| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Miért vállaljunk gyereket? |
|
tappancsmama
 |
...amikor a pici karjaival először átölel, vagy kimondja azt a szót, hogy SZERETLEK... |
Hogy miért vállaljunk gyereket? Ez egy nagyon jó kérdés. Megmondom őszintén az én környezetemben nem merült fel még soha ez a kérdés. Ám amikor új témák után kutattam az oldalamhoz ezt a kérdést tették fel nekem elsők között. Szerintem erre a kérdésre nem lehet jó választ adni. Mindig lesz egy olyan réteg, aki vagy a fáradságot, vagy a pénz, vagy idő hiányát fogja felhozni a gyerek ellen, vagy egyszerűen csak azt, hogy erre a világra minek vállaljunk gyereket.
Én ennek ellenére azt mondom, mint 3 gyerek anyukája, hogy életem, életünk legjobb döntése volt a párommal, hogy megszülettek a gyerekeink. Soha semmi nem lehet annyira jó, mint az, hogy gyereked van. Imádni való attól a perctől kezdve, hogy megtudod, hogy ott van a
pocakodban.
Elmondhatatlan érzés, amikor először mondja ki azt, hogy ANYA, vagy APA. Arról nem is beszélve amikor a pici karjaival először átölel, vagy kimondja azt a szót, hogy SZERETLEK.De ezek csak egy egy kiemelések, egy egy alkalmak, de minden napra jut egy egy ilyen, még a legrosszabb napjaitokon is csinálnak olyat a gyerekek, amiért érdemes élni és amitől az egész napos rosszkedved elszáll azonnal, apró kis dolgok ezek, amiket elképzelni sem tudsz addig amíg nincs gyermeked.
Apró kis mondatok, vagy tettek, amiket csak a saját gyermeked adhat, de ezekkel az összes rossz dolgok azonnal törlődnek.
Szóval szerintem arra a kérdésre, hogy "Miért vállaljunk gyereket?" nincs jó válasz, mert amíg nincs legalább egy, addig hiába mondja Neked bárki, hogy ezért, meg azért, addig nem érted, amíg a sajátodat nem öleled. Mint ahogyan az ember azt sem tudja megmagyarázni, hogy miért szerelmes a párjába, mert ezek megmagyarázhatatlan dolgok, érzések.De egy biztos! Csak gyerekkel tudod meg igazán mi a BOLDOGSÁG!
|
|
| |
|
| "Miért vállaljunk gyereket?" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Miért vállaljunk gyereket? (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: November 14, szerda, 13:14:53
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Mikor én fiatal voltam, sokminden más volt. Amikor elhatároztuk, hogy gyermekünk legyen, nem számított, hogy albérletben lakunk, nem számított, hogy nincs kocsink, az sem számított, hogy este kell tanulni, egyszerűen tudtuk, hogy nem lennénk boldogok, ha nem lennének gyermekeink. Szeretettel olvastalak: Anna :)) |
|
|
|
|
|
Re: Miért vállaljunk gyereket? (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: November 15, csütörtök, 09:19:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Mondhatnak mindent anyagiakról, az emberek nem emiatt nem vállalnak gyermeket, hanem mert nincs becsülete ma az anyaságnak. Aki több gyermeket vállal, a közfelfogás szerint lusta, nem akar dolgozni, a gyerekeiből akar élni, és felelőtlen. Pedig valójában áldás a sok gyerek, és egészségesebb is, mert három vagy több gyerekre a szülő már nem tud rátelepedni, és a sok testvér mellett küzdeni is megtanulnak az utódok. Mert az élethez egészséges agresszivitás is kell. |
|
|
|
|
|
Re: Miért vállaljunk gyereket? (Pontok: 1)
- soman (soman@mailbox.hu) Ideje: November 18, vasárnap, 06:25:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nekem is 3 van. Igaz, más a szemszög a férfi oldaláról, de azt elárulom, hogy akármi is történik velem, a legerősebb kép az életemben, amikor elsőszülött fiamat kihozták a szülőszobából megmutatni. Azt a pillanatot sohasem felejtem el. A többi is emlékezetes, de a legelső a legmélyebb, akkor valami megváltozott bennem.
Egyébként magát a kérdésfelvetést nem értem igazán. Ha ezen gondolkodni kell, az már régen rossz. |
|
|
|
|
|
Re: Miért vállaljunk gyereket? (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: December 04, kedd, 11:08:27
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Én úgy gondolom, hogy a gyermekvállalásban való bizonyosságot valami olyan elemi ösztön sugallja, ami minden ésszerűnek gondolt ellene szóló teóriát felülír. A gyermekvállalás a kiteljesedéshez vezető út egyik legfontosabb, legcsodálatosabb, egyben legnehezebb lépése. A gyermekeink nem csak utódainkként biztosítják az emberi fennmaradást, hanem sokkal inkább értelmet adnak földi életünknek. Kötődésünk, szeretetünk, gondoskodásunk alanyai Ők, és szeretetvágyunk remélt visszajelzései. Ahogy ma látjuk a világot, az sokak számára kilátástalan. Én is annak látom, és sokszor mondom elkeseredettségemben, hogy a mai világra egy gyereket sem vállalnék, mert felelőtlenség nincstelenségre kárhoztatni gyermekeinket, hiszen akkor vagyunk boldogok, ha Őket is boldogulni látjuk. A lehetőség erre egyre nehezebben található, és legelkeserítőbb talán az, hogy a céltalanság az egyik legvisszatartóbb ereje a kreativitásnak, ami bizonyos szempontból maga az életösztön is. Úgy gondolom, hogy az egyik legerősebb önzés motivál bennünket, amikor minden áron vállaljuk gyermekeinket. Én három gyermeket szültem, s az egyik élete végéig gondoskodásra szorul, mert súlyos fogyatékkal él. Mégis, az általa, és a másik két egészséges gyermekem által adott szeretet és egymásra utaltság jelentette az egész életemben a legfontosabbat: a saját létezésem értelmét. Talán ez éppen elegendő ahhoz, hogy minden időkben képesek legyünk túltenni magunkat a kilátástalanság csapdáin, a saját és gyermekeink megélhetésének nehézségein. Kell, hogy megőrizzük a gyermekkorban megélt felejthetetlen pillanatok szépségét, akár gyermekként, akár szülőként gondolva vissza azokra. Kell, hogy kitartson ez az erő egész életünkön át, s tartson gyermekeink életén át egy olyan pillért, melyre támaszkodva Ők is képesek lesznek majd megélni a Csodát, amit szülőként kaphatnak. Az Ember minden gyarlóságával és gyengeségével együtt lemeztelenítve áll, és meg szeretné élni a boldogságot. Igen, a gyermekeink megadják nekünk ezt az ajándékot. A szép jövő sokszor csak képzelet marad
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|
