[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 407
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 407


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Mi kell a tiniknek?


Mi is kell a mai tinédzsereknek? Először is az, hogy senki ne hívja őket se tiniknek, se kamaszoknak. Másodszor, hogy azért, mert még nem felnőttek, embernek nézzék őket.


Sok ember gondolja azt, hogy nekünk még nincsenek konkrét érzelmeink, nem vagyunk elég értelmesek ahhoz, hogy megértsük a világot. Pedig ők is voltak ennyi idősek, ők is átélték ezt, de valahogy senki sem hajlandó beismerni, hogy pontosan tudja, mit érzünk, mit gondolunk a helyzetünkről. Miért?

Talán van bennük egy félelem, hogy akkor megint "kamaszok" lesznek. Hány ember van pedig, aki nem bánná, ha megint fiatal, ha megint vidám, szabadéletű, és nyílt tizenéves lehetne.

De a tizenévesek is tudják, hogy nem olyan egyszerű ez. Igényeljük a szeretetet, hogy figyeljenek ránk, ugyanakkor hagyjanak békén minket. Kell, hogy valakivel együtt nevethessünk, sírhassunk, hogy legyenek közös dolgaink. Sok-sok barát is kell.
Ilyenkor kezd kifejlődni az igény egy társra (aki nem mellékesen ellenkező nemű). És szomjazunk arra, hogy kifejezhessük érzelmeinket az emberekkel, a világgal, a történésekkel kapcsolatban. Ha kérdezünk, elvárjuk a tiszta és világos választ. Főképp a miértekre.

Gyakran ér minket lehurrogás, ha valamilyen politikai vagy gazdasági problémáról alkotunk véleményt. Hogy mi még nem tudhatjuk, hogy nem is éltünk mi még akkor, amikor ez a probléma kialakult. Ők már éltek, mikor a mi problémánk kialakult. Ők miért nem tudják a megoldást arra, hogy ne felnőttelkel való nyílt csatározás legyen ez a néhány év, amíg felnövünk?
Vagy ennek a néhány évnek így kell telnie, hogy normális, egészséges lelkületű ember legyen belőlünk?
Ideje: Június 12, vasárnap, 09:23:15 - kritta

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Mi kell a tiniknek?" | Belépés/Regisztráció | 17 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Június 12, vasárnap, 13:25:44
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves "kritta"!

Én egy idős bácsi vagyok, három unokám közül a legnagyobb, Máté, 14 éves, de már a nagyobbik leányunoka is tinikorú. Írásodon nagyon csodálkoztam.
Mint lehet egy tini korú ilyen okos, sőt, bölcs? Hány éves vagy valójában?
Írásodra még akkor is büszke lehetsz, ha esetleg egy felnőtt segített kicsit javítgatni rajta.Utóbbit nem állítom, ne érts félre!
Bizony, az írásodban felvetett gondolatok nagy-nagyon fontosak!
Üdvözöl: Lelkes Miklós



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Június 12, vasárnap, 18:01:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Írásod tetszett. Kicsit úgy érzem a sértett ifjúság is benne van, de ez nem baj. Sőt mivel elmondod, segítesz vele sok más fiatalnak. Mert ha a "tinik" bocs a szóért, elmondanák otthon és az iskolában, hogy mi is a baj amiért éppen szomorkodnak, valószínű problémáik is gyorsabban megoldódnának. Viszont, úgy érzem ha elvárják a fiatalok, hogy felnőttként kezeljék és értsék meg Őket a szüleik, tanáraik, akkor ennek megfelelően is kellene viselkedni és felelősséget vállalni. Tisztelet a kivételnek, akikből hála az égnek SOK van, de a fiatalok jelentős része, bizony még a kommunikálásra is alkalmatlan. Ebben tudom, hogy nem csak Ők a hibásak, valahol a tettes középen van. A körülmények a rohanó élet és a barátok hatása. Úgy érzem Te egy helyesen gondolkodó a dolgokat figyelemmel kisérő fiatal vagy. Bár a korod nem tudom mennyi, és az hogy leéltél egy életetn nem vitt a kérdéshez közelebb. Inkább azt érzékeltette, hogy kicsit el vagy keseredve. Hát szerintem fel a fejjel.



