| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Miért írunk? (Pontok: 1)
- kritta Ideje: Február 13, szombat, 14:46:49
(Adatok | Üzenet küldése) | 1. Azt értem, hogy szerinted miért van szükség kommunikációra, de vajon az írás (a szépirodalmi értelemben vett írás) az kommunikáció? Ha jobban belegondolok, lehetséges, hogy az, de akkor egy szegényes egyoldalú kommunikáció: az író, akinek kiadják a könyvét, vajmi keveset fog tudni az olvasók reakcióiról. Ez bizony nagy dilemma.
2. Úgy látom, most visszakaptam a labdát. Hogy miért írok? Az még mindig feltárás alatt áll. Ebben a pillanatban egy önző, szájbarágós komisz gyerek vagyok. A többi meg majd elválik :D
Ez kicsit komolyabbra véve a hangot:
Én a kihívásokat keresem. Elmondta-e már ezt így valaki, feltárta-e már ezt ilyen mélyen, elmert-e már menni addig...? ezek a kérdéseim általában. Miközben én jókat kalandozom ezen felfedezések közben, azért igyekszem jól megbökdösni, gondolatra ébreszteni az olvasót, aki éppen elszenvedi az olvasást. Néha annyira nem szeretem az olvasókat, hogy lehetőséget hagyok a sokrétű értelmezésre - nehogy már olyan egyszerű legyen, hogy csak elolvasod és kész! Az írás nem instant leves.
A formával kapcsolatban én nagyon szenvedélyes vagyok, hiszen tudom, hogy az is része az üzenetnek, amit az olvasó megpróbál kibetűzni az írásból. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig a legmegfelelőbb formákat sikerült összehoznom, de azért igyekszem.
A nyilvánosságon egyelőre nem gondolkoztam el mélyebben - azt tudom, hogy lesz, amit majd ki akarok adatni és lesz, amit nem. Az ember nem mindig boldog, ha a legmélyebb érzéseit a kirakatban látja viszont. |
| Szülő |
|
|
|
|
|
