| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szamuráj kardteszt |
|
thkerekes
 |
A szamurájok rendjét még mindig kritikátlanul tisztelik. |
KARDTESZT UTAZÓKON
A szamurájok rendjét még mindig kritikátlanul tisztelik
[27.2.2004]
A szamurájok kardja nemcsak tárgy volt, hanem gazdájuk szellemi megszemélyesítője, nemcsak a védelem és a támadás eszköze, hanem az élet tisztességes befejezésének lehetősége.
A kard a szamuráj lelke, a lélek pedig a szamuráj esetében nem is utolsó. A harcosok öngyilkosságának Japánban elterjedt egyedülálló formája egy kereszt alakú vágással történt, s az így végrehajtott öngyilkosságnál egyetlen életfontosságú szerv sem sérült, és az áldozatnak gyakran órákig tartó haláltusát kellett végigszenvednie.
Az első harcos 1170-ben egy vesztes csata végén végzett így magával, miután látta, hogy két fia elesik az ütközetben s ő maga is súlyosan megsebesült egy térdébe fúródó nyílvessszőtől, hiába parancsolta fegyverhordozójának, hogy fejezze le. Ezután a szóban forgó hadvezér nyugat felé fordult és tízszer egymásután elkántálta Buddha üdvözletét, majd megalkotta búcsúversét:
"Mint egy elszáradt fa / ami nem hozott virágot / szomorú volt életem / de még szomorúbb napjaim vége / mert nem hagyok hátra gyümölcsöt"
Hagyományos szamuráj-öltözék:
ma már fesztiváli attrakció
(Daisuke Morita fotója)
Amikor ezeket a sorokat kimondta, kardjával hasába döfött, majd arcra borult és meghalt. Ezzel az alkotáslélektani bravúrral indul hódító útjára a harakiri, (ami Japánban az egyszerű szamurájok közt inkább szeppuku) s tart meghökkentő módon 1970-ig, amikor az író Misima Jukio irodalmi hírnevét meggondolatlan katonai puccskísérlettel rombolta le, ami után öngyilkosságot követett el.
Bár egy magára igazán sokat adó szamuráj az öngyilkosság után saját vérébe mártott ecsettel írja búcsúversét. Az igazi szamuráj számára az a természetes, ha meghal – mondják Japánban, ez azonban (tudjuk) nemcsak őrájuk igaz. Szamurájokról Japánban a 12 század utolsó évtizedeitől a 19. század közepéig beszélhetünk, tudjuk meg egy svéd szerző művéből (Catharina Blomberg: Szamurájok. Japán harcos nemességének történelmi és vallási háttere, Szenzár Kiadó, 2003)
A szamurájságnak Japánban nincs előtörténete
A kötet jóval több, mint egy történelemkönyv. Ipartörténeti, régészeti kutatásokra alapuló monográfia, mely az események tárgyilagos közlése mellett azok összefüggéseit :filozófiai, vallási (sinto, buddhista, konfuciánus) is vizsgálja. Ezek nélkül ugyanis nehezen érthetők a tradicionális japán szokások.
A köztudatban sokszor nem tökéletesen megismert, vagy éppen félreismert erkölcsi szokásokat, elveket elemzi, mint pl. a hűség és kötelesség, a harcos ideál, amelyek a szamurájok írott és íratlan kódexén alapulnak.
Blomberg műve a 12. századtól a 20. századig kíséri végig Japán történelmét, következtetéseit a japán ideológiatörténet fontos műveivel támasztja alá. Részleteket közöl-érvei alátámasztására pl. Az öt gyűrű könyvéből.
A szamurájok rendje szinte a semmiből
emelkedett ki a 12. században, egy belső háború nyomán. Utána erősödik meg befolyásuk kulturális és vallási értelemben egyaránt. Történelmi szerepük értéke máig megfellebbezhetetlen, kritikájuk – eltérően az európai nemesség Cervantes által megírt módján – máig nem született meg. Alakjuk nemességét számos közmondás és szólás rögzíti: "a virágok között a cseresznyevirág, az emberek között a szamuráj a legkülönb."
A nyílvessző hajdanán háromrétegű páncélon is áthatolt (Daisuke Morita fotója)
Maga a szó a szaburahu igében keresendő, ami azt jelenti: egy urat, mestert szolgálni.
A szamurájok kitűnő harcosok voltak, íjukat négy-öt átlagember tudta csak felajzani s két-három páncélt is átlőttek vele egyszerre. Önkívületig hűségesek maradtak, ha szüleik vagy gyermekeik is hulltak el, átvágtattak a testükön és folytatták a csatát.
Mivel tisztában voltak azzal,
hogy életmódjuk és a buddhista elvek közt számos ellentmondás van, katonaként végrehajtott bűneikért alaposan vezekeltek. Megnövekedett szerepükre utal, hogy a közemberektől vak engedelmességet követeltek meg, ha azok szamurájjal találkoztak, le kellett szállniuk a lóról s szemüket a földre szegezve mélyen meghajolni. A szamuráj rendelkezett a közemberek életével és halálával, joga volt akárkit helyben és azonnal kivégeztetni, ha úgy vélte, hogy az tiszteletlenül vagy sértően viselkedett.
Ritkán ugyan, de az is megtörtént, amikor a szamuráj úgy próbálta ki új kardjának élét, hogy egy útkereszteződésben az első arra járót levágta. Kardjuk különlegesen jó minőségű pengéből készült, a feljegyzések szerint egy jó csapással három ember testét is át lehetett vágni, s egészen biztos, hogy így kettőbe lehetett hasítani egy felnőtt férfit.