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Június 12, vasárnap, 19:19:33
(Adatok | Üzenet küldése)
Azt hiszem, Neked tulajdonképpen igazad van, és mivel nem olyan régen még én is tini voltam, így meg tudom érteni a problémádat. DE! Mivel én már átléptem a felnőttkor küszöbét, és már inkább felnőtt fejjel gondolkodom, s az ő szemszögükből értékelem a dolgokat, az a meglátásom, hogy a legtöbb kamasz (bocsánat a kifejezésért) nem olyan bölcs gondolkodású, mint éppen Te vagy. Sajnos én úgy látom, hogy a fiataloknak ez a meglehetősen "szabad életvitele" inkább a romlás felé viszi őket. Én csak egy évtizede voltam kamasz, de az a változás, ami időközben lezajlott, már az én fejemmel is követhetetlen. Ti már mobiltelefonnal szaladgáltok (ennyi idős koromban még nem is létezett), és szilikonbeültetést kértek ballagási ajándékként. (Minket hazazavart az osztályfőnök, ha meglátta, hogy kifestettük a körmünket.) Szóval az idősebb generációk számára nagyon nehezen adaptálható ez a rendkívül gyorsan bekövetkezett technikai és erkölcsi változás, és valahol őket is meg lehet érteni. Az viszont tény, hogy attól, hogy fizikailag (kora)érettek vagytok, a fejetek lágya még nem nőtt be teljesen, és nem árt hallgatni az idősebbek tanácsára, mert nem akarnak rosszat.
Saját tapasztalatból beszéltem.



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: Június 12, vasárnap, 20:06:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
"Vagy ennek a néhány évnek így kell telnie, hogy normális, egészséges lelkületű ember legyen belőlünk?" Bizony, így. És jobb, ha most lázadtok, mint ha később, már felnőtt korotokban.



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Június 12, vasárnap, 21:43:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Hmm! Ezt a kort mondják a szinte legnehezebbnek. Én emlékszem magamra, így megértelek. Nomeg! Tényleg nagyon érett gondolataid vannak, de ezt már jó néhányszor megállapítottam. Ezért aztán különösen örülök, hogy rátaláltattam erre az oldalra veled (amire sztem magadtól is rátaláltál volna ;)), ez egy nagyon nekedvaló oldal.
Az nagyon jó, ha sok mindenről van véleményed - persze arra mindig fel kell készülni, hogy az nem egyezik meg mindenkiével. Néha még akkor is ki kell tudni állni a saját vélemény mellett, ha senki másé nem ugyanaz.
Időnként arra is rájön az ember (lánya), hogy hiába tudja vmiről, hogy rossz, sőt talán még a megoldás is felbukkanhat, de a megváltoztatásához szükséges erőnek nincs birtokában. Ilyenkor aztán vagy harcol érte, vagy elismeri - ehhez kicsi vagyok (ezt is kell időnként - ettől még senki nem válik vesztessé!)
Tizenévesnek lenni izgalmas, néha veszélyes, de mindenképpen emberpróbáló idő!



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- boblogan (mertek@fw.hu) Ideje: Június 13, hétfő, 04:14:30
(Adatok | Üzenet küldése)
Én 14 évesen már mindent tudtam az életről! Sőt, azt is tudtam, hogy a legtöbb felnőtt mit csinál rosszul, miben téved, mik a hibái.

16 évesen persze rájöttem, hogy két évvel azelőtt még gyerek(es) voltam, sokmindent rosszul gondoltam, volt, amit nem (jól) értettem, voltak dolgok, amiket még át sem él(het)tem. De ez már a múlté, mostmár tényleg "kész" vagyok, az iskola nem fontos, jöhet a nagybetűs élet, ide nekem az oroszlánt is!

