[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 460
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 460


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Ritmus és metrum
Tithonos

Ritmus és metrum

Azt hiszem, ha versről beszélünk, a két legfontosabb, s talán e kettő szülte a verset, s –e kettő választotta el a zenétől és a tánctól.


Beszéltünk már arról, hogy az egész világegyetem állandó mozgásban van, s e mozgás egészen lehatol a mikrovilág legparányibb összetevőjéig.
Egy láthatatlan energia vezérli mindezt, mely az anyag belsejéből származik. S amit mi anyagnak hiszünk, az valószínűleg maga is energia, csak nem rendelkezünk azokkal a mérőműszerekkel, melyekkel mindezt bebizonyíthatjuk.
Energia az, amit tulajdonképpen versnek nevezünk. Látható energiája a metrum, láthatatlan a versdallam és az érzelem, mely egybeköti. Így némi iróniával elmondhatjuk, hogy a vers a világtörvények egy lehetséges modellje.

Időmértékes verselés


Bizonyára minden korszak képes volt az időt egy sajátos matematikai rendszerként értelmezni. És emellett minden ember képes a ritmust oly módon érzékelni és megjeleníteni, mely az embert is teljes mértékben megmutatja.
Ennek eredménye a meghatározott taktus szerint felépített művészet, legyen az szobrászat, festészet, zene vagy irodalom.
Még a regények világában is előfordul mindez, melyet a legszabadabb formának gondolunk. Gondoljunk csak Flaubert-re, aki jóhangzás szerint írta regényeit.
Hogy a tánc és a zene, valamint a grammatikailag felépített nyelv előtti ritmikus hangadás egyszerre fejlődött ki, azt nehéz bizonyítani, de azt, hogy ezek sorrendjét van-e értelme kutatni, akkor könnyű a válasz.
Mindenesetre a mozgásnak is van ritmusa, melynek minden szakaszát matematikailag fel lehet írnunk, s a tánc egy adott mozgássor ismétlődése, vagy azok variánsai. Mint a zene és a vers.
Jól bizonyítja a metrumok elnevezésit azok táncra utaló kifejezései.

Miért is kezdjük az időmértékes verseléssel?
> Majd látni fogjuk, hogy a magyar nyelv egyik sajátossága, hogy az ütemezésekor mindig érvényesül az időmérték, s azért is, mert az időmértékes verselés a legmeghatározóbb az európai kultúra történetében. Másrészt a rímelésbe (hímrím-nőrím) is meghatározó szerepe van, hiszen egy ütemhangsúlyos verselés rímeiben az időmérték-szabály érvényesül.

Rögvest egy problémával állunk szemben, a szótagok és a szótagértékek közti ellentmondással.
Ugyanis léteznek természetes rövid és természetes hosszú szótagok. Valamint létezik egyezményesen hosszú szótag.
A syllaba natura brevis, azaz a természetesen rövid szótag jellemzője, hogy rövid magánhangzót (a, e, i, o, ö, u, ü) tartalmazzon, amely a magyar nyelvben már önmagában is kompromisszum, hiszen valójában létezik rövid és hosszú a, és rövid és hosszú á, de ugyanez igaz az e és az é hangokra is.
Ha egy magánhangzót csak egy másik magánhangzó követ, vagy egy mássalhangzó, akkor rövid szótagról beszélünk, melyet az ( U ) jellel ábrázolunk.

Tehát ez a női keresztnév, Anikó, két rövid szótaggal kezdődik: Ani.

Ennek ellentéte az Andrea női keresztnév, mely két rövid szótaggal zárul, And –re-a.

Létezik az úgynevezett természetesen hosszú szótag, a syllaba natura longa, melynek egyetlen feltétele, hogy a szótagban legyen hosszú magánhangzó (á, é, i, ó, ő, ú, ű).

Tehát az Anikó női keresztnév egy természetesen hosszú szótagra végződik, melynek jelölése ( -).

Az Anikó női keresztnév tehát két rövid és egy hosszú szótagból épül fel, melyek természetes időtartamú szótagok.

U    U    –

A – ni –kó

De létezik egy úgynevezett egyezményesen hosszú szótag is, a syllaba positione longa, mely egy rövid magánhangzóból és ez után következő mássalhangzó-torlódásból, két vagy három mássalhangzóból épül fel.

Ilyen az Andrea név első szótagja.

And

Most nézzük meg az egész név szótagértékeit!

-        U   U

And – re – a

Fontos azt is belátnunk, hogy ez nem egy adott szó belsejére igaz szabály, hanem magára az egész verssorra is, sőt, az egész versre is.

U    -     -       -   U   -  U    U -

"Ha tudtam volna régen, amit

U      -      U  -

Ma már tudok,

(Szabó Lőrinc)


A következő fontos dolog, ami a ritmikából és a ritmusságból következik, hogy az ismétlődések egyfajta rendszerbe állnak, melyeket metrumoknak vagy verslábaknak nevezünk.
A mora az időmértékes verselés mértékegysége.
Minden rövid szótag, syllaba brevis, (U) egy mora értékű, és minden hosszú szótag két mora, syllaba longa, (UU = -) értékű.
Morákból épülek fel a verslábak, ezek a kötött egységek, melyek a tánclépések időtartamára utalnak. Minden versláb ( a magyar kifejezés is arra utalhat, hogy a táncban csak a két láb lépése lehet teljes értékű) legalább két morából épül fel. Ilyen a pirrichius, mely két rövid szótagból áll :

U    U

sü – ni

A pirrichius csak helyettesítő versláb, mint a négy morás, két hosszú szótagból felépülő spondeus:

kí – gyó

A két meghatározó és műfajt teremtő versláb az úgynevezett jambus (U -)

U    -

I – rén

és a trocheus ( - U )

-   U

Il –di

Most térjünk vissza a két először használt női névhez, Anikóhoz és Andreához. Ők, illetve ezek alkotják a magyar nyelv leggyakrabban használt három szótagból felépülő verslábait, a daktilust ( - U U ), és az anapestust ( U U - ).

Most nézzük meg az időmértékes verselés verslábait, azok magyarítási kísérleteivel és pédákkal:

 KLASSZIKUS IDŐMÉRTÉKES VERSLÁBAK

A versláb neve:

eredeti jelentése:

beceneve:

képlete:

például:

 2 morás:


pirrichius

tüzes

pici

È  È

csoki

3 morás:

tribrakhisz

három rövid

szapora

È  È  È

szerepe

jambus

gúnydal (?)

szökő

È  ¾

vadász

trocheus

v. choreus

futó,

 kivonulási tánc

perge, lejti

¾  È

Béni

 

4 morás:

anapesztus

visszapattanó

lebegő, doboló

È  È  ¾

csodaszép

daktilus

ujjal rajzolt

lengedi, görgedi

¾  È  È

éjszaka

spondeus

békekötésre

lassú, lépő

¾  ¾

forró

proceleuzmatikus

felhívó, buzdító

futamodi

È È È È

csiribiri

amphibrakhisz

körben rövid

körösdi

È  ¾  È

ki látta?

 

5 morás:

bacchius

Bakkhosz istené

toborzó

È  ¾  ¾

valóság

palimbacchius

ua. fordítva

tomboldi

¾  ¾  È

őrjöngve

krétikus

v. amphimakrosz

krétai tánc

v. körben hosszú

ugrató

¾  È  ¾

óh, az éj!

pentabrakhisz

öt rövid

eliramodi

È  È  È  È  È

csodaparipa

paión

istenek orvosa

(kardalokban)

pergepici

piciszökő

1. ¾  È  È  È

4. È  È  È  ¾

hársfatea

borogatás

 

6 morás:

kis jónikus

ión tánclépés

picilépő

È  È  ¾  ¾

szerelemnek

nagy jónikus

ua. fordítva

lépőpici

— —  È  È

álombeli

antiszpasztus

kötélhúzó játék

toborzéki

È  —  —  È  

barangolni

koriambus

v. choriambus

kartánc, körtánc

lengedező

v.lejtiszökő

¾  È  È  ¾

alszik a vár

molosszus

nehézkes

andalgó

¾  ¾  ¾

száncsengő



Még két fontos szabályt kell tudnunk!
A névelő és a vers utolsó szótagja kettős identitású, azaz hosszú-rövid, vagy rövid-hosszú attól függően, hogy az utolsó szótag valódi értéke melyik értéket adja.
Ha egy verssorban egy adott versláb dominál, akkor a domináns versláb lejtésével jellemezzük az ilyen sort.

U  -  /  U  - / U  - /  -  - /  U  - /  - 

Falon az inga lassú fénye villan,
 -     - / U - /  -       -  / U - / U  -

Oly tétován jár, szinte arra vár,

(Tóth Árpád: Jó éjszakát!)

Láthatjuk, hogy a domináns versláb a jambus, a tipikusan Tóth Árpád i mérték, melyek közé néhány semleges vagy helyettesítő versláb kerül, legtöbbször a (- -) spondeus.

 


U    -  /  -       -  / U - / U   - /   U  -  /  -

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,

U    - /  U  -  /     -        - / -    -  / U -
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,

U   - /    U  - /  -    - / U -  / U  -/  -
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár

U  -  / U - /  U   - / U - / U    -
S e szőkeségben újra érzem őt.

(Juhász Gyula: Milyen volt…)

Látható, hogy itt is a jambusok dominálnak, és a páratlan sorvégek csonka ütemmel záródnak.
Tóth Árpád és Juhász Gyula verseiben a közös mindenképpen az elégikusságra való hajlandóság, s ezért alkalmazzák ezt a szomorkás és merengő ütemet oly gyakran.

Nézzük meg most a jambusi lejtés ellenpólusát, a férfias és erőteljes trocheust.

-       U /  -    - /  -    -  / - U / -     U / -   -

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,

-      U / -  U / - U   -    U /   -     U / -  -
Messziről lobogva tenger pusztaságon:

-  U /   -    - /  -  U /  -    U / -    - /  -    -
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem

(Arany János: Toldi - Előhang)



De a trocheusok az imádságos, könyörgő, erőteljes érzelmeket felragyogó versekben is felfénylenek. Elég, ha Kölcsey Himnuszára gondolunk.

 - U  /  -       U /   -   U /  -

Isten, áldd meg a magyart,
 Tóth Árpád egy korai kisversében - melyről igen keveset beszélnek - nagyon szépen nyomon követhető az érzelmi hullámzás. A vers teljes egészében kevert ritmusú, már műfajilag is az elégia és a rapszódia közt ingadozik.
Az elégikus Tóth Árpád jambusokkal kezdi a versét, mely oly jó illik az egész életműre. Csendes és finom adagiók a barna éjszakákon, lágyan elomló bánatok az őszi alkonyokon.
Hogy a hangulat még gyászosabb és még elomlóbb legyen, a vers anapesztizáló válik, a jambusik szinte feloldódnak az anapesztusok mélybarnájában.
Aztán megjelenik egy sor, melyet akár a versben idegen versként értelmezhetünk, és meglepő metrikai fordulatként értékelhetünk.


U U  -  /   -   U  / U -  /  U U -

Viaszos vászon az asztalomon,
Ha ezt a sort nem verslábakra, hanem kolonokra bontjuk, akkor egy különleges trükköt láthatunk meg. Míg elbódít bennünket a V-k alliterációja, fájdalmas jajkiáltásai, addig a vers megfordul. Ezt akkor láthatjuk, ha periódusokra bontjuk a verset.

U U  -    -   U   I  U -    U U -

Viaszos vászon az asztalomon,
Hogy mit is jelent ott az a sor, egy későbbi alkalommal megpróbálkozhatunk a megfejtésével.
Mert a fájdalmas és szenvedélyes könyörgő hang trocheusai most eluralják a verset, a magányos elmélkedés zokogó belső dühvé válik, amelyet az anapestusok tovább fokoznak.
Majd jön a hatalmas önvád : Én, én, mely lehet akár két csonka, akár egy sistergő spondeus, mely mintha kicsorbulna önnön semlegességéből.
És végül az utolsó sor ismét belezuhan a melankóliába, a három jambus kesergését lezáró anapestusába, hogy az egész vers visszatérjen az anapesztizáló jambus elégikusságába.

U    -    /  U   -

Magam vagyok.

U     -

Nagyon.

U    -  /  U  -  / -     -

Kicsordul a könnyem.

U     -

Hagyom.

U U  -  /   -   U  / U -  /  U U -

Viaszos vászon az asztalomon,

U  -  /  -   -  /   -     -  /  -      U /  -

Faricskálok lomhán egy dalon,

-    U  /  -    - /  -   U U / U  -

Vézna, szánalmas figura, én.

  -    -

Én, én.

U  - /  U   -  /   U  -  /  U  U  -

S magam vagyok a föld kerekén

(Tóth Árpád: Meddő órán)

Ideje: Február 27, kedd, 08:55:38 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

A mi költősulink

"Ritmus és metrum" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Ritmus és metrum (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Február 27, kedd, 10:24:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Tithonos! Nagyon köszönjük! Ezt igazán "szájunkba rágtad", remek!!!! (Persze tudjuk,hogy alkalmazni ...más, ahhoz nemcsak a ritmus és metrum olvasata, ismerete kell!



Re: Ritmus és metrum (Pontok: 1)
- mango Ideje: Február 27, kedd, 11:04:33
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
No, elérkeztünk a már nagyon is "tananyagnak" számító részhez, - nem mintha az eddigiek nem azok lettek volna...

De itt már olyan részletekkel gazdagszunk, ami egyre közelebb vihet egy vers megértéséhez, annak igazi mibenlétét segít felismerni, és jobb esetben alkalmazni is tudjuk a fent olvasottakat.

...és ez a rész nekem különösen kedves... ;) Nagyon kedves... :)) (Köszönöm!)

Ezt bizony annak, aki verset akar (szeretne) írni - be kell magolnia...Itt kezdődik a szakma - hogy ezt a nem egészen ideillő szót használjam...
Vagy ha írni nem is tud még ezután sem "nagy, igazi" verset, (bár lehet, közöttünk vannak a jövő nagy nevei, akiket majd egy sokkal távolabbi "Tithonos" tanít majd az utánunk jövő nemzedéknek!) - legalább megérti, mitől lett örökbecsű például Arany János, Tóth Árpád, vagy éppen Szabó Lőrinc.

Remek és bölcs összefoglaló, áttekinthető és érthető mindenki számára, - és ez nagyon fontos!

Egyre jobb ez a költősuli :))



Re: Ritmus és metrum (Pontok: 1)
- stako Ideje: Február 27, kedd, 18:10:07
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én már egész héten lestem, h mikor kerül fel a következő rész, és lám, itt van! Remek!



Re: Ritmus és metrum (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Március 03, szombat, 07:32:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Tithonos elmesélem apró történetem. Fiatal koromban észleltem, hogy valamilyen oknál fogva képek, rímek piszkálják gondolataimat, úgy napi rendszerességgel. Leírtam. Nem mondom, hogy tetszett. Jól el is rejtegettem azokat, mígnem más is meglátta. Neki jobban tetszett, mint nekem. Összeszedtem a tanultakat és a séma szerint átnéztem addigi verseimet. Majdnem sírtam. Rettenetesen bántott, hogy nem leltem meg bennük a leírtaknak még a csíráját sem. Hatalmas igyekezettel próbálkoztam újra és újra. Néha sikerült összehoznom az elméletet a gondolataimmal, mondanivalómmal, de legtöbbször nem. Mégsem voltam elégedett, mert nem mindig azt éreztem jónak, ami a sémának is megfelelt. Néhány évi küzdelem után elváltak útjaink. Mármint a verselméletnek és nekem, hiszen elkönyveltem, hogy nekem ez magas. Aztán mégis jöttek azok a fránya képek, hasonlatok, szimbólumok. Leírtam, elfogadva, hogy az enyémek, és lehet SEMMIRE SEM JÓK. 35 év. Életem, hivatásom mellett minduntalan jöttek. Nem kérdezték akarom-e őket, csak jöttek, néha tódultak. Nelli lányom - takarítás közben - megtalált egy nagyobb sárguló papírhalmazt, és nem hagyott békén. Ezek másoknak is jelentenek valamit. Akkor még nem tudta, hogy többezer oldal nyomja lelkem. Összehoztunk hánya-veti módon egy kötet. Sikerült kiadni. Itt jött az újabb pont. Ismét összefutott a verselelmélet és nyugdíjaskorom verselése. Újból elkeseredtem. A gyógyírt a novellácskák jelentették. Abból is összeállt két kötetnyi. Pillanatok alatt elfogyott. Ez azt is jelentette, hogy egyre több próza-kéziratot tettem gépre... Igen ám, de ezek a fránya pillanatok, képek továbbra is ott piszkálták a csőröm. Itt tartunk ma. Ma teljesen más elvek alapján építek egy verset, mint tavaly, vagy azelőtt vagy évtizeddekkel előbb. Nem vagyok meggyőződve, hogy most már valahová jutottam. Sőt néha úgy gondolom visszafelé rohanok. ----Amikor elolvastam ezt a részt, ezek a gondolatok ordítoztak bennem----Nem egyszer, nem kétszer olvastam már (kicsit más összefogásban). Minden porcikáját ezerszer átböngésztem----M

A hozzászólás folytatása...



Re: Ritmus és metrum (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: április 10, kedd, 22:45:48
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm a segítséget. Alkotgatok, de a szabályok mint a ritkán kikelt mag - itt ott villann fel a verseim között. Nem könnyű szabályok közé szorítani a gondolatot...Azért próbálgatom.
Szeretettel: Éva



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.34 Seconds