[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 268
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 269

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Paulusidák


(metafora) Családunkban régi szokás, hogy az elhervadt virágot nem dobjuk ki a szemétbe, hanem a közeli patakba dobjuk. Én annál szívesebben teszem ezt, mert közben könnyes-nosztalgiával újra eldúdolhatom magamban...


.... Cseh Tamás egyik dalát, tudjátok: „Én ma este még a hídon,/dom, dom, dom, do,do, dom/vízbe dobom a kalapom...” De nem is erről akartam beszélni, hanem arról, hogy ennek apropójából eszembe jutott egy metafora (remélem nem lesz nagyon patetikus, a metaforáknál sose tudhatja az ember, nagyon kényes jószág...) Szóval így hangzik: Utolsóként, aki elmegy, ne felejtse (na nem lekapcsolni a villanyt), hanem a hervadt virágcsokrot, a Szépséget, magával vinni... s beledobni az éj sötét folyójába.

*

(tanulság) Minél többet írok és gondolkodom, annál betegesebbnek érzem a testem. Két tanulsága van ennek: egy: most már érthető, miért haltak el idő előtt a nagy írók és gondolkodók, kettő: az is világossá vált, miért utálnak verset olvasni és gondolkodni a test-hívők, a fittnesz-mániákusok.

*

(szabadság) Nagyon szabad vagyok, mert nincs már egy barátom sem.

*

(őszinte szavak) Amikor írok, arra törekszem, hogy lényem minél kisebb része vegyen részt ebben a folyamatban. Mintha nem is én írnék, hanem egy általam elképzelt én. Azok a legőszintébb szavaim, amiket a legtávolabbi énem ír le.

*

(tisztaság) A legtisztább dolog az, amikor egy hegyi görgetegkő tengerparti homokfövennyé válik. A dolog tisztasága csak a folyamat időtartamához mérhető.

*

(kísértet járja be Európát) Vannak, akik az emberek kidobált hulladékából élnek, és vannak, akik elmennek (mert elviszik őket) a külön nekik létesített kávéházba. Micsoda különbségek! Mikor mondjuk már ki együtt: eddig, és ne tovább! A macskákról beszélek.

*

(előítélet) Biztosan sokan leírták már: az előítéleteink rabjai vagyunk. De nem csak hogy rabjai, de minden cselekedetünket, gondolatainkat, érzéseinket és érzelmeinket az előítéletek határoznak meg. Nincs nevetségesebb és szánalmasabb, mint amikor valaki így szól: lehet, de én nem, én aztán soha, én objektív vagyok, stb.
Tegyük fel, hogy van egy illető, aki, mivel nincs veszteni valója, kíméletlen őszinteségével tükröt tart a társai, egy közösség elé. A visszajelzések jobb esetben ilyenek: tényleg, igazad van, gratulálok, Te aztán jól megmondtad, meg hasonlók. Csakhogy közben, mivel senki se szereti a maga igazi arcát látni a tükörben, öntudatlanul is eltávolodik lélekben az illetőtől. Vagyis, egyszerű magyar kifejezéssel: unszimpatikussá válik neki. Az illető ezután már leírhatja akár a világ legszebb versét, leírhatja a legnagyobb földrengés-gondolatot; süket fülekre talál. Ismert a J. A. sor: „Csak az olvassa versemet, aki ismer engem és szeret.”
Bizony, az előítéleteink mozgatnak... S ezt be is tudnám bizonyítani...

*

(nagypénz) Ma reggel nagypénzzel fizettem a kis boltban. Amikor kiléptem, megkönnyebbülten sóhajtottam fel: hál'istennek nem vették észre, hogy nem volt hamis.

