[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 349
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 350

Jelen:
Tagi infók a_leb Küldhetsz neki privát üzenetet a_leb a_leb


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
111 híres regény
TimurLink

Önállóan, magukban is élvezhető szövegek.



Woody Allan egyszer gyorsolvasási módszerrel elolvasta három nap alatt Tolsztoj Háború és béke három, grandiózus kötetét. A kérdésre - miről szólt? - azt válaszolta: Oroszországról.

Hegel a polgári világ epopeiája, azaz eposzaként határozza meg a regényt; Kundera költői elmélkedésnek nevezi a létről. Bárhogyan is definiáljuk e sokszínű műfajt, annyi bizonyos, hogy az ókor óta léteznek regények, s máig a legolvasottabb irodalmi műfajnak számítanak. (Apuleius: Az aranyszamár, Petronius: Satyricon) Mindehhez hozzáteszi Mark Twain, hogy a regény annak az embernek a vallomása, aki nem követett el semmit. Míg Hegedűs Géza, a tematikát kissé szűkítve, a szerelmes-regény műfaját úgy definiálja, hogy az egy epikus kísérlet, hogy Jancsi megtalálja Iluskát. A posztmodern korban a tematika tovább szűkült a nanotérre: Posztmodern Péter feltalálta az ikes igéket. Az írói kuratóriumok és grémiumok, akik ezen jeles szerzők „szövegeit+ különböző könyvbemutatókra citálják, hogy mit is jelent a posztmodern regény, azt örökre sírjukba viszik. Csak sejtem a megoldást: a posztmodern regény olyan jó minőségű szöveg, amely alapjában vendégszövegből áll, tehát jó, annak ellenére, hogy az eleje, a közepe, na meg a vége rossz. Ezek a szerzők szoktak három néző előtt a Budapesti Könyvfesztiválon felolvasóestet tartani. Ha négyen vannak, az már tömegsiker.


