[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 306
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 307

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
„ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok”
fényesi

"Nyújtják a kezüket. Csak egy érintést akarnak! Egy érintést kapni, és adni! Vékony, csontos karok, meggörbült ujjak, megannyi, engedetlen szolgáló." ..


Van úgy, hogy nagyon szeretnénk adni valamit, valamit átadni, de nem hiszünk szavaink megjelenítő erejében, és a jelzőket is hiábavalóknak gondoljuk! Így vagyok most magam is.
Nem számoltam hányadszor vagyok itt, hiszen néha úgy érzem, el sem mentem innen soha. Talán itt születtem. Valahol a közeli hegyek tetején lehettem egy tölgy, tanúja a természet változásainak épp úgy, mint az ember cselekedeteinek. Lehettem magában beszélő, a falu kerítése mögül dühödten megmorgott jámbor, ismerője mindannak, amit a házakban élők már nem akarnak megismerni. Lehettem építője a templom kupolájának, honnan egyforma közel a hit és a hitetlenség. Lehettem a közeli folyó partján riadtan megtorpanó vad, ki fegyver elől menekülve végül belevész a mélybe. Minden lehettem, de most vagyok. Én vagyok. Nézem a szobát, gondolatban elhelyezem benne az ágyam, egy asztalt, könyvespolcot. Magam. Vajon meddig bírnám? Mikor szaladnék ki a semmibe, mert azt még mindig könnyebb lenne talán akkor elviselni, mint a mindent itt bent! Mert ott bent lakik mindaz, amit a kinti világ már nem érzékel, eltemetett, vagy el akar temetni! Nehéz beismerni, hogy vannak szemeink látni, füleink hallani, és van az a piciny lélek, mely akkorát üt, hogy a könnyünk is kicsordul, mikor megzengeti az a Valami! Az, amit nem lehet megírni!

Lassan, de megállíthatatlanul öregszik, és fárad minden. A szülők közül sokan bottal jönnek. Van, ki fehérre őszült, vagy hamuszínűre betegedett. Sokan jöttek el ma is. Az otthon védőszentjének ünnepe van. Bea először meg sem ismer. Nehezen rakja össze az arcomat, de este már csak nekem akar beszélni, és panaszkodni. Jucust egyre nehezebben érteni, barátnőjével közös fotót kér, kinagyítva. Roland lába évről- évre egyre kevésbé engedelmeskedik. Zsuzsa teljesen kinyílt. Nyilvánosan felolvas, felvállalja magát! Amikor lefekvés előtt köszönök neki, ragyog a szeme, és megígéri, hogy karácsonykor majd mindent elmond. Nyújtják a kezüket. Csak egy érintést akarnak! Egy érintést kapni, és adni! Vékony, csontos karok, meggörbült ujjak, megannyi, engedetlen szolgáló. Van, aki már nem köszön ránk, nem nyújtja a kezét! Meghalt. Már én is ismerem halottaikat.

A szentmise utáni műsor első táncjelenetét több hónapja próbálják. Nem látjuk a sántát, a születésénél fogva értelmi sérültet, csak a teljesítményt, az adni akarást! Tapsot kapnak, hatalmasat hajolnak, és van olyan, aki minket tapsol meg. Összecsukódik a függöny, majd néhány pillanat, és lassan széthúzzák. Vannak filmek, melyeket mindenkinek meg kellene néznie, vannak zenék, melyeket mindenkinek meg kellene hallgatnia, születtek képek, melyeket mindenkinek meg kellene mutatni, és vannak olyan pillanatok, melyeket mindenkinek meg kellene élnie! Hogy miért? Hogy ne féljen! Ne féljen, mert van, mindenkinek van valamije még akkor is ha úgy érzi, mindent elvesztett. Ez pedig a szeretet. Ilyenkor az ember szégyenében elbújna, ott zokogna minden eltékozolt, és soha be nem váltott ígéret sírjánál, átölelné, akit már nem ölelhet, szót fogadna annak, akinek már nem teheti, és jó lenne, jó lenne! Szeretne. Mert a függöny mögött ott ülnek, támaszkodnak azok, akiket sokszor meg sem érdemlünk! Megszólal a gitár, majd a dal, és örökre elveszek, mert ez éneklik: „ én nem tudom másképp, csak ennyit tudok” . Lehet, olykor bukdácsol a ritmus, elakad a szöveg, de nem hallom, csak szégyellem magam, és szégyenemben könnyezek, mert bántok, csúnyákat gondolok, mert elfelejtem, oly sokszor elfelejtem, hogy van egy Csodálatos világ! Amit élek.
Ideje: November 22, kedd, 21:32:41 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"„ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok”" | Belépés/Regisztráció | 28 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- nemtom Ideje: November 23, szerda, 06:23:08
(Adatok | Üzenet küldése)
Megfogott a történeted.Az eleje mintha túldíszítettnek tűnne, de a végére értelmet nyernek ezen mondataid. Az életről beszélsz, a hazavágyódásról, az otthon védőszentjéről (Szt Anna), az öregségről, a megállapodásról, és még ezer mindentől.Többször átolvastam a művedet, hogy pontosan elkapjam a hangulatát.Valójában a cím ((Bodi László (Cipő) dalszövege nagyon idepasszol)), akár mottó gyanánt is,az ami végül is, bár az elején van, adja meg írásodnak a pozitív kicsengését. Engedd meg,hogy befejezésül idézzek ugyanebből a dalból." A Föld forog velünk a Nap körül tovább.
Itt élünk kedvesem ez itt a mennyország."
Köszönet az írásodért. Tamás



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 23, szerda, 19:56:58
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm figyelmed azok nevében is, akikről szól az írás! Kis pontosítás! Szent Erzsébet az otthon védelmezője. Üdvözöllek! fTJános


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- Welentze Ideje: November 23, szerda, 19:53:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János!
Higgy „megjelenítő” szavaid erejében. Sikerült jól megírnod és átadnod azt az érzést, ami egy „különleges” gyermekeket/felnőtteket befogadó otthon meglátogatásakor és annak ünnepi műsorán elfog téged. Szebben, nagyobb szeretettel és érzékenységgel erről nem is lehet beszélni. Azzal, hogy a Magazinba feltetted, utat nyitottál, tükröt tartottál a külvilág felé a „piciny lelkeken” keresztül. Remélem, sokan eltöprengenek zárógondolataidon. Hozzám többszörösen elért gyötrődésed, itt könnyezek, miközben csak egyre szorongatom a fiam kezét. Szeretettel, Krisztina



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 23, szerda, 19:59:35
(Adatok | Üzenet küldése)
Krisztina! Tudom, Te éled napról napra!Legyél büszke arra a gyermekre, akit kaptál! Szeretettel ölellek! János


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- pirospipacs Ideje: November 24, csütörtök, 09:54:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János! Szívmarcangoló, és egyben szívmelengető az írásod. Néha elfelejtjük, milyen szerencsések is vagyunk valójában. Köszönöm, hogy megállítottál egy pillanatra. Szeretettel: pipacs



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 25, péntek, 08:27:49
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm figyelmed! Szeretet! pipacs!


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: November 27, vasárnap, 18:28:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Talán megértesz, hogy nehéz nekem ehhez az írásodhoz hozzászólnom... Csak olvasom, és emlékezem, és meghatódom újra és újra. Ott voltunk, és visszamegyünk, és átéljük, mert megkapjuk ezeket a perceket. Elmondani nem lehet, csak megmutatni egy-egy villanást ebből a Csodálatos Világból. Köszönöm, hogy vállaltad ezt - helyettem is. Ölellek érte.



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 27, vasárnap, 20:52:24
(Adatok | Üzenet küldése)
Én köszönöm, hidd! János


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- naiva Ideje: November 27, vasárnap, 19:30:06
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János! Megrendítő, egyben felemelő élményben lehetett részetek. Ne hidd, hogy nem tudtad átadni, amit éreztél! Én többször is elolvastam, és tanultam a gondolataidból. A kérdéseidből, a felkiáltójeleidből, hogy "mindenkinek van valamije"... És igen, elszégyenli magát. aki találkozik velük. Bennük megmaradt a velük, valamennyiünkkel született jóság, romlatlanság. Ha ezzel szembesül az ember, szeretne elbújni - ahogy írod -, saját bűnei miatt. Köszönet az írásodért! Szeretettel: Zsuzsi



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 27, vasárnap, 20:54:08
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm - érző - figyelmed Zsuzsa! János


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- zsoloo Ideje: November 28, hétfő, 20:34:53
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János!
Megfáradt hangodat hallom, bár sokaknál jobban tudod így is, hol van az a hely, ami erőt adhat. És mert ez a tudás nálad van, nem teheted, hogy mosollyá degradálod a csodát! A mosolyban ugyan megvan ugyanaz, mint bármi másban, ami szeretetből fakad, de az együttérzés nem helyettesíti azt a kinyilatkoztatott "dünamosz"t, Isten alkotó és megtartó erejét, amit nyilván tapasztaltál már.
Szívből örülök, hogy számodra élő módon létezik a "Csodálatos világ" és kívánom, hogy mutasd meg még hatalmasabb erővel mindannyiunk számára is! A visszahúzódó, alázatos természettel megáldott emberek gyakran túlzottan befelé fordulnak és megelégednek ezzel a "nem tudom másképp, ennyit tudok" állapottal, holott korsójukban kifogyhatatlan gyógyító borrá lett víz van. Bocsáss meg, ha alkalmatlan voltam, barátsággal: Zs.



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 28, hétfő, 22:41:22
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Zsolt!
A szó sosem alkalmatlan. Időben és helyén való. Mégis van, mikor ott áll a hirnök a kapuban, és vagy nagy a zaj, vagy ellökik, vagy ereje hagyja el, vagy nem találja a követ, mire felállhat. Egyszerre Júdás, Tamás meg Péter. Hiszen, Te is tudhatod! Tisztelettel üdvözöllek! János


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- winner Ideje: November 28, hétfő, 20:55:06
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
A lélek fájdalmát belehelyezni a mindenségbe. Az érzéseket felvállalni, az esendőséget felvállalni, csak az tudja aki önmagát képes felvállalni.

