| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A csillagok gyermekei vagyunk? |
|
stelltesor
 |
Nem sci-fi történetről van szó, sem egy saját, mesebeli fantasztikus ábrándozásról vagy álmodozásról. |
Valóban, egy nagyon érdekes cikket olvastam a mai il Resto del Carlinoban ezzel kapcsolatban. A fenti címben olvasható feltevést állításként olvastam a ferrarai napilap hasábjain az alábbi címmel: «Az üstökös azt igazolja, hogy a csillagok gyermekei vagyunk» (La cometa conferma: siamo figli delle stelle).
«A csillagok gyeremekei» vagyunk - ahogy Alan Sorrenti énekelte -, vagy «aliénok», ahogy Paolo Maffei, nagy kutató, a perugiai Tudományegyetem asztrofizika emeritus professzora, az «Univerzum az időben» és a «Halley üstökös» c. kötetek szerzője mondja tréfásan.
Maffei professzor úr határozottan állítja, hogy igen, a mi bolygónkon az élet születése egy üstökösnek köszönhető, amely földünkre hozta a makrobiotika molekulákat, mint kezdeti alkotóelemeket. Erről már 1982-ben írt egy könyvet az egyetemi professzor. Ez a felfedezés a Stardust űrszondának köszönhető, amely begyűjtötte a Wild2 üstökös molekuláit, s ez megintcsak igazol egy XX. század eleji kezdeti elméletet, s ezt alátámasztották a Giotto űrszonda megfigyelései is.
2004. január 2-án az amerikai Stardust űrszonda által begyűjtött csillaporoknak nagy jelentőségűnek kell lenniük a tudományok világában, különösen a földi élet kezdeteiről szóló vitákra vonatkozóan. Alessandra Rotundi a nápolyi Parthenope Egyetem kutatója, aki koordinálta az olasz kutatócsoport munkáját kijelenti, hogy ez az ő felfedezésük egyenes alátámasztása annak az elméletnek, amely azt állítja, hogy az üstökösök által Földre hozott molekuláknak köszönhető az élet eredete. A Stardust űrszonda a földünkre hozott néhány száz, 1 mm-nél kisebb, felbecsülhetetlen szemcsét. [...]
Folytatás>>>
|
Ideje: December 16, szombat, 08:36:35 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A csillagok gyermekei vagyunk?" | Belépés/Regisztráció | 9 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A csillagok gyermekei vagyunk? (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: December 16, szombat, 10:07:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Melinda!
Örömmel olvastam érdekes írásodat. Sajnos, túlságosan is rövid volt, hiszen a téma érdekesebb szinte valamennyi másnál, az ember identitásának az egyik legérdekesebb filozófiai megközelítését sugalmazta az általad választott cím.
Nem is olyan rég láttam a Genesis című filmet, mely ugyanezen gondolatmenet köré épül, mint amit Te is felvázoltál.
Nemrégen vettem le a könyvtáram egyik polcáról Klopstock Messiásának 1871-ben kiadott magyar fordítását, melyet Zádori professzor tanulmánya követ a Föld, az ember helyzete az Univerzumban címmel.
A professzor úr valószínűleg úttörő lehetett azokban az években, mikor az általad leírtakhoz hasonlatos gondolatokat mert megfogalmazni 1871-ben, mikor az Egyház erős szkepszissel fogadta a tudomány bizonyos hipotéziseit. Zádori pap volt, és a más bolygókon fellelhető civilizációkról beszél, és a párhuzamos világok egymást megtermékenyítő voltáról.
Érdekes és olvasmányos cikkedet szívesen olvastam, de szívesebben olvastam volna tovább...
Tisztelettel üdvözöl!
T. |
|
|
|
|
|
Re: A csillagok gyermekei vagyunk? (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: December 16, szombat, 13:01:57
(Adatok | Üzenet küldése) | | Érdekes dolgokat feszegetsz,és a tudósok is egy hipotézist adnak közre,avagy járnak körül. Nem hiszem,hogy így történtek a dolgok. Ha a csillagporból alakult ki a földön az élővilág,akkor máshol is kialakulhatott volna.De,még nem tudunk példát hozni rá. Vagy valamilyen magasabbrendű rendszer települt át ide, a földre,vagypedig valóban egy teremtő elme hozta létre a földön az életet. benne a legmagasabb rendű élőlényt:az embert.Ez a rejtély sosem fog megoldódni. |
|
|
|
|
|
Re: A csillagok gyermekei vagyunk? (Pontok: 1)
- pacal2 (pacal2@freemail.hu) Ideje: December 16, szombat, 22:55:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szia!
Ez nagyon érdekes megközelítése ennek a témának, ami számomra érdekfeszítő is..
Ha lesz a témának folytatása, úgy kérlek, hozd tudomásunkra, légyszives!
Előre is köszönöm!
pacal(Laci) |
|
|
|
|
|
Re: A csillagok gyermekei vagyunk? (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: December 16, szombat, 22:55:57
(Adatok | Üzenet küldése) | Különösen érdekes kérdést jársz körbe, Melinda.
Érdemben nemigen tudok hozzászólni, mert annyira járatlannak érzem magam az asztrofizikában, és a hozzá kapcsolódó tudományos tanokban, hogy semmit nem merek sem állítani, sem cáfolni.
Így tehát az érdeklődésemet "csiklandozta meg" és továbbgondolkodásra késztetett. |
|
|
|
|
|
Re: A csillagok gyermekei vagyunk? (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: December 31, vasárnap, 12:25:18
(Adatok | Üzenet küldése) | 2006. december 31-én 13,11-kor találtam az alábbi sorokra a http://indykfi.phys.klte.hu/radioaktivitas2002/Posterkp.html weblapon:
Mindnyájan csillagok gyermekei vagyunk
Az első csillagok és galaxisok hidrogénfelhőkből jöttek létre megközelítőleg egy milliárd évvel az ősrobbanás (Big Bang) után. Az összenyomódott gáz felhevült, és beindult a hidrogénatomok átalakulása héliummá, és ezzel a nehezebb elemek szintézise, az ún. nukleoszintézis. Ez azóta is tart a csillagokban.
(A képléetet ld. a jelzett címen.)
A hidrogéntől a vasig
A mi Napunkban is hélium keletkezik a hidrogén fúziójából. Az így keletkező energia lát el bennünket hővel és fénnyel. A csillagok azonban nemcsak hőt és fényt állítanak elő, hanem számos, más atommagot is. A vassal bezárólag az összes létező elem létrejöhet a csillagok belsejében fúzióval. A vasnál azonban a fúzió megáll, mivel ennél nehezebb atomok fúziója már energiát fogyaszt.
Tovább az uránium irányába
A vasnál nehezebb elemek az óriáscsillagok életének vége felé jönnek létre szupernóva-robbanások során. Ilyenkor a csillag összeomlása révén a részecskék mozgási energiája elég nagy ahhoz, hogy nehéz magok keletkezhessenek. A nehéz atommagok létrejöttéhez instabil magokon keresztül vezet az út. Ezért saját létezésünket is nagyszámú radioaktív izotópnak és nukleáris reakciónak köszönhetjük.
Új elemek és izotópok előállítása laboratóriumban
A magfizikusok megpróbálják reprodukálni a csillagok belsejében végbemenő nukleoszintézis folyamatait laboratóriumi körülmények között. Ehhez atommagokat gyorsítanak fel igen nagy sebességre, majd egymással ütköztetik őket. Hasonló kísérletekkel sikerült a periódusos rendszert új elemekkel bővíteni. A nyolcvanas és a kilencvenes években sikerült további hat új elemet létrehozni a 107-től a 112-es rendszámig, és a kísérletek eddig a 118-as rendszámig merészkedtek.
BÚÉK Mindenkinek! |
|
|
|
|
|
|