Noha a modern kor Odüsszeiája mindenki által ismert sorokkal kezdődik: Louis a fűtő elhajózott az Új-Hebridákra, mégis a regény a nagyepika reprezentatív műfaja. Az elnevezés a 12. században keletkezett Franciaországban, ahol romannak kezdték hívni azokat az irodalmi műveket, melyeknek nyelve a lingua romana, tehát a beszélt köznyelv volt, s nem a tudósok által használt latin. Ennek nyomán Európa-szerte ez a kifejezés terjedt el (több változatban) a műfaj megjelölésére. A magyar 'regény' elnevezés a nyelvújítás korában keletkezett, és a 'regélni', azaz 'mesés történetet elmondani' kifejezést őrzi etimológiájában.
A regény 'formátlan', 'amorf' műfaj, mivel a nagyepika másik jelentős műfajával, az eposszal szemben sem tematikai, sem szerkezeti kötöttségei nincsenek, s alműfajainak, műfajtípusainak száma is szinte végtelen. A regény kötetlen modorban elbeszélt történés-sorozat. Nagy terjedelmű, rendszerint hosszú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fő és mellékszereplőkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér előtt játszódó eseménysor áll, a történetszövés mellett azonban fontos szerepet kap a szereplők érzés- és gondolatvilága, esetleg a cselekmény folyamán kibontakozó jellemfejlődése. A regény rendszerint prózai formájú, bár a 19. században a romantika létrehozta az átmenetileg divatos verses regény önálló, epikolírai műfaját.
A műfaj körébe sorolt műalkotások csoportosításának számtalan módja létezik. Külső forma alapján létezhet monologikus és dialogikus regény, levélregény, naplóregény, keretes regény. Az elbeszélői nézőpont szerint énregény és perszonális regény, szerkesztésmódja alapján kronologikus vagy időbontásos regény.
Terjedelme alapján megkülönböztethető a nagyregény és a kisregény műfaja (ami azonban nehezen különíthető el a hosszú elbeszéléstől), valamint a regényciklus és a regényfolyam. A tematikus felosztás a bestsellerek reklámozása révén alakult ki. A szórakoztató irodalom körébe sorolható a szerelmi, a háborús regény, az útikaland, a science fiction, a detektívregény, a western stb. Az olvasók életkorához igazodva megkülönböztethetjük a gyermek- és ifjúsági regényeket.
Mihail Bahtyin irodalomtörténész a korai regények alábbi típusait különbözteti meg. A próbatételes kalandregény cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér. A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. A köznapi kalandregény a kalandokat mindennapi környezetbe helyezi, gyakran a bűnözés világába. A kalandok ugyanúgy felcserélhetők egymással, legfeljebb a pikareszk regény hőse a regény végén eljut arra az elhatározásra, hogy változtat életmódján. A fiktív életrajzi regény cselekménye lineáris, a kalandok sorrendje már nem cserélhető fel. A színtér a mindennapok világa. A főszereplőnek itt már jelleme, egyénített lélekrajza van, s lehetősége nyílik saját sorsának alakítására. A fejlődésregényben is fontos szerepet kap az utazás, de itt a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése.
A regény történeti fejlődésének gyökerei a hellenisztikus görög és római irodalomig vezethetők vissza, az antik regény a Kr. u. 1-3. században élte virágkorát. Az antik regény legfőbb jellemzői a prózai forma (bár még gyakran versbetétekkel tűzdelt), a jelentős terjedelem, továbbá az, hogy a cselekmény és a szereplők túlnyomórészt a fikció termékei. Az ókori regények szórakoztató célzatú történeteket adtak elő.
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm
A Móra Kiadó 111 híres külföldi regény című kiadványa megkönnyíti, hogy ismereteket szerezzünk a regény világtörténetéről. Ma már világosan látom, hogy nem mindegy, hogy a Királyné nyakláncát, Münchausen kalandjait Magda Marinko, Svejk, Kiszely Tünde, Kelemen Annácska, Győzike, vagy Szerb Antal meséli el. A két kötet egyik legnagyobb erénye, hogy a világirodalom remekeit kiváló írók tömörítették: Ágai Ágnes, Csoóri Sándor, Diószegi András, Elbert János, Fehér Klára, Fejes Endre, Gyárfás Ferenc, Lányi Sarolta, Lengyel Balázs, Rubin Szilárd, Török Endre Ungvári Tamás, Vajda Endre, Walkó György. Elnézést kérek azoktól, akiket kihagytam, de mind a felsorolt nevek, mind a könyvben talált regénytömörítések meggyőztek arról, hogy a kivonatok önállóan is megállják a helyüket esztétikai szövegként, azaz olvasmányos kivonatok. Aki ólomkatonákkal akarja eljátszani a tíz évig tartó trójai háborút a vasalódeszkán, az nagyot téved, de aki ennek a két kötetnek alapján akar alapvetően fontos információkat szerezni a világirodalom regénytörténetéről, az nagyobb szerencsével jár.
A szövegek esztétikai értékéről már szóltam, arról még nem, hogy az egyes regénykivonatokat rendkívül színesen, frappánsan megírt kor és személyiségrajz vezeti be, mely nem öncélú, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kivonat elolvasása után elhelyezhessük a művet a képzeletbeli irodalmi könyvespolcunkon. Majdhogynem teljes irodalomtörténetet kapunk, ha arra gondolunk, hogy a válogatás nem európacentrikus, keleti és kínai regények ismertetése sem hiányzik a két kötetből, amelynek további erénye, hogy a szakirodalmat közérthetően idézi, nem úgy, mint Lukács György, akinek esztétikai dionoszauruszában az állítmány a második kötetben található, annak is a végén.
Negyvennégy éve olvasok, első irodalmi diplomámat a szegedi főiskolán szereztem, a másodikat az Eötvös Egyetemen, ahol doktoráltam is irodalomból. Mégis, ebből a kötetből tudtam meg, hogy Henry Fielding Habsburg rokonsággal bírt, s hogy Sade márkit egy ellenfél herceg megmérgezte és hat hónapig haldokolt. Újra eszembe juttatta a könyv, hogy W. Scott lírikus is volt és Laurence Sterne életművét is jobban értem most, mint az egyetemen. Összegezve: a kötet nemcsak alapvető ismerteteket közöl, de kuriózumokat is.
Használati útmutató: boldogult úrfi-koromban Zemplényi tanár úrnál vizsgáztunk világirodalomból. Akkor már minden vizsgázónak volt egy főiskolai irodalom szakos diplomája. A tanár urat nem érdekelte a cselekményvázlat, az eszmetörténet. A halandzsa. Ő csak arra volt kíváncsi, hogy elolvastuk-e valóban az eredeti művet. Fura kérdések hangzottak el. Hogy hívták Babel regényében Szása Kolesznyikov lovát? Wirginia Woolf Hullámok c. regényében hogy hívják a főhős meghalt fiát? Kihez menekült a keleti gótok legnagyobb fejedelme, a Veronai Detre? Maria Edgeworth regényében, a Rackenti kastélyban, milyen szerepet játszik Thady Quirk? Ilyenkor hosszasan néztünk ki a zúzmarás Lánchídra és átkoztuk magunkat, hogy nem olvastuk el az igazit.
A kiadó, a könyv legnagyobb erényének azt tartom, hogyha valaki elolvassa a kivonatokat, segítséget kap ugyan a vizsgázáshoz, van fogalma arról, hogy miről szól a regény, de még inkább az a lehetőség vonz, hogy az illető kedvet kap az eredeti regény elolvasásához. S ebben ez a kiadvány páratlan szerepet játszik.