A svéd Olof Eriksson Willmann, aki holland szolgálatban utazott Japánba 1651-ben és aki egy Edóba utazó társaság tagja volt, megemlíti, hogy Szurugából Hakonéba tartó útja során a Tokaidó (Keleti Út) mentén egy szamuráj áldozatait látta: "– Az úton láttunk egy férfit, akit egyik vállától gyomorszájáig kettévágtak, teste az út mellett feküdt, mivel senki nem akarta elégetni tetemét."
Általános elképzelés szerint a kardkovács a saját személyisége egy darabját is belefoglalta a kardba, komolyan imádkoztak a kovácsok a munka elkezdése előtt. Maga Az öt gyűrű könyve Mijamoto Muszasi (1584-1645) híres kardvívó könyve, aki a kard használatának nemcsak fizikai, de lelki, szellemi részére is kitért. Szerinte a szellemi edzettség legalább olyan fontos, mint a fizikai felkészültség és a gyakorlatok eredményeként kialakul egyfajta hatodik érzék." A kardvívás az élettel és halállal való találkozás művészete .
Az életet elvetni és meghalni könnyű,
nem tenni különbséget élet és halál között azonban nehéz. Az általunk harakirinek nevezett rituális japán öngyilkosság sokáig gyakorlat volt, néha a pedagógia eszköze volt, mint pl. Oda Nobugana mestere is harakirit hajtott végre, így próbálta meggyőzni tanítványát, hogy faragjon le erőszakos viselkedéséből.
A modern parlamentáris demokrácia működéséről is olvashatunk egy érdekes példát a kötetben. Az első brit mintára 1869-ben megalkotott japán országgyűlés tárgyalta a harakiri megszüntetését. Az indítványt egyhangúlag (200 nemmel, három igen és hat tartózkodás mellett) elutasították, úgy utalva a harakirire, mint az ősi Japán lelkére, az eszme iránti odaadás megtestesülésére. A brit megfigyelő szerint az egyik képviselőt, aki a harakiri ellen szavazott, a pletyka szerint meggyilkolták.
|
Ideje: December 16, péntek, 19:36:37 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szamuráj kardteszt" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szamuráj kardteszt (Pontok: 1)
- soman (soman@vodafone.hu) Ideje: December 17, szombat, 06:33:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Erre nem gondoltam volna, hogy egyszer ebben a lapban olvashatok kedvenc témámról!
Mélyen tisztelem a japán történelmet és kultúrát, különösen a régi szamurájok világát. Talán azért is, mert húsz évig foglalkoztam keleti harcművészettel, melynek egyik gyökere a japán kard és a hozzá fűzödő filozófia. Gyűjtöm a keleti fegyvereket, több katanám és vakizasim van.
Igen, a kard a szamuráj lelke, testének meghosszabítása. Japánban számos iskola létezett, egyik leghíresebb kardforgató Mijamoto Muszasi volt, kinek életét többször megírták, megfilmesítették.
A szamurájok a sógunok - akkori helytartók -, testőrei, harcosai voltak, akik sírig tartó eskűvel kötelezték el magukat. Ha uruk elesett egy csatában, akkor sokszor nem maradt más lehetőségük, mint szeppukut elkövetni. Hasonlóan jártak el, ha legalapvetőbb törvényük; a becsületkódexük szenvedett olyan csorbát, amelynek egyetlen megoldása a rituális öngyilkosság volt. A halált teljesen másképpen élték meg, mint a ma embere. Aki sikeresen véghezvitte a keresztvágást, azt egy harcostársa lefejezte. Hatalmas tisztelet övezte a szeppukut végrehajtó szamurájt, aki ezáltal megvédte saját maga, vagy ura becsületét.
A gazdátlan szamurájokat roninnak hívták.
Japánban és szerte a világon ma is sok követője van a régi japán harcosok gondolkodásmódjának.
Kardkészítő mesterek ma is dolgoznak, egy igazi japán kard értéke felbecsülhetetlen.
A harc és a küzdelem tudományának a legtöbb ázsiai országban régi hagyományai vannak, de olyan alapossággal, mint Japánban, sehol nem fejlesztették ki. Ez a művészi szinte emelkedett harci tudomány - és kísérő szellemisége - évszázadok csatározásain keresztül bizonyította valódi értékeit. Japánban nem tűnt el a régi idők harci művészete és szelleme a modern idők beköszöntésével, mint Európában. A hagyományok tovább éltek, mert összekapcsolódtak vallási és filozófiai irányzatokkal. Ez nemcsak a továbbélést biztosította, hanem a művészi szintig történő kifinomulásokat és egy sajátos életszemléletet, a
A hozzászólás folytatása... |
Re: Szamuráj kardteszt (Pontok: 1)
- thkerekes Ideje: December 17, szombat, 14:07:35
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Barátom!
Szívesen továbbítanám a leveled az illetékesnek:egy svéd nő írta a könyvet...
szeretettel kerekes tamás |
]
Re: Szamuráj kardteszt (Pontok: 1)
- soman (soman@vodafone.hu) Ideje: December 17, szombat, 21:04:03
(Adatok | Üzenet küldése) http://soman.gportal.hu | Kedves Tamás!
Érdekes, hogy egy svéd nő írt erről a témáról könyvet, de gondolom a nyugatnak szól a könyv, és neki mély kötödése lehet a keleti kulturához, ha hozzá mert nyúlni az átfogó ismeretet igénylő témához.
Baráti üdvözlettel;
egy ronin :))) na jó; Ottó |
]
|
|
|
|
|
|
