| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Az évszázad nyelvvitája 1. |
|
Tithonos
 |
A közel hetven évig tartó sumér nyelvvita a forradalmakat gúzsba kötő évektől az első világháború világégéséig tartott. |
A magyar és az európai nemzetek szabadságharcainak leverését követő években másfajta forradalom tombolt az európai kulturális életben. Olyasféle, melyben mi sokáig nem vehettünk részt, de közvetetten rólunk is szólt.
Egyik oldalon álltak azon tudósok, kik egy indoeurópai ősnyelv megtalálásában voltak érdekeltek, s akik kutatásai egy harmadik, az egész nyelvtörténetet meghatározó teóriát állították fel. Ezek a tudósok nemcsak többen voltak, hanem érveik és tudásuk hatalmával átformálták az egész ókori kultúráról és nyelvfejlődésről kialakult képet. Eredményeik nem kezdeti feltevésüket indokolták. Ellenkezőleg, teljességgel az indoeurópai ősnyelv elsődlegességét cáfolták.
A másik oldalon álltak a sémi nyelvek ősiségét és elsőbbségét védelmező nyelvészek. Nagy tudósok voltak, de érvelésük során sokszor a tudományt is feladták, hogy politikai szempontjaik érdekében összekuszálják a tudomány irányait.
A közel hetven évig tartó sumér nyelvvita a forradalmakat gúzsba kötő évektől az első világháború világégéséig tartott.
1850-ben Edward Hincks angol asszirológus egy sémi nyelvtől idegen írás gondolatát vetette fel, mely szerinte indoeurópai nép nyelve volt, s mely nép erős összeköttetésben élt az egyiptomi kultúrával és írással.
Hincks volt az első, aki elsőként megfestette írásjelekből a Nebukadnezar és Sanherib, nevét, és kimutatta az asszír írás szótagjellegét.
1857-ben megváltoztatta a egyiptomi származáselméletét, és az ékírás őshazájaként a Tigris és az Eufrátesz közét jelölte meg. Rawlinson után akkádnak nevezte az írásfeltaláló nép nyelvét, de nem tágított az indoeurópai származáselmélettől sem.
1853-ban kezdi első eredményeit Creswicke Henrik Rawlinson, akinek nagy érdeme volt a behisztani feliratnak pontos lemásolása, aki az archeológia és az ókori nyelvek kutatásának területén forradalmi eredményeket ért el, s rendkívül nagyszámú asszír és babiloni ékiratot gyűjtött össze Babilon és Ninive romjai között, és ezeket sikerült neki más régészek segítségével megfejtenie. Rájött, hogy az Achémenida királyok előtti időkből származó ékiratok egy sémi nyelvektől idegen nyelven írtak, melyet ő szkítának vélt, s ekként tájékoztatta az angol tudományos köröket.
Erre rögvest a sémi nyelvek elsőségét hirdető körök megszólaltak. Elsőként Rawlinson elméletét Löwenstern nevezte fantazmagóriának.
Julius Oppert 1855-ben jut arra a megállapításra, mellyel Rawlinson kutatásait igazolja, mely szerint egy nem sémi, egy a szkíták által meghonosított ékírásos nyelvet vélt kiolvasni a méd királyok előtti korból kiásott ősi táblák alapján. Mikor az Achémenida feliratok olvasásakor szkíta gyököket talált, bizonyítottnak látta azt az előfeltevését, mely szerint az általa tizenhat fajta ékírástípust egy ősi szkíta ékírás előzte meg, mely szkíta nyelvű nyelvű nép találmánya, s a többi ennek az átvétele.
Oppertnek Hunsdorfer (Hunfalvy) Pál már az első bizonyítási kísérletek idején hevesen nekitámad.
„Oppert nagy munkáját, melyet a borzipai felirat fejtegetésiben is emleget, várva várjuk; s ha legnagyobb óvakodással nézünk is eleibe, lehetetlen mindazonáltal tagadni a megragadó érdeket, mellyel reánk tekint. Az altáji nyelvtudomány sokkal nevezetesebb helyet készül foglalni az európai tudományban, mint magunk mertünk neki kitűzni. Mióta szerencsém van ezen nagy tárgyról - értekezni az akadémia üléseiben, e kép lebeg vala, elmém előtt: Az egybehasonlító magyar nyelvészet igen is altáji nyelvészet lesz, mely az altáji nyelvek tudományát ki fogja sütni; s azt az árja és sémi nyelvtudományok mellé harmadik tagul sorozni. Ebben a különbszerű magyar nyelvtan és szókönyvi készület is maga méltóságához illőleg alaposan és világ-viszonyi tudattal fog előteremni. Ilyen készültségű altáji nyelvtudomány az altáji népek középkora és ó-kora történeteit napvilágra fogja hozni, mi által az egyetemes történelem sok hézagja be lesz töltve, és hibásan megírt lapjai kiigazítva. Végre a szerencsés véletlen, vagy miért ne mondjuk? isteni gondviselés által megőrzött finn népköltés, jelesen a Kalevala, az emberiség ős szellemi birtokát kiegészítvén, s a közép ázsiai népeknél is remélhető ókori kincsek hozzája csatlódván az altáji népek új tulajdonságuknál fogva is be fognak állani a szellem hirdetői közé, -miben én legnagyobb diadalát szoktam sejteni saját képi tudományunknak. - Ez vala azon eszménykép, melyből erőt és kitartást nyertem a nem- háládatos munkára. Felszólítom azokat, a kik tudnak és akarnak ítélni, ha nem ment-e ily irányba kicsi iparkodásom, s ha nem volt-e kész lemondani a közönség helyesléséről is, csak megtarthassa ez irányt.
Most Oppert és mások által olyan kilátás nyílik előttünk, milyen az előtt senkit sem buzdíthatott nálunk a gyűlöletes nyelvtanulásra. Álljunk mindnyájan ez új kilátóra; s ítéljünk, vajon eddigi iparkodásunk elfordít-e a nagy, de még homályos céltól? Vagy nem érünk-e inkább ez által legjobban meg annak megítélésére sőt megtanulhatására is, a mi nélkül Oppertnek s bárkinek kutatásait nem használhatnók? A finn tudomány nélkül nem értené Oppert a Szardapálokat, Nabukhodonozorokat, Dáriusokat, mert az északi finnek nyelve a legrégibb alakban tűnik elő.
Hasonlót kell mondanunk a Léna mentiben lakó szakákról, kiknek nevét már Herodotosz ismerte. Dél felől tolattak ezen népek északra, s ki mennél északibb most, annál előbb érezte vala a déliek tolását; s mert északra került, azért maradt meg. - Ezeket ajánlom figyelmébe mindenkinek, ki a magyar-finn kérdésről csak Budai Ézsaiás, Fessler stb tudásával mer ítélni, - mert ma holnap Nabukhodonoszor is fel fog támadni ellenük.- Mi pedig nem tehetünk róla, hogy ez alkalommal is Bábel tornyáról értekezvén a Kalevalával és finnismussal végezzük.”
Oppert a kujundsiki táblák tanulmányozása után úgy tájékoztatta a tudományos közvéleményt, hogy az ékírást megteremtő nép sem indoeurópai, sem nem sémi, hanem turáni, melynek nyelve a magyar és a török nyelvekkel hozható összefüggésbe. Ama nép a szkíta, turáni vagy tatár népek ősnyelve lehetett, mely az Ural tájékán élt. Bizonyítása az asszír nyelvre is kihatott, mert tagadta annak asszír származását. Az ékírásos ősnyelv szillabikus ((szótagíró) karaktere miatt a sémi nyelv származáselméletét is elvetette.
1859-ben már három szkíta nyelvet ismertet: kasdo-szkítát, méd-szkítát és összszkítát. Hangsúlyozza, hogy az ősszszkíta nyelv, mint az ősi ékírás nyelve a magyarral, törökkel és mongollal hozható összefüggésbe.
Tíz esztendővel később az ősi nyelv kialakulásának földrajzi helyét északra tolja, s ekkor nevezi először sumérnek az írásfeltalálók nyelvét. Álláspontja annyiban módosul, hogy eme ősi nyelvet a magyarral, finnel és törökkel hozza rokonságba.
|
Ideje: Július 07, szombat, 12:37:18 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Az évszázad nyelvvitája 1." | Belépés/Regisztráció | 19 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 07, szombat, 14:00:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...megint egy kitűnő cikk, melynek méltatásához én nagyon kevés vagyok, de szótlanul nem mehetek el mellette.
Igényes, informatív és "köd-oszlató" dolgozat, mindannyiunk okulására.
Tudom, mennyire szívügyed e téma (is).
Mindig tudsz tanítani, - engem legalábbis... :) |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 07, szombat, 14:48:38
(Adatok | Üzenet küldése) | | Köszönöm Anikó a figyelmedet és a segítségedet... Tudod, nélküled nem jöhetett volna létre... |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 08, vasárnap, 13:26:54
(Adatok | Üzenet küldése) | Minden komolyabb, ezzel a témával foglalkozó dolgozat tagadja (de legalábbis erősen megkérdőjelezi) a sémi nyelvvel való rokonságot, és igen sok nyelvvel próbálták a tudósok (és áltudósok) rokonítani, de a finn-ugor gyökereket teljesen elképzelhetetlennek ítéli sok tudós.
Amiben szinte mindenki megegyezett, az az volt, hogy aglutináló nyelv...
Erről még majd beszélgessünk, jó...? :)
Járatlan vagyok én ebben, de érdekelne.
Majd segítesz :) |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 08, vasárnap, 13:51:58
(Adatok | Üzenet küldése) | Sok kérdés merült fel bennem, és olvasgattam erről tovább.
Találtam egy elméletet, egy dr. Oláh Béla nevű magánkutató az "Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete" c. könyvében megállapítja a következő azonosságokat: A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a sumérral. Magánhangzó-illeszkedés van mindkét nyelvben. A szavak nem kezdődnek két mássalhangzóval. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz ragozó. Nem különböztet meg nemeket. A magyar igeragozás a sumér tökéletesített formája.
Meg persze a debreceni dr. Varga Zsiga bácsi, az "Ötezer év távlatából" című könyvében taglalja sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát.
Érdekes dolgok ezek.
Bocs, ha butaságokat is írtam... |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 08, vasárnap, 14:07:43
(Adatok | Üzenet küldése) | ...oppá!
Lemaradt a mondat fele az imént...
Helyesen: Amiben szinte mindenki megegyezett, az az volt, hogy aglutináló nyelv mind a sumér, mind a magyar...
(No, több ostobaságot nem írok, ha hallgattam volna, okosabb maradtam volna... :D ) |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 08, vasárnap, 15:33:42
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nem írtál ostobaságokat. Ezt a cikksorozatot én is Varga zsigmond alapján írom... |
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 07, szombat, 15:42:38
(Adatok | Üzenet küldése) | Még időben olvashattam ezen esszédet is. Remekül jött a jelenlegi kutatásaim anyagához: alátámasztja mindazt, amit eddig olvastam, összegyűjtöttem. Köszönöm Neked.
Jelentkezem e hó 20-a után, holnap utazom, kora reggel indulok. |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 07, szombat, 15:59:10
(Adatok | Üzenet küldése) | Köszönöm a figyelmedet! Jó utat kívánok...
|
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- kisssp Ideje: Július 07, szombat, 21:00:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon érdekes dolgozat! Érdeklődve olvastam.
Üdv.: Péter |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 08, vasárnap, 00:19:31
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Péter!
Köszönöm a figyelmedet! |
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Piba Ideje: Július 08, vasárnap, 14:00:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Tithonos, Nekem megvan az a konyv, The sumerian wonder, By jose Bodiny. Angolul van irva, es sajnos Floridaban hagytam. De bisztos megtalahatod a konyvtarban othon is. Ez a konyv pontossan ramutat a sumerok es Magyarok rokonsagara. Udv Piba. |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 08, vasárnap, 15:32:21
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Piba!
Ismerem a könyvet, nekem is megvan. Az internetről pedig könnyen letölthető. Badinyvel nem kívánok túl sokat foglalkozni, mert írásaiban sokszor a tudomány háttérbe szorul. Természetesen elismerem Badiny nagyságát, de nem szeretem az írásait átható hangulati elemeket. |
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: Július 08, vasárnap, 20:18:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Örültem nagyon a folytatásnak, Tithonus.
Annál is inkább, mivel ez a téma férjem egyik legkedvesebb kutatási területe volt. Tulajdonképpen Ö nyitotta fel a szememet, hihetetlenül sokat beszélgettünk a magyar nyelv eredetéröl.
Két kérdés merült fel bennem, l.sz. válaszolj rá:
- ha jól emlékszem, Károly emlitett egy régészeti kutatást, ahol senki nem értette meg az irást, kivéve egy magyar kutatót. Rovás irással irták ugyanis. Vajon jól emlékszem?
- Férjem szerint a héber nyelv nagyon hasonlit a magyarra, különösen a ragok elhelyezkedése terén. Azaz, hogy nem a szó elött, hanem utána állnak.
Egyébként a magyar nyelv itt, nyugaton is elismerten különlegesség. No persze, nem mindenkinek. Az itteni Bölcsészkar " Francia nyelv idegeneknek" képzésen külön szót ejtettek róla. Nagy örömömre!
Zsuzsi |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 09, hétfő, 12:13:47
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Zsuzsi!
Örömmel olvastam írásodat, kérdéseidet!
Valóban volt ilyen, Oppert és Lenormant, de állítólag Sayce segítségére volt egy magyar pap, aki segítette őket a megfejtésben.
Sayce is Budapestre utazott, hogy megtanuljon magyarul, s ennek segítségével folytassa kutatásait. Lenormant meg is tanulta a magyar nyelvet.
Nem, a héber nyelv nem hasonlít a magyarra, mivel a magyar sufixumokkal dolgozik, tehát agglutináló nyelv, míg a héber felktáló nyelv, és sok prefixumot használ. Annyiban igaza volt a férjednek, hogy a héberben is és a magyarban is keverednek az agglutinációs és flektációs morfémaoppozíciók, de a két nyelvnél eltérő módon és arányban.
A héberben sok még ma is a kakuminációs hangképzés, más az írás, stb... |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 09, hétfő, 14:00:38
(Adatok | Üzenet küldése) | | flektáló |
]
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: Július 10, kedd, 08:53:58
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Tithónus!
Köszönöm válaszodat. Megpróbálom "elraktározni", hogy én már erre taníthassam gyermekinket.
Zsuzsi:) |
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Július 08, vasárnap, 21:08:32
(Adatok | Üzenet küldése) | | Sajnos nem értek hozzá, és tudományos kutatást sem folytattam, csak az érzéseimre hagyatkozhatok a véleményformálásban. Számomra sem a finn, sem a sumér eredet nem meggyőző. Hallottam már olyat is, hogy a japán nyelvre is hasonlít a nyelvünk szerkezete, és a japánt a magyarok akcentus nélkül meg tudják tanulni. Érdekes.... Ha logikusan gondolkodunk, akkor nem szabad pusztán a nyelvi hasonlóságokból túl merész következtetéseket levonnunk. Inkább antropológiai vizsgálatokat végeznék. Így eleve kizárnék mindenéle skandináv, vagy éppen sémi-hámi rokonságot. Eredetünk, őshazánk legnagyobb valószínűséggel belső Ázsia, Mongólia sztyeppéi, ahol a nomád népek jellemzően éltek. Onnan húzódtak őseink fokozatosan nyugatra. Keveredtek más népekkel, ahhoz idomult a nyelv, s ezért visel magán annyiféle jellegzetességet. Oppert megközelítését találom a legelfogadhatóbbnak. |
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 09, hétfő, 12:21:05
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Audrey!
Véleményem szerint az álláspontod ott hibádzik, hogy faji alapon közelítesz meg egy nyelvtudományi kérdést. Bár annyiban igazad van, hogy sokan a történelmi bizonyítás miatt hasonlóan tettek. Mahler Ede 1908-ban írt Babylónia és Asszyria című műve is pont ezt tárgyalja. Ott arról van szó, hogy a kerekfejű koponyák találhatók meg többnyire a legősíbb mezopotámiai sírokban, mely a turáni népek faji jellemzője, míg a hosszúfejű koponyák inkább más népekre jellemző.
Azonban én mégis a nyelvtudomány oldaláról igyekszem megközelíteni ezt a kérdést, melyben Varga Zsigmond könyvére támaszkodom.
Tehát Te egy történelemtudományi és antropológiai szemléletet állítasz egy nyelvtörténeti szemlélettel szemben. Ez természetesen önmagában nem hiba.
Főleg akkor nem, ha a modern DNS vizsgálatot azt bizonyítják, hogy a legősibb csontokban és sírokban fellelhető génállomány még mindig nagyobbrészt megegyezik a magyarság génállományával.
|
]
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- tengri Ideje: Január 03, vasárnap, 20:02:04
(Adatok | Üzenet küldése) | Elsősorban Badinyról: Én keményebben fogalmaznák, mert nem lelkesedést, hanem ellentmondást nem tűrő hangnemet és rendkívül alacsony szintű tárgyi tudást vélek felfedezni a műveiben. A legtöbb érve állításának bizonyítására nagyjából így hangzik: így volt, mert így volt! Tisztán látni! Csak így lehetett!
A tárgyhoz pedig: létezik egy nem nyelvtudományi megközelítés is, ami szerintem épp olyan fontos, mint az.Mezopotámiában az Eridu- Ubaid kultúráról nagy valószínüséggel feltételezhető, az azt követő Uruk kultúráról már biztosan tudjuk hogy sumer volt. Az élelmiszertermelő gazdálkodás ( öntözéses földművelés, az állatok domesztifikációja) és az eszközök fejlettsége következtében fellépő túlnépesedés kikényszerítette az elvándorlást erről a térségről. A telepesek több hullámban hatoltak be a Turáni Alföldön és a Délorosz sztyeppeövezeten keresztül a mai Nyugat- és Kelet-Európába. Nekik köszönhető tulajdonképpen az itteni civilizáció. Szinte kizárt, hogy létezett olyan nép, melyre ilyen vagy olyan módon ne hatott volna e műveltség illetve maga a nyelv. Emellett a magyar nyelvvel rengeteg egyezés mutatkozik és ismét csak a régészet oldaláról nézve. a kőrösi-kultúra leletcsoportja nagyfokú egyezést mutat a sumer kultúrkör régészeti hagyatékával. Hely és idő híján csak ennyit.
Becse a táltos |
|
|
|
|
|
|