A kiadó előszava

101 híres író 111 híres regényének bő kivonata és rövid méltatása olvasható a felújított két kötetben. A Háború és béke, az Ulysses, A tulajdonságok nélküli ember, a Werther, a Candide, az Elveszett illúziók, Az eltűnt idő nyomában, a Gulliver, a Don Quijote éppúgy szerepel benne, mint a Közöny, A varázshegy, a Herzog, A 22-es csapdája, A nagy utazás, a Szegény Avroszimov, az 1984, a Szép új világ, a Zabhegyező, A bádogdob, az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Regénymesék a világon mindenütt megjelennek, abban a reményben, hogy nemcsak középiskolások és egyetemisták puskájául, nemcsak tanárok emlékezetének felfrissítéséül szolgálnak, hanem mindenki kedvet kap tőlük a művek elolvasásához is.



Kerekes Tamás


111 híres regény
Móra Kiadó
www.morakiado.hu
info@morakiado.hu







Ideje: Március 07, szerda, 09:38:41 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Könyvismertetők

"111 híres regény" | Belépés/Regisztráció | 7 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Március 07, szerda, 16:08:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én viszont szomorúsággal olvastam ezt az írást (is).
Bocsáss meg, ha nem így van, de minden írásodnál (egyet kivéve) azt éreztem, minta általában olyan dolgokat ajánlanál a figyelmünkben, melynek szándéka, tartalma, iránya legalábbis kétes...

Az ilyen regénytömörítések is kártékonyak, hiszen megfosztják a művet az irodalom minden zamatától, elveszik egy regény hatalmas izmainak megfeszüléseit, szenvedélyét, a szerző stílusát, belső szépségeit, ökonómiáját, architektúráját; mindazt, ami egy művet művészetté emel.

Annyi értékes dolog van a világon, zseniális művek tömkelege előttünk, ismeretlen magyar nagyok: Kaffka, Tömörkény, Török Gyula, Harsányi Lajos, Nyirő…, a régmúlt nagy tudósai: Burckhardt, Taine, Renan, Gregorovius, Leopold von Ranke, Walter Pater, Ruskin, Carlyle, Emerson…. csak néhány, akikről alig hallunk; és te mindig a tudománytalant, a destruktívat, az ártó szándékkal telítettet említed nekünk…



Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- stevew Ideje: Március 08, csütörtök, 11:59:06
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ha a vizsgákhoz segítség lehet ez a könyv, az nem erény, és ha egy vizsgán csupán ennyi elég, akkor az annyit is ér. Az oktatási Minisztérium óvjon mindenkit az ilyen diplomásoktól..! És egyáltalán: miért akar irodalomból vizsgázni az, aki nem hajlandó irodalmat olvasni..?

