[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 266
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 266


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel
trendo

Mielőtt valaki a mostanában elharapódzó divatszóval „nyelvtannácinak” minősítene, szeretném elmondani, hogy eszemben sincs másokat lenéző fennsőbbséggel kioktatni, ha hibát ejtenek...



Mint a nagy magyar átlagnál többet író ember, anyanyelvemet afféle sajátos munkaeszköznek (is) tekintem. Az iparos tiszteli és óvja a szerszámait. Én is igyekszem karbantartani, legalább is tudatosan nem rongálni az írott nyelvet, munkaeszközömet, aminek egyik módja a helyesírási szabályok betartása. A helyesírási hibák olyanok, mint egy ragályos betegség kórokozói, minél többször megbújnak valahol kijavítás nélkül, annál gyorsabban terjednek, ezért kell megtanulni felismerésüket és gyomlálni őket mindenhol, elsősorban persze a saját írásműveinkben.

Mielőtt valaki a mostanában elharapódzó divatszóval „nyelvtannácinak” minősítene, szeretném elmondani, hogy eszemben sincs másokat lenéző fennsőbbséggel kioktatni, ha hibát ejtenek. Azonban valahol mégis csak fáj nekem, hogy szeretett anyanyelvünk ennyire gyorsan romlik, pusztán lustaságból, henyeségből, nemtörődömségből. Persze, jól tudom, hogy ahhoz, hogy helyesen írjon valaki, először is írni kellene megtanulnia és bizony a fiatal generációt lassanként mintha elfelejtettük volna erre a haszontalanságra megtanítani. Elég csak a gyerekek kezére ránézni, ahogy a tollat, ceruzát fogják, rosszul berögzült, görcsös kéztartással, a papíron megjelenő végeredmény már nem is lehet kétséges.

Visszatérve a helyesírásra, azt is jól tudom, hogy az afféle közmegegyezés az erre a tudományra szakosodott nyelvészek között, akik ugyanúgy esendő emberek, mint bárki más, ezért sokszor botorságokhoz ragaszkodnak, a nyelv önfejlődését nem jól mérik fel. A helyesírási szabályzatok csak ideiglenes kánonok, lehet, sőt időnként szükséges rajtuk változtatni, általában a korszerűség jegyében. Hiszen különben még mindig cz-vel írnánk mondjuk az utca szavunkat.
Nos, újabban mintha az „ly” kezdene ilyen idejétmúlt, avítt ócskasággá válni, elsősorban a fiatalabb és természetszerűen a kevésbé iskolázottak szemében. (Habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyre több diplomást látni, aki képtelen a legalapvetőbb szabályokat is betartani).

De maradjunk az „ly” problémájánál, vagyis pontosabban, a „j” és az „ly” megfelelő alkalmazásánál. Megvallom, hogy ez nekem soha nem okozott nehézséget. Nem azért, mert fejembe verte volna valami szigorú tanítónéni az erre vonatkozó szabályokat. Már csak azért sem, mert ezek a szabályok, útmutatók lényegében csak statisztikai mankók. Kizárólag rájuk támaszkodni veszélyes, mivel a magyar nyelvben sok a kivétel, kiskapu, indokolatlan megszokás. Hogy mégse volt volt bajom e két furfangos hangzó csalhatatlan megkülönböztetésével, annak egyetlen oka volt. Nagyon sokat olvastam már gyerekkoromban és így a „j”-vel vagy „ly”-nal írandó szavak helyes írásképe a legfogékonyabb korban rögzült bennem. Soha nem írnám le pl. hogy „Hüje székej, karalyt kalyálsz?” , mert ránézvést rögtön látom, hogy „nem így helyes”. De megfigyeltem, hogy mostanában néha már én is elbizonytalanodok és rájöttem ennek okára. Annyira pocsék az átlagos, interneten kommunikáló embertársaim zömének a helyesírása, hogy tömegével terjednek a helytelenül írt szavak, a „muszály”, a „papagály”, a „röhely” ly-nal írva, a „fojt” és „folyt” közti különbség negligálása stb., hogy lassan már az ember képi memóriáját kezdi felülírni a helytelen írásmód.

Szomorú sejtésem, hogy mivel az emberek egyre nagyobb hányada képtelen már megkülönböztetni a helyest a helytelentől (vagy a hejest a hejtelentől?!), előbb-utóbb anyelvészek is beadják a derekukat és a „j”-nek prioritást adva kiirtják nyelvünkből öreg barátomat, az ódivatú, egzotikus LY-t is, amit végtelenül fájlalnék. Már csak azért, mert ha magában állóan látom, mindig a Love You rövidítéseként gondolok rá. És van-e ennél szebb kifejezés?

