| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Toszkánai kiruccanás: irány Pisa! |
|
stelltesor
 |
...
Először kb. két évtizeddel ezelőtt jártam Pisában kis családommal.
...
|
Leánykám akkor még kicsi volt, nem sokra emlékezett, de a legfontosabb és szembeötlő látványra igen: a hatalmas, fehér, carrarai márványból készült épületcsoportokra (a Dómra és a hozzá tartózó épületekre), a ránk dőlni készülő ferde toronyra és az ezeket övező óriási zöld gyepre. Az ő kérésére döntöttünk úgy, hogy május 11-én, pünkösdvasárnap Pisába kirándulunk. Mondanom sem kell, mint annak idején, most is nagy élményt jelentett, gyermekünknek úgyszintén. Örült, hogy az emlékképeit a valóságban viszontláthatta, s most még inkább élvezte e környezet elbűvölő varázsát.
Rengeteg volt a turista, különösen a külföldiek: az angolok, amerikaiak, franciák és az indiaiak nagy létszáma kiemelkedő volt. De hallani lehetett más nemzetek nyelvén társalgókat, s nem volt ritka a magyar szó sem! Emellett a bábeli zűrzavar, hangzavar mellett a Dóm mellett még nagyobb zajt képezett a hangosbemondón keresztül hallott sportriporter közvetítése, aki a maratoni versenyről lépésről lépésre tájékoztatta az versenyzők bíztatására összegyűlt nagy létszámú közönséget.
Pisa Toszkána tartományban található, megyeszékhely, 4 m tengerszintfeletti magasságú város 98.928 lélekszámmal (39.330 család, 46.478 lakhely). Az Arno folyó osztja ketté, s nem messze, 8-12 km-re terül el a Monte Pisano (Pisano-hegy) lábaitól. Katonai és civil repülőtérrel is rendelkezik. Püspöki székhely is, és nagy egyetemi központ. Egyetemét a XII. században alapították, tehát egyike a legrégebbi egyetemeknek. Pisa, mint város a rómaiaknak köszönheti születését, akik felismerték tengeri kikötőjének fontosságát, hiszen akkoriban kimondottan tengerparti város volt: földrajzi elhelyezkedését tekintve jelentős szerepet töltött be az északi területek és a földközi-tengeri terjeszkedés felé. A város neve egyesek szerint a latin ‘Pisae, -arum’-ból ered, aminek jelentése ‘estuario’, azaz tölcsértorkolat; mások szerint viszont a görög ‘pisos’-ra utalhat, ami annyit jelent mint öntözött terület.
Valamikor, amikor a tengerhullámok simogatták nyugati oldalát, kalandos szellemű, bátor hajósok otthona volt ez a város, gályái a X. század körüli időkben még a Földközi-tenger nyugati medencéje felett uralkodtak, s övé volt a szemközti Korzika szigete is. Élénk kapcsolatban volt a keleti görög császársággal, küzdött az afrikai partok felől terjeszkedő arab kalózokkal is. 1063-ban egy vakmerő tengeri kaland során Szicília partjainál hat kincses gályát foglaltak el a pisaiak a szaracénoktól. E hatalmas zsákmányt egy ragyogó templom építésére szánták. Így született meg Itália egyik ékessége, a Csodák tere (Piazza dei miracoli), a pisai Dóm épületcsoportja, egy hatalmas zöld gyepes területen, a város északi falainak szögletében. Különleges építészetű remekmű, elődje nincsen. Nem is lehetett, hiszen a római birodalom utolsó évszázadaiban kialakult bazilika-stílus óta, mintegy 500 éve nem emeltek jelentős templomot ezen a félszigeten. A népvándorlás dúlásaitól marcangolt országban csak az első évezred felé kezdett kialakulni a középkor várostársadalma. Velence akkoriban kezdett csak kibontakozni, s a mai aranybazilika szerény elődje állt még a Szent Márk téren. Más városokban, mint pl. Veronában, Milánóban és ez időtáji más lombard városokban a vaskos román stílus volt kialakulóban. Így, amikor Pisa városa 1064-ban Buscheto mesterrel elkezdte a ragyogó és egyedülálló Dómja építését, valóban nem volt méltó kortársa, nem volt útmutató példaképe. A XIII. században fejezték be az építését, a homlokzat Rainaldo mester munkája.
Sajnos a Dóm főbejárata nem volt látható, gondosan bedeszkázták a kíváncsi szemek elől. A főbejárat feletti alkotás Szűz Mária életét jeleníti meg, míg a mellékajtók felett a Megváltót.
Ha megvizsgáljuk a felvételeimet – mivel ide nem tudok képet mellékelni, s újabban már nem lehet linkhivatkozást adni, a honlapomon láthatók -, szembeötlő ezen csodaépítmény különlegessége: e páratlan remekmű részben görögös, részben késő római művészet, részben román stílus és gótikus elemek ötvözete. A befejezés idején jelentek meg a gótikus elemek. A bizáncias kupolát csipkés csúcsíves galéria szegélyezi. A carrarai fehérmárványból emelt Dóm formája latin kereszt alaprajzú, öthajós bazilika lépcsőzetesen magasodó hajókkal, nagy kereszthajóval és közepén kupolával. Görögös az épület horizontális tagoltsága. A főhomlokzaton a féloszlopos, álárkádos zárt földszint felett keskeny vakárkádok oszlopsora, a főhajónál még két árkádsor, s a timpanon háromszögét árkádok díszítik. Ugyanilyen árkádokkal díszítettek az oldalhajók tetőlejtőit lezáró párkányok is. Az oldalfalakon is körül-körül színes berakásokat láthatunk. A szikrázó napsütésben, a zöld gyep felett valóban tündöklő látvány. A fényvisszaverődés olyan nagy volt, hogy a felvételeket szinte vakon készítettem, mivel nem lehetett látni semmit a fényképezőgép ablakában. A Dóm kívülről 100 m hosszú, a főbejárati rész 35,40 m széles és 34,20 m magas.
A Dóm szépítgetése hosszú évek eredménye, számos művészi alkotás díszíti. A legelső kiemelkedő művész természetesen Giovanni Pisano, különösen azért, mert ő alkotta a híres, nagyon gazdag díszítésű és zseniális PERGAMO-t, a szószéket.
1595-ben egy hatalmas tűzvész leégette a bejárati ajtókat, a mennyezetet és néhány belső műalkotást is megsemmisített. A bejárati ajtók újjáteremtésében, amelyek Bonanno remekvűvei voltak nagy szerepe volt Giambologna iskolájának és Francavilla, Mocchi és Tacca munkájának.
[...]
A Dóm főhomlokzata előtt egy, a körte formájára emlékeztető, gúla alakú, 18 m átmérőjű, kupolás körépületet láthatunk, ez a Battistero, azaz a keresztelőkápolna. A templom 1118-as pápai felszentelése után kezdték építeni (1153): Diotisalvi („Isten óvjon” a név jelentése) kezdte el, majd a XIII. században Nicola és Giovanni Pisano folytatták építését. A Dóm tér második épülete az építkezési sorrendben. A XIV. század második felében fejezték be Cellino di Nese vezetése alatt. A Dóm főbejárata felett Giovanni Pisano Madonna a gyermek Jézussal c. alkotásának másolatát láthatjuk, az eredetit a Dóm múzeumában találhatjuk. A díszítő elemekként szolgáló szobrok jórészt a pisai iskola művészeinek munkájának a másolata.
Az évszázadok során változtattak külsején, emeleti körgalériáját gótikus tornyocskákkal és márvány csipkékkel díszítették. A kupolájának sajátos formájú nyúlványa is későbbi keletű, a XIII. század táján emelték. Négy értékes és becses bejárata van, amelyek közül a legfontosabb a Dóm főhomlokzatával szembeni, a fent említett főbejárat. Miutá bejártu az impozáns földszinti részt, felkapaszkodtunk az 55 m magas keresztelőkápolna felső térségébe, s a 35,50 átmérűjű kupola alatti részben találtuk magunkat. A galériáról letekintve elképszető hatást gyakorolt ránk az alánk hulló mélység. Visszamenet, a lépcsőkön leereszkedvén meg-megálltam egy-egy rácsos ablaknál néhány felvételt készíteni az onnan látható külvilágról. Majd folytattam lefelé ballagásom a keskeny térben. Ez sem volt könnyű vállalkozás, különösen, ha terebélyesebb felkapaszkodó emberekkel találkoztunk. Végre leérkeztük, a sok lépcsővel megbirkóztunk, de nem számoltuk meg sem felfelé kapaszkodván, sem lefelé ereszkedvén. Mindenesetre elég fárasztó volt. Mi szülők jobban bírtuk a lépcsős strapát, mint leányzónk. Kiértünk a szabadba! A ferde toronyba, azaz a Dóm harangtoronyba ezek után már nem merészkedtünk fel, csak lentről csodáltuk meg és kattintottunk róla néhány fényképet.
A felvételeimen látható híres ferde tornyot Bonanno Pisano kezdte el építeni 1174-ben. A harmadik emeleti magasságig érvén a talaj megsüllyedt, s emiatt felfüggesztették az építési munkálatokat kb. 90 hosszú esztendeig. 99 év után fejeződött be az építése, amely már Giovanni di Simone, Andrea Pisano Tommaso fia nevéhez fűződik. A torony csúcsába 294 lépcső megküzdésével lehet felkapaszkodni. Hát bizony, s nem is csoda, hogy a keresztelőkápolna utáni lépcsőélmény után erről egyöntetűen lemondtunk: senki sem kívánkozott az égbe emelkedni. A torony 55,963 m magas. A teljes magassága 56,705 m. Az alap belső átmérője 7,368 m, külső átmérője 15,484 m. A torony nyolcemeletes. A dőlési távolság az alaptól 4,551 m. A torony kb. 14.500 tonna súlyú.
Most már nem maradt más hátra a Dóm téren, mint a márványfalú temető, a Camposanto megtekintése.
Pisa e nagy építkezések idején élte fénykorát. Elhódította még a Baleári-szigeteket is az arab kalifátustól. 1200 táján Palesztinából több hajórakomány földet szállítottak haza, hogy a pisai polgárokat a szent földben nyugodhassanak békében. Így emelték ide negyediknek a Camposanto falát. Aki eljut Pisa Dóm terére, nem tud betelni az épületegyüttes harmonikus látványával, szépségével. Nem alaptalan, ha az athéni Akropoliszhoz mérik. Itt is századokig ható művészi alkotás született.
A Camposanto szabályos téglalap alakú konstrukció, 1277-ben Giovanni di Simone kezdte el építését. A második világháborúban, 1944 júliusában bombatámadás érte, s ennek következtében rengeteg műalkotás elpusztult: a hajdan színes, freskókkal gazdagon díszített csarnok szinte kopárnak tűnik a korábbi gazdag festményekkel szemben. Ennek ellenére még mindig hallatlan művészi gazdagságról tesz tanúbizonyságot.
A nagyteremben látható a «Halál diadala» («Trionfo della Morte») rekonstruált freskó, amelynek most sem biztos a szerzője: sokáig Orcagna vagy Lorenzetti alkotásának tartották, majd Francesco Traini szerzősége mellett döntöttek, egy 1986-os kiadású útikalauz ismét Orcagna alkotásaként tűnteti fel, míg az 1992-es kiadású Touring Club Italiano kiadású útikalauzban azt olvasni, hogy néhány művészettörténész szerint a nagyszerű freskó alkotója Bonamico Buffalmacco. Akárki is legyen e festmény alkotóművésze, egy a fontos, nagyszerű alkotás!
Ezzel lezárult a Dóm téren látottak megtekintése. A Dóm környéki fák alatt elfogyasztottuk ebéd gyanánt a meleg toszkánai, rusztikus szendvicsünket, friss ásványvizet ittunk rá, menet közben megálltunk egy fagyievésre, majd folytattuk a városbeli barangolásunkat, hogy megismerjük magát a város profilját, külső arculatát. A városi csatangolásaink során is rengeteg felvételt készítettem/készítettünk, de beazonosítani nem mindegyik épületet vagy templomot tudtuk, ui. A rendelkezésünkre álló úti kalauzok csak a legszükségesebb és lehjelentősebb műemlékekre, templmokra tértek ki. Azokon kívül pedig számtalan csodás építészeti remkkel lehet találkozni a vársoban. Csak néhányat említenék meg a teljesség igénye nélkül , amelyekről a nonlapomon fémyképek is láthatók: Szt. Sixtus templom (XI. sz.), Palazzo dell’Orologio (Órapalota) a Lovagok terén (Piazza dei Cavalieri), Lovagok tere (Piazza dei Cavalieri): Scuola Normale dei Cavalieri (Lovagi Normál Iskola) előtte Cosimo I de’ Medici szobra (Francavilla alkotása), Piazza dei Cavalieri: Chiesa Nazionale di S. Stefano dei Cavalieri (Lovagok tere: Szt. István Nemzeti Lovagtemplom, a túloldali iskola mellett), a várost átszelő Arno folyó, az Arno partján ékszerdoboznak tűnő a SS. Maria della Spina templom, és számos számomra eddig beazonosíthatatlan templom és épület.
Pisa városi csatangolásunk végéhez érvén, kissé elcsigázottan, de elkerülvén a parkolóhoz szállító zsúfolásig megtelt, ingyenes csuklóbuszt, mégis csak gyalog indultunk vissza a nagy parkolóba, ahol indulás előtt még megálltunk egy jó erős feketére és két üveg frissítő ásványvizzel beszálltunk autónkba és igyekeztünk haza, Ferrarába. Visszafelé bizony nagyon forgalmas volt a Pisa–Firenze–Ferrara autópálya. Az ellenkező irányban egy busz kigyulladása miatt – szerencsére sérülés nem történt – több órán álló több kilométeres szakaszon, mindegyik sávban álltak a gépkocsik. Mi szerencsésen hazaértünk, s otthon, vacsora után azonnal áttelepítettük a számítógépünkbe a fényképeinket, amelyek szemlélésével nagy élvezettel újra átéltük pünkösdvasárnapi pisai kiruccanásunk minden egyes pillanatát, látványát.
|
Ideje: Május 21, szerda, 19:34:07 - mango
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Toszkánai kiruccanás: irány Pisa!" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Toszkánai kiruccanás: irány Pisa! (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Május 24, szombat, 12:46:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Drága Melinda! Megint egy olyan területre vezettél el, ahol elnosztalgiázhattam. Egyetlen egyszer jártam Pisában, amikor Follonicán nyaraltunk, és csak egy rövid ideig lehettünk ott. A baptisteria is zárva volt.Köszönöm, hogy ismét gazdagabbá tettél. Szeretettel: Erika |
Re: Toszkánai kiruccanás: irány Pisa! (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Május 27, kedd, 15:56:38
(Adatok | Üzenet küldése) | | Igazán örülök, hogy sikerült kellemes pillanatokat és újabb élményeket szereznem beszámolómmal. Köszönöm Erikám, hogy olvastál. |
]
|
|
|
|
|
|