18 évesen benőtt a fejem lágya... Rájöttem, hogy 14 évesen naív kisgyerek voltam, 16 évesen pedig balga kamasz. Nem véletlen, hogy 18 évtől számít hivatalosan felnőttnek az ember. Addigra tényleg "beérik", mindent megtanul, mindent megtapasztal, teljes testi-szellemi felkészültséggel indulhat az élet sűrűjébe. Ezután már csak az eddig megszerzett ismereteket kell felhasználni, és minden megy, mint a karikacsapás!

Azóta eltelt 14 év. Lassan tisztul a kép... Nagyon keveset tudok a világról... Ami biztos: 14 évesen annyi fogalmam sem volt az életről, mint kérésznek a hosszú élet titkáról. 16 évesen szellemileg már túlszárnyaltam egy marék lepke IQ-ját. 18 évesen már minden bizonnyal elengedett kézzel ültem a bilin... Most csak azt tudom biztosan, hogy bőven van még mit fejlődnöm, és valószínűleg soha nem fogok tudni válaszolni az igazi kérdésekre. Persze nem vagyok egyedül: a jó pap is holtig tanul - és bután hal meg...

Kedves Kritta, nem tudom, melyik stádiumnál tartasz, de az irány jó! :) Én drukkolok neked. Hajrá! :)



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- szimbolum Ideje: Június 13, hétfő, 07:47:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Amit írtál, arra szerintem minden mai felnőtt emlékszik ,hisz mindenki átesett ezen a problémán .Nem egyszerű kamasznak, tininek lenni. Gyereknek már túl nagy az illető,de felnőttnek még túl "kicsi" . A kicsisége a tapasztalatok hiányából ered ,általában. Néha viszont a tapasztalat szerzés mellékhatása elég fájó tud lenni, talán ettől akarnak megkímélni.Egy biztos , a 14-18 évet nem sírom vissza , a lázadásaimmal a saját életemet tettem nehezebbé, mert úgy éreztem hogy a szüleim nézetei kissé elavultak,és különben is,"világmegváltásra" készültem . Azon a véleményen voltam hogy ami nekik nem jött be,az majd nekem sikerül,és a szabályokat pedig legjobb ha felülbírálom ,hiszen én tudom hogy mit akarok ,mi a jó nekem, senki más. Akkor magamat sajnáltam, most viszont Őket ,nem lehetett egyszerű velem.Ilyen voltam......Ma már látom fáradozásuk értelmét ,és ebből leszűrhetem magamnak a tanulságot,és azt hogy mit kívánok mindebből átadni a gyerekeimnek. Már most remeg a lábam ha arra gondolok hogy 6 év múlva talán a lányom fog megnemértettségről írni. Azért hidd el, de felnőttnek lenni sem olyan egyszerű....legalábbis nekem nem.:-)) Sok sikert, és gratulálok az írásodhoz!



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Június 13, hétfő, 14:03:05
(Adatok | Üzenet küldése)
Lehet, hogy igazuk van az előttem szólóknak. Lázadni kell, méghozzá addig, amig az ember még fiatal, és megteheti. Én sosem lázadtam, mindig elfogadtam amit a szülők mondtak, mindent úgy láttam jónak. Ehhez hozzá kell tenni, hogy későn érő típus vagyok. De most úgy érzem, hogy szívesen lázadnék. Minden ellen!!! Nekem sem tetszik a rendszer!!! Csak ez már egy egészen másfajta lázadás lenne...



Re: Mi kell a tiniknek? (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: Június 14, kedd, 08:06:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Igen.
A világra való ébredés egy folyamat. Belefér
a szerelem, a csalódás, a flegmaság, a lázadás, stb. Szóval minden úgy, mint ezelőtt tíz, húsz, negyven, ... évvel ezelőtt, csak a díszlet, és a kellékek változtak.
Aztán, hogy kiből lesz normális, egészséges
lelkületű ember?
Na, az a Súgótól is függ!




PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds