Fullextra.hu - Ötven éves mesebirodalom

Ötven éve, 1955 július 17-én vált valóra a nagy varázsló, Walt Disney talán legfantasztikusabb álma:

a kaliforniai Anaheimben megnyitotta kapuit Disneyland, a világ első meseországa.
S ahogy az már a fantasztikus elképzelések esetében lenni szokott, szép számmal akadtak kétkedők, akik eleve kudarcra ítélték ezt a nagyszabású vállalkozást. Üzletnek, befektetésnek rossz, vagy legalábbis kétséges - hangoztatták -, szórakoztatásnak csak átmeneti, az emberek hamarosan ráunnak majd a narancsültetvény helyére épített meseparkra, s a látogatottság évrol évre, ha nem éppen hónapról hónapra csökkenni fog, az érdeklodés lanyhulását még a nagy varázsló sem lesz képes megállítani.
A kétkedőket igazolni látszott a sok kezdeti nehézség, hiszen a megnyitóról sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy simán, gördülékenyen ment minden. Mintha az égiek sem pártolták volna a mesebirodalom megszületését. A negyven fokos hőségben - a tűsarkú cipőt viselő nők legnagyobb kétsébeesésére - megolvadtak az aszfaltjárdák. A vízvezetők sztrájkjának köszönhetően kiszáradtak a szökőkutak, de - a hőség fokozta szomjúságot elviselhetetlenebbé téve - még az ivókutak is. Ráadásul egy élelmes szélhámos többezer hamis belépőjegyet adott el, ami természetesen csak növelte a káoszt. S mintha még ez sem lenne elég, az új látványosságot egy áramszünet is megbénította átmenetileg.
Mindezek ellenére, a megnyitóra invitált vendégek - köztük a kor olyan hírességei, mint Frank Sinatra, Charlton Heston vagy Debbie Reynolds, az ötvenes évek színésznő sztárja - egyik ámulatból a másikba estek. Miki Egér, Donald Kacsa és Csipkerózsika leléptek a filmvászonról, ekkor indultak igazán világhódító útjukra.
Mert a kétkedőknek, a hitetleneknek - mondanom sem kell - ezúttal sem volt igazuk. Bár a megnyitó napját maga Walt Disney is Fekete Vasárnapnak nevezte el, ám hála a nagy varázsló és munkatársai éjt nappá tévő fáradozásának, a kezdeti nehézségeken hamarosan túljutottak, s néhány hét múlva már minden simán működött, úgy, ahogy azt a rajzfilmek királya, a mesebirodalom alapítója megálmodta. A park, alig két hónappal a megnyitó után már az egymilliomodik látogatót fogadta.
S hogy a kétkedőknek mennyire nem volt igazuk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt ötven év alatt több mint ötszáz millió ember kereste fel Disneyland-et. Márpedig e mesebirodalomba belépni nem olcsó mulatság. Az ötven évvel ezelőtti egy dolláros belépőjeggyel szemben ma már ötvenhárom dollárt kérnek egy jegyért. Egy négytagú család esetében - főleg, ha figyelembe vesszük az extra költségeket is: egy egésznapos látogatás alatt inni, enni is kell, ajándékokat vásárolni, nassolni valót a gyerekeknek - ez tetemes összegre rúg. Az emberek - felnőttek és gyerekek egyaránt -azonban még ma is özönlenek szép számmal.
Pedig - s ma már ezt is tudja mindenki - meseország nincs egyedül. 1971-ben, a floridai Orlando közelében, egy nagy kiterjedésű trópusi mocsár helyén megnyitották Disney World-öt, ezt a kaliforniai parknál jóval nagyobb mesevilágot. S hogy az érdeklodoknek - számuk ma már többszáz millióra tehető - ne kelljen olyan sokat, s főképp olyan messzire utazni, a floridai után jött a tokiói, a párizsi Disney World. Nemsokára, az idei év szeptemberében pedig Hong Kongban nyitja majd kapuit az újabb csodabirodalom.
Érdekességként megjegyzendő még, hogy a négy Disney mesebirodalomnak 2002-ben összesen több, mint 100 millió látogatója volt, s hogy e hatalmas embertömeg igényeit hányan szolgálják ki, arra álljon itt egy jellemző példa: a kaliforniai Disneyland-nek az ötven évvel ezelőtti megnyitás idején ezer alkalmazottja volt, ma ennek a - természetesen azóta bővült - parknak húszezer alkalmazottja van. S a négy közül ez a legkisebb. Mindez azt bizonyítja, hogy Walt Disney álmának megvalósítása nem csak, mint szórakoztatás bizonyult életrevalónak, de üzletnek sem volt ráfizetéses, márcsak azért sem, mert egy egészen új iparágat teremtett meg, hiszen Disney példáját követve a nagy hollywoodi filmstúdiók sorra létesítettek hasonló parkokat.
Ennyit az első ötven évrol. A következő ötven év történetét majd megírja az élet.

Bányai Tamás

Ötven éves mesebirodalom