| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Veresegyház |
|
 |
Veresegyház néven három helység létezik Magyarországon. Rövid összefoglalómban a Pest megyei, a régi Váci járáshoz tartozó községgel foglalkozom. |
LEA-KATHARINA STELLER:
VERESEGYHÁZ
Veresegyház néven három helység létezik Magyarországon: Békés (praedium), Csongrád (praedium) és Pest megyében (pagus)./1/ Rövid összefoglalómban a Pest megyei, a régi Váci járáshoz tartozó községgel foglalkozom, amelyet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltüntet: Vesereghatz (sic!)./2/ A falu a Gödöllői dombvidéken terül el, a Cserhát szélén, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható./3/ Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: "ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, melly Szada felé nyulik, 's melly hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik"/4/. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között./5/
A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza (sic!), Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza./6/ Első említése egy 1375 április 25-én kelt oklevelében van, ahol "Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát". (Dl 64.941)/7/ Téves tehát Csánki 1426-os datálása az első oklevélről (Dl 11.859)/8/ Érdekes névforma olvasható egy 1399 március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz (Dl 64.978)/9/. "Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház vólt"/10/, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára,/11/ valójában azonban a veres - azaz piros - melléknév és az egyház - vagyis templom - főnév összetételéből ered neve - mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült./12/
Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb, mint 6 ezer hold. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak./13/ 5398 hold mezőgazdasági terület, azaz 2194 hold szántó, 401 hold szőlő, 2 hold kert, 490 hold rét, 1549 hold legelő és 762 hold erdő./14/ 152 házban, 180 háztartásban 862 lélek élt, ebből 476 református, 304 római katolikus s csekély számú evangélikus./15/ A 102 református család létszáma 1814-re 810 főre - majd 1843-ra 835 főre/16/ - nőtt; ők a Dunamelléki egyházkerület Cserháti egyházmegyéjéhez tartoztak./17/ Az 1785-ben még a váci esperesség fennhatósága alatt lévő római katolikus veresegyházi materhez (304 fő 1785-ben) - 1843-ban 410 fő/18/ - két filia is tartozott: Szada (102 fő) és Csomád (4 fő), mindkettő 3/4 óra járásnyira./19/ Csomádot főleg evangélikusok lakták, így lett Veresegyház - 100 fő 1843-ban/20/ - az ő evangélikus filiájuk a Bányai kerület Pest-Békési egyházmegyéjében./21/ Veresegyház tiszta magyar falu volt,/22/ földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan./23/ Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert./24/
Mai római katolikus templomát 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Krisztus elé egy gyermeket hoznak. Műemlék a plébánia épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Mária, Szt. János evangelista és Magdolna. 1806 és 1849 közöttiek a r. kat. temető vörösmárvány sírkövei. Az 1786-ban épült református templom féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér./25/
JEGYZETEK:
1. Lipszky p.731
2. Hajdú - Molnár p.90
3. Horváth: Veresegyház p.11
4. Fényes II. p.370
5. PmL Váci Püsp. Ur. Gazd. Lvt. Geometra iratai (Vác)
6. Tört. helységnévtár p.76
7. Horváth: Galga I. Reg.48
8. Csánki p.37
9. Mályusz I. 5751
10. Pesty kieg. p.475
11. Virághalmy Árpád közlése
12. Kiss II. p.753
13. Virághalmy Géza közlése
14. Tört. helységnévtár p.76
15. I.m. p.77
16. Fényes p.370
17. Tört. helységnévtár p.219
18. Fényes p.370
19. Tört. helységnévtár p.214
20. Fényes p.370
21. Tört. helységnévtár p.77
22. Pesty kieg. p.473
23. Fényes p.370, Pesty kieg. p.474
24. Horváth: Pm pecsétjei pp.235-236
25. Genthon II. p.326
FELHASZNÁLT IRODALOM:
- CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. köt. Budapest, 1890. 788 p.
- FÉNYES Elek: Magyar Országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja. II. köt. Pest, 1843. 568 p.
- GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. II. Budapest, 1961. 386 p.
- HAJDÚ Mihály - MOLNÁR József: Az első magyar térkép helynevei (Magyar Névtani Dolgozatok 7.) Budapest, 1978. 107 p.
- HORVÁTH Lajos: A Galaga-mente történetének írott forrásai 1526-ig. Aszód, 1980. 131 p.
- HORVÁTH Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876. Budapest, 1982. 378 p.
- HORVÁTH Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Veresegyház, 1977. 251 p.
- KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. köt. Budapest, 1988. 822 p.
- LIPSZKY, Joannes: Repertorium locorum objectorumque. Pars I. Budae, 1808. 766 p.
- Magyarország történeti helységnévtára. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság 1773-1808. Budapest, 1988. 280 p.
- MÁLYUSZ Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387-1399). Budapest, 1951. 795 p.
- PESTY Frigyes kéziratos Helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és Kiegészítések. Szentendre, 1984. 620 p.
|
Ideje: Január 26, szerda, 15:11:39 - steller
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Veresegyház" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Veresegyház (Pontok: 1)
- steller Ideje: április 11, kedd, 10:46:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) |
Veresegyház 1999. július 1-jén városi rangra emelkedett.
Versegyház város történetéhez további adalékok:
"Veresegyház mindig lakott Árpád - kori, templomos település, első okleveles említése 1375-ből való. Tavát 1430-ban szintén oklevél említi. Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elöl a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. E névtípusból arra következtethetünk, hogy 1241 márciusában feltehetően itt is pusztítottak a tatár hadak.
A középkorban jelentős birtoknak számított, majd 1638-ban megalakult parasztvármegye egyik hadnagysága itt működött, melyhez 12 falu tartozott. A VIII. század harmincas éveiben újjászervezett váci püspöki uradalom egyik birtokkerületének, a veresegyházi ispánságnak székhelye, a XIX század elején a Váci járási alszolgabíró lakhelye. A XIX-XX században körorvosi, körállatorvosi székhely. Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd a Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei település és a Váci járáshoz tartozott 1965-ig, ezt követően a Gödöllői járáshoz csatolták. A község része volt 1956-ig a mai Erdőkertes település. A járások megszűnte után 1984-től természetföldrajzi adottságai, kulturális kötödései, elhelyezkedése, közlekedési hálózat kapcsolódásai miatt Gödöllő város vonzáskörzetéhez tartozik. Veresegyház 1970 április 1-jétől nagyközség, gyorsan és dinamikusan fejlődő lakosságszámban is rohamosan növekvő település (1970-ben 5371 fő, 1980-ban 6019 fő, 1990-ben 6373 fő). A város lakossága 2001. december 31-én 10.520 fő, közművesítettsége. (víz, villany, gáz, telefon, szennyvízcsatorna) beépített és beépítetlen ingatlanok vonatkozásában teljes. Veresegyház 1999. július 1-jén városi rangra emelkedett.
Számos ismert történelmi személyiség járt a településen,
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|