*

Ártalmatlan szenvedélyek:

(teázás) Ez egy nagyon ártalmatlan szenvedély. Sok újat nem lehet mondani róla; hatalmas irodalma van. Akit érdekel a téma, mindent elolvashat erről:itt. Most csak úgy érdekességként közlök egy teareceptet, ill. egy teázási szokást, az un. Shirayan teát.
Gyógynövényekből készül, melyek jótékony hatását nem pótolja semmi egyszerű boltban kapható élelem, vagy gyógyszer. Ha beteg valaki, akkor azért igya, ha nem megelőzésképpen. Nem csupán szinten tartják az egészségi állapotot ezek a főzetek, hanem az aktivitást is növelik, mint fizikai, mint szellemi téren. Helyettesítheti a klóros csapvizet, a kávét, de ha lehet a fekete teát is. A gyógyteákat nem csak forrón, de jégbe hűtve is lehet fogyasztani, üdítőitalként. Csökkenti a szervezet fáradékonyságát, elősegíti regenerálódását. Közlök itt egy egyszerűen elkészíthető gyógynövénykeveréket, amiből kitűnő hűsítő, vagy ha tetszik reggeli ébresztő készíthető:
1. fodormenta, 2. borsmenta, 3. vasfű, 4. citromfű, 5. csalánlevél, 6. szurokfű, 7. akácvirág.

Az első hatból tégy egy üvegbe 1-1 evőkanálnyit, rázd jól össze, majd kenj az üveg tetejének belső részére 2-3 csepp eukaliptusz olajat. Néhány napi állás után az egész keverék átveszi az olaj aromáját. A teát a következő módon készítsd el: forralj fel egy liter vizet, s amikor pezsegni kezd, a forralást azonnal fejezd be, s egy púpozott evőkanálnyit rakj a vízbe a keverékből, s ezt fedd le egy kis marék akácvirággal. Mindezt a vízen terítsd szét, fedd le, hagyd állni 20 percet, utána már fogyaszthatod is. Ha az víz tetején úszó növényeket felkevered, azok lesüllyednek alulra. Teaszűrőn keresztül töltsd a csészédbe, és a visszamaradót öntsd vissza az edénybe. Csészéd alapesetben legyen legalább a kínai un. rizsszemes csésze. Isten és gyógynövények aromája elleni vétek lenne, ha az így elkészített teádat cukorral édesítenéd. Próbáld meg édesítés nélkül élvezni az összeért ízeket, de ha mégis szükségét érzed, használj mézet, legfeljebb egy kis kanálnyit.
A tanítások szerint a teának meg kell adni a tiszteletet, a teázás egyfajta meditáció, kikapcsolódás, elvonulás. Lehetetlennek és tiszteletlennek tekinthetjük, ha valaki csak úgy egyhajtásra lehörpintené, mint öreg hobó a felest. A teát először el kell húzni néhányszor az orr előtt, vagy tenyérrel magunk felé legyezgetni a gőzeit.
Sok egyéb megfontolás, tradicionális szokás, előírás van még, ezekre most külön nem térnék ki, már csak azért sem, mert jórészt a harcosokra, illetve a mester-tanítvány kapcsolatra vonatkozik a teázás tekintetében.
Még csak annyit: a tát nem szabad a csészébe teljesen teletölteni, kb. másfél ujjnyi helyet kell hagyni. A teát nem szabad teljes egészében elfogyasztani. Egy-két kortyocskát hagyni kell az alján, s ezt földre, virágföldre, vagy a cseppeket a levegőbe hajítva kell kiüríteni, mely egy szimbolikus forma, s azt jelenti, hogy amit kapunk a természettől, azt nem éljük fel teljesen, hanem visszajuttatunk neki valamennyit, mely ismét megsokszorozódik az eredeti közegében.

