[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 92
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 92


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Ákombákom


...és tette mindezt valami egészen utánozhatatlan szellemességgel és virtuozitással, nem mellékesen teljes erővel és igaz hittel.





Sokszor, sok alkalommal írtam már, milyen nagy élvezettel forgatom – okulásomra – Kosztolányi bármely művét. Nem csak a verseire gondolok most, amik annyira közel állnak hozzám, hanem azt a Kosztolányit szeretném most kicsit „megmutatni”, aki a húszas években vezető alakja lett a mind nagyobb teret kapó nyelvművelő mozgalomnak.
Azt a Kosztolányit, aki írta a Pesti Hírlap nyelvvédő cikkeit; szerkesztette A Pesti Hírlap Nyelvőre című, egykor nagyon népszerű és ma is haszonnal forgatható könyvecskét; azt a Kosztolányit, aki a Nyugat hasábjain vitatkozott nyelvészekkel a szép magyar nyelv érdekében, - és tette mindezt valami egészen utánozhatatlan szellemességgel és virtuozitással, nem mellékesen teljes erővel és igaz hittel.
Mennyit kellene tőle tanulnom – rémülök meg minden egyes elolvasott fricskája után…Mennyi ötletesség, finom irónia és bölcsesség rejlik egy-egy ilyen „orra-koppintós” krokijában…
Most kettőt hadd idézzek tőle, mely a Nyelv és lélek című kötetében jelent meg, – élvezetes lesz, ebben biztos vagyok. Nagyon sokat tanulhatunk is belőle, és egyáltalán nem tanulság nélkül való elolvasnunk e két írást!

Írás az írásról

Ha valaki elcsépelt, érdektelen, ködös dolgokat közöl gyarlóan, zavarosan, élvezhetetlenül, azzal vigasztalja magát, hogy ’mély’. Mi legyünk szerények. Mindazt, ami lüktet bennünk, hozzuk lelkünk fényes felületére, hogy érzéki és megragadható legyen, mint az élet, a bonyolultat fejezzük ki lehetőleg egyszerűen, a homályost lehetőleg világosan, s hadd higgyék, hogy csak szellemesek vagyunk.”

(Pesti Hírlap, 1933. július 23.)


Bírálat és irodalom

Egy viruló, egészséges fiatalembernek szívesen a szemébe mondom, hogy kissé sápadt, s a fogazata elhanyagolt. Hasonlóan vagyok egy remekművel is. Kipécézem legkisebb hibáit, és szenvedélyesen dühöngve szidom órák hosszat. Ha ezt egy avatatlan hallja, azt hiheti, hogy az egészet elvetem és ócsárolom.
Mit míveljek azonban, amikor egy fércművet raknak elém, s szerzője azzal a kétségbeesett rimánkodással kérdezősködik felőle, mint kedves halálos betegjeiről a rokonok, akik már tudják az igazságot, csak félnek tőle, s minthogy képtelenek még az önáltatásra is, tőlem várják, hogy hamis vigasztalással áltassam őket?
Az ilyen munkát csak dicsérni lehet és szabad. A haldoklóknak mindig azt mondom, hogy kitűnő színben vannak, s hozzátartozóiknak, ha kell, meg is esküszöm erre.”

(Pesti Hírlap, 1933. október 1.)


…egy Kosztolányi megengedhette magának az a csipetnyi ciánt, ami a sorokban rejlik. Nem rosszindulatból íródott, csupán „kihegyezte” mondandóját…Megtehette. Ő megtehette.
Én nem vagyok ennyire bátor – és cseppnyi jogom sincs hozzá! – hogy „fércművet” bármikor, bárhol, bárkinek is dicsérjek, avagy szidjak. Inkább mélyen, nagyon mélyen és konokan hallgatok.
De Kosztolányi sorain mindenképpen érdemes elmerengni, - nekünk, író embereknek.


*

Ideje: Október 07, kedd, 16:26:02 - mango

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

mango

"Ákombákom" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Október 08, szerda, 15:23:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Köszönjük ezt az írást, Anikó :) Tipikus példája a tisztán, homálytól mentesen megfogalmazott igazságoknak. Kosztolányi tudott valamit, aki pedig ezt meglátja és hozzásegít, hogy többünkhöz eljusson, annak csak hálásak lehetünk.
Mert valóban, ma nem túl "trendi" egyszerűen szép szavakkal írni - ma igazából az kell, aki borzasztó elvont, végtelenül homályos, és ha lehet, némiképp obszcén, vagy valamilyen formában megbotránkoztató. Aztán lehet itt mutogatni a médiára, és mindazokra, akik a közízlést formálják ma Mo.-on, de lássuk be, mindenkinek módja van választani - jót s jól írni, vagy engedve a pillanatnyi trendeknek, "lemenni alfába", és közben elhinni magunkról, hogy iszonyú mélyek vagyunk. Miközben "fecseg a felszín".
Még egyszer köszi, Anikó :)



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 08, szerda, 16:49:45
(Adatok | Üzenet küldése)
Én biztos voltam abban, hogy ehhez az írásomhoz meglehetősen kevés hozzászólás érkezik majd; mindketten tudjuk, miért. De nem baj ez, - így kerek a világ, Neti ;)
(Kosztolányi tudta, amit tudni érdemes.)
Azt is gondoltam - szinte 99,9 %-ra, - hogy Te elolvasod, és írsz alája.
Félszavakból értjük egymást...

Köszönöm!


]


Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- Jega (sibbe@freemail.hu) Ideje: Október 08, szerda, 21:06:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Tudod, nagyon nehéz a fenti sorokhoz bármit is hozzá tenni, annyira benne van minden. Egyet értek Neti-vel, Ö tudott valamit, amit ma sokan elfelejtenek. Jó volt olvasni s elmerengeni a sorokon.



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 08, szerda, 21:09:22
(Adatok | Üzenet küldése)
Kosztolányi Dezső bizony tudott valamit... Méghozzá valami olyasmit, ami keveseknek adatik meg.
Bámulatosan bölcs ez az írása is - van még mit elsajátítanunk tőle...
Köszönöm, János, hogy olvastál :)


]


Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- parakalo Ideje: Október 13, hétfő, 16:03:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
A cím alapján másra számítottam, mert rögtön Zelk Zoltán vidám kis versére asszociáltam.
Azt gondolom, hogy vannak emberek, akiknek a bírálatát el lehet fogadni, sőt érdemes elfogadni, mert építő szándékú.
Jó írás, köszönöm, hogy olvashattam.



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 13, hétfő, 18:30:17
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, hogy olvastál, hogy reagáltál is az írásra, és köszönöm azt is, amit reagáltál.

..és Nóri, csak hogy ne csalódj, íme a vers is :)))

Zelk Zoltán: Ákombákom

Egyszer régen az irkámon,
született egy ákombákom.
Hát egyszer csak látom, látom:
két lábra áll az irkámon,
úgy indul el ákombákom.
Azt hittem, már sosem látom,
oly messze ment ákombákom,
de mikor az erdőt járom,
ül az ágon
ákombákom,
s rajta van a nagykabátom.
Szólok hozzá: ?Ákombákom,
mért vitted el a kabátom?
Eső esik, mindig ázom,
hideg szél fúj, mindig fázom
Légy olyan jó, ákombákom:
add vissza a nagykabátom!
S képzeljétek, jövő nyáron,
eljött hozzám ákombákom:
s visszaadta nagykabátom!


]


Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- szekelyng Ideje: Október 14, kedd, 14:40:06
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Anikó(?)

elnézést ha tévednék a nevében...
Csak most láttam írását! Nagyon egyetértek vele egyébként, de nem is ezért írok most.
Nem tudom, ismeri-e Kosztolányi "Egy ég alatt" c. esszékötetét, amelyben kortársairól ír - gyakorlatilag kritikákat. Nos hát ebben van, több mellett egy zseniális írás Ady Endréről. Keresse meg, kérem!
Valami olyan szinten rántja le a leplet Ady modorosságáról, és nem kevésszer zavaros költői képeiről, hogy mikor először olvastam, teljesen ledöbbentem rajta...

megj: nem csoda, hogy Kosztolányi megzenésítésem van vagy 5-6 legalább, Ady meg 30 év alatt csak 1 lett... :-)

Érdekes dolog ez is, ki ki szeret, kedvel.

sok szeretettel üdvözlöm:
Székely-Nagy Gábor

ha van kedve böngészni:
www.szng.mindenkilapja.hu ill.
http://szmho.com

A Netivel szerzőtársak vagyunk - és barátok, talán tudja...



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 14, kedd, 15:17:34
(Adatok | Üzenet küldése)
Szia Gábor!

Sorjában: nem tévedsz, Anikó a nevem :))
Igen, a kötetet ismerem, - de érdekes, én Kosztolányi kritikáiban elmarasztaló felhangot csak egy kései, 1929-es publicisztikájában éreztem, (eleinte és többnyire) inkább a csodálat hangján írt Adyról:
"... [...]De sokkal gyöngébb a lámpásom, semhogy be tudnék világítani abba az izzó konyhába, ahol ezek a keserű, lángoló, új versek születnek. Ki vállalkozik arra, hogy még egyszer papírra lehelje ezt a bíborpiros életet, ezt a szilaj, szent szerelmet, ezt a sok hideglelős, holdfényes látományt összes finomságaival, kaján merészségével együtt? Írjuk le, hogy egy új arc néz ránk. Írjuk le, hogy míg a fiatal franciák és olaszok kétségbeesetten majomkodnak, hogy megríkassák a világot egypár Verlaine-utánzattal, addig a mi náboblelkű fajtánk egy erős, eredeti új költőt szült meg. Csak a mi földünkön történhetik csoda, ezen a túlzó, pazar, keleti magyar földön, ahol még a mocsarakba is csillagok hullnak...[...] E gazdag gondolat- és érzésvilág mögött pedig egy diadalmas poéta áll, egy oroszlánszívű, nemes napember lép ki a könyvből.
A kritikus itt leteszi a pontot, mert érzi, hogy kezében megbotlik a toll, és akarata ellenére lírát ír.
Ady Endre annyira lírikus, hogy róla csak lírát tudok írni. "

Itt Ady magasztalása teljesen nyilvánvaló...
És igen...
Később valóban kissé (?) vitriolos tollal ír a modorosságáról: "... [...] Ezeken a kézzelfogható emlékeken kívül van egy érzésemlékem is, mely a maga elvontságában nem kevésbé éles és határozott. Ismeretségünk első másodpercétől láttam, hogy bámulatosan öntudatos és biztos. Ekkor még kevesen figyeltek a nevére. Ő azonban teljes tudatában volt a jelentőségének és a súlyának, érezte, hogy minden szava, nyilatkozata, betűje fontos, és sohase mutatkozott se kétkedőnek, se bizonytalannak. Kéziratait (melyeket mindig vékony, finom selyempapírra, ceruzával írt) s autogramjait királyi mozdulattal osztogatta rajongóinak. Némelyik író a művész örömével állapítja meg, hogy ez

A hozzászólás folytatása...


]


Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Október 15, szerda, 07:37:33
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves mango! Tanulságos összefoglaló volt. Köszi. Kosztolányi szintjéről leereszkedve saját szintemre, nekem eddig is sokat segítettek a kritikák abban, hogy előre lépjek. puszi Józsi



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 15, szerda, 09:37:08
(Adatok | Üzenet küldése)
Józsikám, mindannyiunknak le kell ereszkednünk Kosztolányi szintjéről, hisz az oly magasan van: nekünk elérhetetlen magasságokban...

Örülök, hogy olvastál, és magadévá tetted az intelmeket, köszönöm :))


]


Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Október 15, szerda, 11:11:58
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Drága Anikó! Olvaslak, és igazat adok. Nem vagyok jó ítész. Az adott hangulatom is befolyásolja saját tetszési indexemet.Lehet, hogy a "nagyok" is így voltak vele - néha.



Re: Ákombákom (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 15, szerda, 17:50:32
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm az olvasást Erikám :)


]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds