Küzdőtér |
|
|
|
|
Nemzeti Összetartozás Napja |
|
Suba
|
...a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve... |
Dr. Suba János: Nemzeti Összetartozás Napja
Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap, Magyarországon, amelyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. (2010. évi XLV. Törvény ) A 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Részlet a Preabulumból: ... a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként született meg. A háborúban vesztes Magyarország - mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik tagja- és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között jött létre. Meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a saint-germaini békeszerződés is rendelkezett.)
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett:
300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához,
4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavonország 2,6 millió lakosát). Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt. Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Csehszlovákia 61 661 km2-t. Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.
A magyar Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
A politikai erők határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai álláspontja a magyar belpolitikai konfliktusok egyik alapvető forrása. A külpolitikában elsősorban azokkal a szomszédos országokkal merülnek föl vitás kérdések (Szlovákia, Románia, Szerbia) ahol jelentősebb számú magyar nemzetiségű lakos él.
A trianoni trauma óta eltelt évtizedek alatt hatalmas volt a magyarság lemorzsolódása az anyaország határain túl, az elszakított nemzetrészek szétfejlődésének jelei is mutatkoztak ugyan, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt. Kárpátalján például az 1910-ben rögzített 185 ezernyi magyar anyanyelvűek lélekszáma az 1921-es csehszlovák nemzetiségi statisztikákban 111 ezerre csökkent. A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe tovább élt. A Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt tovább.
|
|
| |
|
"Nemzeti Összetartozás Napja" | Belépés/Regisztráció | 16 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Június 04, kedd, 14:46:10 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon köszönöm kedves János, hogy megírtad ezt a cikket. Sok értékes információhoz jutottunk. Szeretettel olvastalak: Anna :))) |
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - Attila61 Ideje: Június 04, kedd, 14:46:29 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Ez egész Európa szégyene ma is! Köszönet a megemlékezésért János! Jobbom! Attila |
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - andrass Ideje: Június 04, kedd, 16:27:11 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Remélhető, hogy hozzájárul az emléknap a fejek és gondolatok kitisztításához. Iszonyatos a zűrzavar és kevés az objektív megnyilvánulás a témával kapcsolatban.
Természetesen, aki egy kicsit is utána olvas és törekszik arra, hogy hiteles forrásokat találjon, az igen hamar felfedezi, hogy a diktátum a jog, a nemzetközi jog számos elemét sértette - jórészt igen durván.
Ugyanakkor, hogy fér össze a történelmi Magyarország körvonala, mondjuk a székelyföldi autonómia törekvések támogatásával?
Bizonyosan vonalat kell húznunk a magyar nemzetet ért történelmi tragédia, és az országot érintő "változás" között. Bizonyosan, mert a határon túli magyarságnak így lehet jövője, a területi és kulturális autonómiák kivívásával lehet lassítani pl. a szórványmagyarság morzsolódását. Ennek hiányában - keseregvén pl. Horvátország!, vagy Erdély színromán területeinek elvesztésén - a tömbmagyarság szűkülése is felgyorsul.
|
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - AngyaliAndi Ideje: Június 04, kedd, 23:39:30 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon örülök cikkednek. Nemzeti gyásznapunk sok mindenkiből vált ki érzelmeket. Ezen a napon talán mindenki érzi, sokkal többen vagyunk, mint azt állítják rólunk.:))))))))) |
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - PiaNista Ideje: Június 05, szerda, 00:36:36 (Adatok | Üzenet küldése) | A Székely Nemzeti Tanács elnöke volt a göteborgi
Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör
vendége
“A székelyek soha nem vívhatják ki autonómiájukat” - mondta a telefonban ismerősöm, amikor meghallotta, miről tart majd előadást a göteborgi magyarok előtt Izsák Balázs, az Sz.N.T. elnöke. Ez a soha nem, mondta erről még aznap este az elnök, gyakran lehet harminc-negyven év, vagy annál is több. Ám lehet csupán néhány év is.
Székelyföld autonómiaigényének és annak megvalósítására 2003.október 16-án megalapult a Székely Nemzeti Tanács. Első elnöke Dr. Csapó I. József volt. 2006 novemberétől 2008 elejéig ideiglenesen Fodor Imre töltötte be az elnöki tisztséget, aki a székelyföldi autonómiát hirdető plakátjaival már az első pillanatokban felkeltette a hatóságok figyelmét. 2008 februárja óta Izsák Balázs az Sz.N.T. választott elnöke.
2013 januárjában a SMOSZ meghívására Izsák Balázs Svédországban több városban is találkozott magyarokkal. Hazautazása előtt a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör felkérte, ismertesse az Sz.N.T. munkáját. Előadását az érdeklődők sok-sok kérdése tette még izgalmasabbá. Senki nem sietett haza. Magam már csak utolsóként kérhettem rá, hogy feltehessek néhány kérdést. Az alábbiakat az elnök úr válaszai alapján írtam.
Azok a törekvések, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács a székelység autonómiájának megvalósítása érdekében igyekszik kifejteni, civil, polgári kezdeményezések. A Sz.N.T. nem politikai párt és még csak nem is bejegyzett kezdeményezés. Székelyföld többségében magyarlakta területei 300 képviselővel hallatják szavukat. Az Erdélyben működő magyar politikai pártok mindegyikének egyik célja a székely autonómia megvalósítása, de a hétköznapi gyakorlat nem engedi, hogy az Sz.N.T eltérjen működésének polgári jellegétől. A területen élő 820.000 ember 75%-a magyar. Ez az arány már önmagában is elegendő ok az autonómia követeléséhez. Az E.U. bármely tagállamából legalább 1 Millió aláírásra lenne szükség. A Sz.N.T. tervezése szerint ennyi aláírást hét országbó
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - winner Ideje: Június 05, szerda, 20:07:55 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A cikkedet olvasva két gondolat maradt meg bennem.
Magyarországot nem először szabdalták fel. Hiszen a XVI-XVII. században a török és Habsburg uralom idején három részre szakadt az ország. Ám az sem tartott örökké, és történelmi léptékkel nézve nem is túl sokára újra egységes lehetett Magyarország. Bízhatunk benne, hogy a történelem ismétli önmagát?
A másik gondolat. Bár megvallom, nem ismerem a trianoni békeszerződés pontos tartalmat. Egy kivonatos leiratot is csak egyszer olvastam. Abban le van írva, mely országokhoz csatolják országunk egy-egy adott részét. Igen ám, de ezek az országok közül jelenleg csak kettő létezik. Ausztria és Románia. A trianoni szerződésben nem szerepel, nem szerepelhet Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, mert ezek az országok akkor nem léteztek. A többit mindenki fantáziájára bízom.
|
|
|
|
|
|
Re: Nemzeti Összetartozás Napja (Pontok: 1) - nemtom Ideje: Június 14, péntek, 06:10:17 (Adatok | Üzenet küldése) | http://www.youtube.com/watch?v=zZ26VzRslLo Kedves János, ez az a dal amiről beszélgettünk. Ez az a dal, aminek az eléneklése erősen ajánlott lett az iskolákban, július 4.-én 18 órakor. Pártunk, és kormányunk választotta a Nemzeti Összetartozás dalának. Mindamellett, hogy eszement nagy giccs, teli zavaros szóképekkel, (egymás lábaira tapossunk) kellő méltóságot, és fennköltség érzését sugallja. :( Valóban elég happy, hogy tükrözze a Trianoni diktátum tragikumát. ) Vagy, esetleg arra utal a dal, hogy "sírva vigad a magyar"? Elképzelem a tótok, szerbek, bocskoros arcát, amikor megrettenve hallgatják ezt a szörnyűséget. Tamás |
|
|
|
|
|
|