Olvasóim megtisztelő figyelmét hadd viszonozzam egy szerény kis segédlettel a leggyakoribb
„problémás” szavak helyesírásával. Kérem naponta ellenőrizni a listát, mivel, mint mondtam, a mai világban semmi sem egyszerűbb a korábban évszázadokig tiszteletben tartott, közmegegyezésen és -akaraton alapuló szabályok felrúgásánál. Tehát, lapzártakor a meccs állása : (Ja, kék sarokban „J”, a vörösben „LY”… a sokadik menet után „J” egyre nagyobb pontszámmal vezet…)
ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, apály, aszály, bájos, bélyeg, beljebb, bója, bolyong, csekély, cserje, dagály, duhaj, engedély, erkély, éjjel, fajta, fejleszt, fejlõdik,
feszélyez, fogoly, fojtogat (pl. a füst), folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, folytatólagosan,
folyton, folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally, gólya, golyó, gömbölyû, gyûjt, hajó, hajsza, hagyja, harkály, héja, hely, helyes, ibolya, ifjú, ijed, ilyen, játszik, játsszon, javít, jó, kályha, karaj,
kevély, kijjebb, király, kristály, komoly, kölyök, lejjebb, lesújt, lyukas, majd, mély, milyen, mindjárt, moly, mosoly, muszáj, óhaj, olyan, osztály, pálya, papagáj, rejtély, robaj, saját, sajnos, selyem, súly, súlyos, süllyed, süllyeszt, szabály, széjjel, személy, szenvedély, szeszély,
táj, talaj, tartály, tavaly, tengely, új, ujj (végtag), újjá (varázsol), újdonság, ujjong, újság, ünnepély, vajon, varjú, veszélyes, vijjog, zaj, zsámoly, zsivaj, zsöllye.

Ideje: április 27, szerda, 14:09:31 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel" | Belépés/Regisztráció | 7 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: április 27, szerda, 14:15:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon örülök a cikkednek, és mélyen egyetértek vele. Mióta számítógéppel írok, gyakorlatilag bizonytalanná vált bennem minden. Néha a legalapvetőbb dolgokban is hibázik az ember. Ennek még oka, az időhiány is, mert csak ütjük a billentyűt, de visszaolvasni már nincs időnk.
Ölellek:
Anna :)))



Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: április 29, péntek, 07:29:20
(Adatok | Üzenet küldése)
A technika által felkínált kényelem sokszor visszaüt. Lazaságra csábítja az embert :) Aztán az első, amit meglát a kezéből kiadott írásban a megjelenés után: a bennehagyott hibák!
Mickey, kedves vagy, hogy további hasonlók írására buzdítasz, de azt hiszem, vannak itt nálam hozzáértőbbek e tárgyban. Remélem, ők majd továbbgondolják, amit én felvetettem.


]


Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: április 28, csütörtök, 08:34:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Jó szándékkal írtam, gondolatébresztőnek. Úgy gondolom, hogy bár a Full közönségére nem jellemző, hogy hadilábon állna a helyesírással, de nem árt napirenden tartani az ilyen témákat sem.



Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- mickey48 Ideje: április 28, csütörtök, 08:48:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagy örömmel olvastam ismertetődet egy nagyon fontos témáról. Magam is mindenek előtti és legfontosabb dolognak tartom a Magyar nyelv helyességének megtartását, őrzését.
A J és LY helyes használatára egy régi hagyományt említenék( még Édesanyámtól tanultam)? Ha egy szónál kétségeink vannak, mondjuk ki hangosan L-el. Ha nem változik a szó, érthető marad, akkor szinte bizonyos, hogy LY a helyes írásmód. Ha érthetetlen, vagy megváltozik a jelentése, akkor J a helyes. Természetesen ez sem teljesen biztos szabály, mint ahogyan a legbiztosabbnak hitt dolgokról is kiderül néha ez, de nagyon jó segédlet a való életben.
Szeretnék hasonló témákban egyéb segédleteket, ismertetőket is olvasni Tőled.
Például: Írásjelek helyes használata, ezek elhagyása versekben, szonettek szabályainak laza kezelése stb.
A minap beszéltem valakivel, aki arra hivatkozott( miután verseiből teljesen elhagyja az írásjeleket), hogy ez ma általánosan elfogadott dolog, sokaknak tetszik. Egy másik illető ( miután kérdeztem szonettje igen laza szerkezetével kapcsolatosan), arra hivatkozott, hogy a szonett mára szabad verssé vált, és ezt alátámasztja Vikipédiás ismertetővel is.
Mindkét dologról az a véleményem, hogy nem maguktól váltak azzá amivé, hanem, mert megengedtük nyelvünk ilyetén torzításait. Sokak így leplezik tudatlanságukat, vagy tehetségtelenségüket, és nagyon sokan ezt el is fogadják - ez azonban Édes Anyanyelvünk legfőbb romboló irányzata.
Végezetül egy újabb téma, amely leginkább a Net-hez köthető: ha valaki siettetni akarná halálomat, csak annyi a dolga, írja meg nékem priviben - 1x1 kráfi . Nem biztos, hogy azonnal meghalok, de tutira kórházba kerülök:)))
Tisztelettel - Miki



Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- a_leb Ideje: április 29, péntek, 09:34:16
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon örülök ennek a cikknek. Elsősorban azért, mert mert magam is gyakran hibázok kapkodás, figyelmetlenség okán, és sajnos volt már rá példa, hogy a szégyenérzetem elhessegettem magamtól.
Renegeteget olvasok az interneten megjelenő cikkek, írások közül, és sajnos azt kell látnom, tapasztalnom, hogy az internetes cikkírók bizony nagyon lazán kezelik a nyelvtani szabályokat, egy-egy elütést. Sok esetben hírportálok (nem írok neveket, de ismerőseim leggyakoribb kezdőlapjai) megnyíló oldalain, főoldalain hemzsegnek a hibák. Gondoljunk bele, a fiatalok nagy része nem olvas nyomtatott sajtót, napi ismereteit a netről szerzi be, és sokszor fel sem ismert hibákkal találkozik... szomorú, sőt nekem dühítő felelőtlenség.
Ugyanígy elrettent ma a közbeszéd, az elhangzó mondatok szerkesztetlensége, logikátlan, helytelen szórendje, alapvető nyelvtani hibái. Most a leggyakrabban (és erre már "ki vagyok hegyezve" (ó, mi szép :-) ) ) a helyhatározó ragok rossz, pongyola használata bántja a fülem, televízióban nyilatkozó, vagy beszédet papírról felolvasó államférfiaink keverik a -ba, -be, ban, -ben ragokat, pedig olyan egyszerű: Hová? vagy Hol? kérdésre kell csupán válaszoljon a mondattani helyhatározó. Sokszor már az elbizonytalanítás eszközét érzem ebben a helytelen használatban: ott van már, vagy még csak arra tart? belekerült, vagy még csak gondolkodnak rajta? tele vagyok kérdésekkel, és tartok a tudatos nyelvrontástól...
Hiszem, hogy rangot ad egy normális társadalomban szépen, helyesen fogalmazni akár írásban, akár élőszóban. Abban is hiszek, hogy olyan felelős irodalmi portálnak, mint a FullExtra komoly szerepe van abban, kell legyen abban, hogy a nyelv helyes művelését minden alkotó és olvasó megkerülhetetlen feladatának érezze.
... mert szép és felemelő a jól használt szó ...
aLéb



Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- blue Ideje: Május 02, hétfő, 11:02:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Örömmel olvastam az írásod...hozzáteszem, hogy a "jukas" sem olyan rossz a "lyukas" helyett...sikítani tudnék.
Mindig jó voltam helyesírási téren, de el kell mondanom, hogy néha én is bizonytalan vagyok. Talán azért, mert a magyar helyesírás nagyon sokat változott az utóbbi időben vagy csak azért, mert én is olvasok "zöldségeket" és elbizonytalanít. Sajnos a fiatalabb generáció körében a rövidítések is nagyon elterjedtek...pl. wok - én főzni szoktam benne - de itt másra utalnak...vagy h - nálam órát jelent, náluk "hogy"...
Legközelebb erről is írhatnál...köszönöm a cikked...))))



Re: Esélylatolgatás, rossz sejtésekkel (Pontok: 1)
- Barbara76 Ideje: Május 25, szerda, 10:59:12
(Adatok | Üzenet küldése)
Kötelező óraszámban leadott anyagként szeretném ezt a cikket viszontlátni! :)
Az én gyerekem most 17 éves, nem okoz neki gondot "hejessírás". :D Ám szeretném azt is hozzátenni, hogy amikor még csak ízlelgette a magyar nyelvet, első kis szavai végre érthetőek lettek, soha nem engedtem azt, hogy egy szó rosszul rögzüljön nála, órákat, napokat töltöttem azzal, hogy javítgattam. Nem kiskusa, hanem kiskutya, nem sép, hanem szép.......
Így valahol a helyesírás is könnyebben ment neki, mint társainak az iskolában, és én úgy látom, hogy az a gyerek, aki rövidít és amerikanizálódott szavakat használ, az helyesen írni sem tud.
A mai rohanó világ lehet az oka annak, hogy nincs idejük a szülőknek az ilyesmire odafigyelni. Futunk, mert bezár a bolt, vagy kell egy új tévé.....de a szép beszéd és szépírás már nem is annyira lényeges.......:(



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.45 Seconds