János! Többször elolvastam, mert ezt egyszer kevés. ...és érzem, újra el fogom olvasni, és akkor is fog nekem adni valamit ez az írás.
Barátsággal: Laci



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 28, hétfő, 22:41:49
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm, ha adhattam! János


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- a_leb Ideje: December 05, hétfő, 11:20:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
János, többször elolvastam az írásod, sokszor... minden alkalommal képek, arcok, események elevenedtek meg előttem, és minden alkalommal kicsinek éreztem magam, eltévedettnek, magam világába zártnak, mint ahányszor az írásodhoz hasonló helyen jártam. Csöndes, de hihetetlenül intenzív az írásod, mélyen megfogott. Köszönöm.

aLéb



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: December 06, kedd, 07:18:58
(Adatok | Üzenet küldése)
...mert mind kicsik vagyunk, Bélám! Én is csak leírtam, amit kaptam. Köszönöm figyelmed! J


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- _zizike_ (andreerzsi.izike@gmail.com) Ideje: December 06, kedd, 21:53:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Igen, János. Ebből a történetből, megtapasztalásaidból és annak átadásából, a stílusodból és lényed kisugárzásából, ahogy ezt tetted, nekem az jött át, hogy meg kell tanulnunk kellő alázattal észrevenni, elfogadni és szeretni azt, amink van, a környezetünkben lévő embertársainkat, a természetet, a Földünket, egyáltalán az egész Csodálatos Világot, önmagunkat is beleértve. Örülök, hogy olvashattam ezt az írásodat, tanultam belőle. Köszönöm :) izike



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: December 06, kedd, 22:31:04
(Adatok | Üzenet küldése)
Én köszönöm, hogy olvastál! J


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: December 11, vasárnap, 22:01:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nehéz szavakat találni, János.
Annyira különös és más világ ez, hogy talán meg sem érdemeljük, hogy belépjünk.
Ahogy írod is. Nagyon meghatott.



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: December 12, hétfő, 07:03:57
(Adatok | Üzenet küldése)
Ajándék amit ott kapunk. Adomány. Köszönöm figyelmed! jános


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- Summer Ideje: December 15, csütörtök, 18:33:09
(Adatok | Üzenet küldése)
Nagyon tetszett, megható, szívhez szóló írás. Többször olvasós. Zsu :)



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: December 20, kedd, 00:08:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Olyan lélek-gömbölyű ez az írás, mint egy hatalmas könnycsepp.
Köszönöm!
Ölellek titeket, és boldog ünnepeket! :)




Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- hzsike Ideje: December 25, vasárnap, 20:26:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János!
Ragyogó írás. Minden "hatásvadászat" nélkül is rendkívül mélyreható, a lelkembe vájt, elég mélyen...
Szeretettel és nagy empátiával olvastam.
Gratulálok az íráshoz:Zsike



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- hori Ideje: Január 13, péntek, 23:26:21
(Adatok | Üzenet küldése)
Kicsit megtorpanok az ilyen írások olvasása után. Az emelkedett pillanatokban, az egzisztenciális dráma e különös megnyilvánulásaitól elakad a szó... Valamiért az jut eszembe, hogy Isten pártatlan, nem akar sem adni, sem elvenni, mert nem dolga. Mi, emberek, folyton számon kérjük. Pedig az embereknek kell megoldást találniuk az emberi problémákra, Isten csak erőt adhat hozzá. Azt kívánom, legyen erőd tovább folytatni, mert az emberiséget csak az együttérzés mentheti meg, a gondoskodás, a hála... És amikor az ember visszatér a hétköznapi, triviális világába, megdermed, mert ürességet érez és szégyent, amiért neki megadatott a választás lehetősége... (legalábbis így képzelem).



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: Január 18, szerda, 14:11:23
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm figyelmed Géza!


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- zanzaa (angyal.zanzaa@gmail.com) Ideje: Január 30, hétfő, 16:20:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves János! Többször olvastam, többször fájt... Nem az, akikről és amit írtál. Ahányszor olvastam, éreztem a fájdalmad... Vannak dolgok, amikről nem elég tudni, hogy vannak. Benne kell lenni. Még ha nehéz is. Mert erőt ad, még ha először úgy tűnik is, hogy elvesz. Lehet, csak annyit kellett volna írnom, hogy olvastalak...



Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: Január 31, kedd, 21:25:00
(Adatok | Üzenet küldése)
Van, amikor úgy érezzük, csak egy szót kellett volna írnunk. Van, amikor valami fáj. Minden helyénvaló. Én köszönöm Neked! J


]


Re: „ A csodák helyett csak egy mosolyt adhatok” (Pontok: 1)
- Nanti Ideje: Január 03, csütörtök, 08:11:14
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Éljünk békességben, szeretetben, ez volna a jó



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds