megértettem, hogy így nem mehet tovább. A család orvoshoz vitt, gyógyszereket kaptam.
A feszültség azonban évekig nem enyhült! Nem tudtam járművekre szállni, bemenni egy boltba és más nyilvános helyekre. Kényszerképzeteim voltak, hogy ha belépek egy elektromos ajtón, akkor soha többé nem tudok kijönni. Ezért nem mentem be.
De akartam a gyógyulást. Aztán megértettem, hogy akarni nem elég. Hinni kell benne, tudni, hogy mindenre képes vagyok és megérteni: a Nap nekem is süt, a fű értem is zöld.
Fontos, hogy ne okold magad azért, ami történik veled, a lelkedben - mert ez egy betegség és nem a te hibád. Nem rosszabb, mint a magasvérnyomás vagy a cukorbetegség, csak más.
És van kiút.
Az én gyógyulásom olyan volt, mint amikor a hajánál fogva ráncigálja ki magát a szakadékból az ember. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Olyan dolgokkal kezdtem foglalkozni, ahol láttam: az én gondom semmi ahhoz képest, ami másokat nyomorít.
Neked szerető férjed és két gyermeked van (ezt leírtad egy helyen magadról). Én ismerek olyan asszonyt, akit a férje elhagyott, mielőtt megszületett a gyermekük. A kislány többszörö
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|