*

(cigaretta) A közhiedelemmel ellentétben nem ártalmas szenvedély. Aki úgy érzi, hogy dohányoznia kell, tegye, még mindig jobb, mintha örökös stresszben, lelkiismeret furdalások között él. Bár az élettartamot némileg megrövidíti, de hát, mint ahogy Napoleon mondta katonáinak: Előre, kutyák! Talán örökké akartok élni?!
Másrészt az un. kapha és a vatta alkatúaknak kifejezetten ajánlatos, mert könnyű (laghu), meleg (ushna) és száraz (ruksha). Mindez növeli a Vatat és a Pittat, valamint az Agnit. De a Pitta alkatúak semmiképpen ne dohizzanak. Most azonnal tegyék le! Ha jót akarnak maguknak...


(Folyt köv. szerelem, meg ilyen nyalánkságok)
Ideje: Január 31, hétfő, 20:22:33 - Paulus

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

All Fullextra

"Paulusidák" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- ukume Ideje: Február 02, szerda, 11:44:43
(Adatok | Üzenet küldése)
Paulus:) Mindenben igazad van, és csak rám jött a beszélhetnék, azért írok ide.

- metafóra: Igaz- ne felejtsd a Szépséget magaddal vinni. (Mostantól kezdve én sem fogom:) )
- tanulság: zseniális megállapítás:))) (és már értem, miért mondják valakire, hogy izomagyú:)))
- szabadság: nem tudom, ki az igazi barát, de én a barátomnak tekintelek, ha te nem is tekintesz engem annak.
- őszinte szavak: csak megerősítettek a fenti állításomban
- tisztaság: Értem...
-kísértet...: Ezt én sem értem...
- előítélet: bizony! bizony! bizony ám!
- nagypénz: :)))))))))))))))))
- tea: Erdélyben ittam a legfinomabb teát. Saját szárítású gyógynövényekből... nyam....
- cigarette: hónapok óta próbálok rászokni, de nem sikerül... Nincs valami ötleted????



Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- Paulus (pars@freemail.hu) Ideje: Február 03, csütörtök, 20:54:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Ukumém! Ha eddig nem szoktál rá, már nem is fogsz. Én azt mondom, ne erőltesd. Köszi a megjegyzéseket.


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- _zizike_ Ideje: Február 02, szerda, 23:14:18
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Szia,szia!:)
Olvasgatlak,olvasgatlak ám!... csak eddig még nem szóltam:)
Figyú! ez szemetszúrt: ... "(szabadság) Nagyon szabad vagyok, mert nincs már egy barátom sem."
~~~~~~~~~~
Nincs földi javam, következésképpen már nincs mit elveszíthetek, tehát: szabad vagyok...,
Nincs barátom egy sem: Fáj. Szárnyaszegett madár. Végtelen szomorúság. Magány.
~~~~~~~~~~~~
Csak gondolatok. (enyéim:)




Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- Paulus (pars@freemail.hu) Ideje: Február 03, csütörtök, 20:59:56
(Adatok | Üzenet küldése)
Nem érzek szomorúságot, és főleg nem vagyok magányos. Aki barátomnak mondja magát, az barátom. Evvel a definicióval valahogy a szabadságot akartam kifejezni.


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- ukume Ideje: Február 04, péntek, 10:22:33
(Adatok | Üzenet küldése)
Bocsika, hogy beleszólok, de Paulus! Akkor a barátom vagy??? De jóóóó:) :) :) (csak óvatosan azzal a szabadsággal! A végén még koldusbotra juttat!)


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- Paulus (pars@freemail.hu) Ideje: Február 04, péntek, 15:12:18
(Adatok | Üzenet küldése)
A barátom vagy... illetve lehetnél. De a barátságot be is kéne bizonyítani...


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- ukume Ideje: Február 04, péntek, 16:28:20
(Adatok | Üzenet küldése)
Nos. Ide azzal a hét próbával!


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- Paulus (pars@freemail.hu) Ideje: Február 04, péntek, 18:50:09
(Adatok | Üzenet küldése)
Küldök személyes üzit


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- _zizike_ Ideje: Február 05, szombat, 12:08:00
(Adatok | Üzenet küldése)
Szia Paulus!:)
Valamit írni kéne (kellene) még Neked:) Kis kiegészítést. Napok óta érzem. Mert a szó, a róka is megmondta: a félreértések forrása.
Véletlenül - bár tudjuk, véletlenek nincsenek! -, mert biz' nem kerestem, akadt a kezembe egy ima. Te jutottál eszembe rögtön:) "Számba adta a szót", miszerint: eleink is megküzdöttek az igaz szó árával.

Olvasd csak! :
" Egy 17. századi apáca imája
Uram! Te jobban tudod nálamnál, múlnak az évek és egy nap öreg leszek. Tarts távol attól a végzetes szokástól, hogy úgy érezzem, mindig mindenhez hozzá kell szólnom.
Ments meg a vágytól, hogy én akarjam rendbe tenni minden ember ügyét.
Bölcsességem tárháza szinte kimeríthetetlen, és úgy tűnhet, kár lenne nem szétosztani mind, - de Te tudod Uram, öregségemre is szeretnék néhány barátot. "

Márpedig Barátok vannak!
Mottóm: "Bajban mutatzik meg, ki az Igaz Barát"
szeretettel:
zizike



]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- Paulus (pars@freemail.hu) Ideje: Február 05, szombat, 12:23:53
(Adatok | Üzenet küldése)
Mindig furcsa érzés tölt el, amikor egy leírt imát olvasok. Sztem az imát mondani kell, és nem leírni. Isten nem olvas!
Ez az egyik. A másik: eddigi életem tapasztalata az, hogy: márpedig barátok nincsennek. S legkevésbé a bajban mutatkoznak meg. Ettől függetlenül létezhetnek, de én még eddig nem találkoztam ilyennel. A sírig tartóról beszélek.
A 17.sz.-i apácának a "bölcsességével" pedig nagyon egyetértek: minél többet beszélsz, annál inkább csökkennek a barátok száma.


]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- _zizike_ Ideje: Február 05, szombat, 15:50:38
(Adatok | Üzenet küldése)
Jogos! Az apáca is mondta, szerintem is; de hát valakinek csak le kellett írnia az utókor számára, nem-e? :)))))))
Barátok?
Tudod, ez nem is olyan egyszerű. Előbb azt hiszem nekünk, saját magunknak kell megtanulnunk feltétel nélkül Barátnak lennünk, minden bajával, gondjával, nehézségével, felelősségével ... , s akkor talán viszonozza valaki. De ez nem feltétele annak, hogy mi barátok legyünk. Vagy azért adjuk, hogy visszakapjuk? Gondolj csak bele. Ha nem viszonozzák, akkor sem dől össze a világ. Csak az egonk kiabál.
Adtunk... s nem viszonozzák. Az az ember nem, de majd egy másik, máshol és máskor ..., esetleg az Élet egész már területén, nem barátságban mérve, de visszakapjuk. Ha figyelünk, észrevesszük. De mi általában nem látjuk, mert Emberből vagyunk. :)))
Pedig az egyensúly meg van.
Megtanulnunk feltétel nélkül Barátnak lenni, bizony nem könnyű. Egy út, mely talán arra felé visz, akár a mottónk is lehet:
"Ha nem tudsz valakit szeretni (elfogadni) olyannak, amilyen, akkor tanuld meg szeretni, feltétel nélkül.".
S persze ez mindenkire vonatkozik, nem csak Rád, hanem rám, rájuk és Mindnyájukra, mindnyájunkra. Kevesen mívelik.
Baromi nehéz lecke. Próbáld csak meg. Én megtettem. Bevallom, ritkán sikerül. Megszólal az egom, s általában rosszkor, a fránya!:)





]


Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- egryartur Ideje: Február 05, szombat, 17:29:41
(Adatok | Üzenet küldése)
Hát "énnemtoom"....

Nekem olyan izzadságszagú ez az egész.
(Nem részletezem mert még sértődés lesz belőle...esetleg magánban, ha igény van rá.)

EA



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.29 Seconds