Egy irodalmi művet elolvasni nem kerül több időbe, mint a "111 híres ezmegaz" elolvasása, az pedig igencsak sajnálatos, hogy gyermekkorunk Móra kiadója is ilyesmire fanyalodik... a Móra Ferenc-örökösök helyében megtiltanám a névhasználatot...

Azt is kétlem, hogy az ilyen azonnal oldódó, instant "hírességek" az álműveltség fitogtatásán kívül bármi másra is alkalmasak lennének...



Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- stako Ideje: Március 08, csütörtök, 18:21:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Hozzászólásaitokat olvasva úgy érzem, hogy a megközelítés kissé elitista, hogynemondjam sznob. Ezek az ismertetések tényleg nem pótolhatják a regény elolvasását, viszont segíthet szegény olvasót eligazodni a világirodalom rengetegében. Így nem fordulhat elő, hogy miután átrágta magát az első száz oldalon, csak akkor jön rá, hogy őt tulajdonképpen nem is érdekli az a regény.



Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- stevew Ideje: Március 08, csütörtök, 18:54:39
(Adatok | Üzenet küldése) http://https://hetbogre.blogspot.com/
No, ha ismernél, szerintem együtt röhögnénk azon, hogy sznobnak neveztél...:))

Az meg miért baj, ha a regény olvasása közben jön rá valaki, hogy nem érdekli..? Mikor máskor jönne rá..? Ennyire azért ne habzsoljuk az időt, fogyasztói társadalom ide vagy oda... Instant irodalmat lehet persze olvasni, de - kérdem én - minek..? Ha már sznobságról és elitizmusról szólunk, az elitizmusnak ugyan nem a sznobságnak viszont jellemző ismérve az ilyen "fogyasztás", "műélvezet"...


]


Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Március 09, péntek, 06:16:20
(Adatok | Üzenet küldése)
Az elitista és a sznob között óriási különbség van...
Azt gondolom, hogy egyikünk elmarasztaló véleménye sem volt sem egyik, sem másik.
Ha el akarok igazodni az irodalom világába, akkor a sok kitűnő irodalomtörténész munkáiból teszem. Regények esetében Szerb Antal Hétköznapok és csodák című művéből.
Ha valaki azonban már elolvasott egy-két tucat regényt, az el is tudja dönteni önmaga is húsz oldal után, hogy érdekli e az adott mű.
Az Olvasót sohasem szabad kiskorúnak nézni.
És van jó néhány olyan regény, amelynek történetét elmesélni kétes szándék. Elég, ha Powys-ra gondolunk.
A 111 híres regény kizárólag anyagi haszon szándékával jött létre, és nagyban alapoz a mai ifjúság igénytelenségére és lustaságára. Mi több, erősíti is azt. Összességében kártékony mű.


]


Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- stako Ideje: Március 09, péntek, 10:10:47
(Adatok | Üzenet küldése)
Bocs, ha valami bántó a hozzászólásomban, de az álláspontomat továbbra is tartom. És most saját tapasztalatból beszélek. Így negyvenévesen kell rádöbbennem, hogy a világirodalom hány nagyszerü alkotása maradt ki eddigi életemből, egyszerűen azért, mert nem is tudtam a létezésükről. Persze, abban igazad van, hogy ez egy nagyon kényes műfaj, épp ezért csak a legnagyobbakhoz érdemes fordulni!


]


Re: TimurLink: 111 híres regény (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Március 09, péntek, 18:25:30
(Adatok | Üzenet küldése)
Ajánlom Szerb Antal irodalomtörténeteit. Többek, mint kedvcsinálók...


]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds