Fullextra.hu - Az örök élet titka

Immár tudományosan bizonyított tény, mert az újság is megírta: "Fiatalít a számítógép használat".

Mondjuk, ezt eddig is tudtam. Nem véletlenül töltöm napjaimat a monitor bűvkörében.
Igaz, ebben igencsak meghatározó szerepe van annak a 33 évnek, amelyben programozóként ténykedtem, s teszem ezt még most is, s amelyet 23 éves koromban kezdtem. Igazából persze nem tudom, mert a beszámolók nem térnek ki rá részletesen, hogy ez a fiatalodás milyen ütemű? Kérdés persze az is, hogy mikortól számít ez a fiatalodás? Ha a kezdetektől, és minden számítógép használattal töltött év egy évet fiatalít, akkor én még mindig 23 éves vagyok, dús hajú, ellenállhatatlan amorózó, az élet kegyeltje. Hiszen amennyit öregedtem, ugyanannyit fiatalodom is. Ám, ha szószerint veszem a "fiatalít" szót, ami ugyebár az öregedés ellentéte, akkor már rég a meg sem születtem korban vagyok. Nem tudom, érthetően magyarázom-e? Nekifutok hát mégegyszer. Ha éppen fiatalodom, akkor hogyan is öregedhetnék közben? Ez egy őrült nagy ellentmondás lenne, ami az én életemben igyekezetem szerint egyenesen kizárt. Márpedig ha nem öregszem, csak fiatalodom, 23-ból 33-at levonva = korommal jóval megelőzöm még a hozzám kapcsolható kéjes gondolatokat is. Ragozzuk kicsit tovább a dolgokat. Ha ugyanannyit öregednék fizikailag, mint amennyit fiatalít rajtam a számítógép közelsége, az tulajdonképpen egy állandosult állapot. Marpedig ha állandósult, akkor hogy jön ehhez az, hogy fiataladom? A fiatalodás mértéke tehát logikusan semmiképp sem lehet egyenlő a fizikai öregedés mértékével. Vagy gyorsabb, vagy lassabb. Nézzük ezeket az eseteket. A gyorsabb fiatalítás az imént már vázolt okból nemigen jöhet szóba, hiszen akkor már rég minuszos matuzsálem lennék, ami nem éppen a fiatalság jelzője. Marad a lassabb fiatalodás. Ami attól, hogy lassabb, még fiatalodás marad, öregedésről még mindig szó sincs. A kiindulási alap tehát továbbra is az a 23 év, amikor elkezdtem számítógépekkel foglalkozni. Ha tehát - mondjuk - csak fél évet fiatalít minden számítógép előtt töltött év, akkor még csak most ismerkedem a betűvetés rejtelmeivel. Olvasási készségem még jóval közelebb van a diszlexiához, mint az olvasószemüveg hiányához. Ami persze korántsem zárja ki azt, hogy ne tudjam nyomkodni a klaviatúra billentyűit. Vak tyúk is talál szemet alapon még annak is van esélye, hogy valami értelmezhető dolog sül ki e cselekedetből. Ha csak negyedévet fiatalít, akkor éppen most szívom el első cigarettáim egyikét. Ami, mint az köztudott, erősen öregíti a bőrt, és korai halálhoz, mi több, impotenciához vezet. Jövendő gyermekeim sorsa tehát éppen megpecsételtetett. Ehhez képest viszont meglepő gyorsan öregszenek, hiszen én még csak 15 körül járok, Ők meg már rég túl vannak a tinédzser koron. És itt már kezdek kicsit magam is beleszédülni.

Nem mindegy tehát valóban, hogy milyen annak a fiatalodásnak az üteme. De ugyanígy lényeges a viszonyítási alap is. Mert ugyebár mihez képest fiatalít? Kedvenc fogtechnikusom, amikor behelyezte legújabb protkómat a számba, közölte, hogy legalább 20 évvel fiatalabbnak nézek ki. A viszonyítási alap ott adva volt. Mielőtt betette, egy 110 éves fogatlan öregember kinézetével dicskedhettem. Ehhez képest a -20 év valóban nagy eredmény. Ebből levonva a számítógép használatával töltött időt, már egész jól közelítünk az anyakönyvi koromhoz. Viszont valamit még mindig ki kell találnom, mert még így is jóval többnek nézek ki, mint vagyok! Nézzük tehát, mi van még, ami fiatalít? Krémek. Ha mindet, ami a TV-ben, újságokban, interneten reklámozva vagyon, magamra kenem, nemcsak, hogy végre emberesebb testsúlyom lesz, de az igéretek szerint ismét, illetve megintcsak elérem a -10 éves kort, ami úgy látszik, immár egy fix pont lesz az életemben. Ha azt a közkedvelt beszólást nézem, hogy "borotválkozás után 10 évvel fatalabbnak érzem magam", naponta nyerhetek újabb 10 évet. Itt azért viszont már óvatosabbnak kell lennem. Hiszen egy már eleve -10 éves mi a fenének borotválkozik? Talán így akar a koránál öregebbnek látszani? Arra ott a kezében a cigaretta.

Nnnna, végképp belezavarodtam.
Igazából sokat segítene a dolgon, ha a kezdetektől fogva pontos nyilvántartást vezettem volna a számítógép előtt töltött időről. Akkor lehetne következtetni, hogy mondjuk napi átlag 10 óra gép előtt ülés mennyiben kompenzálja a fizikai mozgás, a sport, a testedzés hiányát? Tisztázni kellene azt is, hogy vajon a hivatkozott tudományos megállapítás érvényes-e azokra is, akik közben láncdohányossá váltak? Milyen mértékben számít bele (ha bele számít egyáltalán) ebbe a fiatalodásba a sok-sok álmatlanul végig forgolódott éjszaka egy-egy komolyabb programozási feladat során? Az éjjel 3-kor való ágyból kipattanás "Heuréka" jellegű indiánüvöltéssel, megálmodva a megoldást? Na és hát igen! A munkával álmodás is beleszámít-e? Közelebb persze akkor sem kerülök a tényleges korom megállapításához, mert ott vannak a kompenzáló tényezők is (hogy csak a dohányzást említsem). Azt meg végképp nem tudom, hogyan kell beszámítani azokat az órákat, sőt olykor napokat, amikor a hajamat tépve szídtam, átkoztam a számítógépet, amelyik ragaszkodott ahhoz, hogy igenis okosabb nálam, és ő már csak jobban tudja, mit kell tennie, mint egy ilyen kis hülye taknyos.

Azt hiszem feladom.
Maradok a jól bevált módszernél. Megnézem, mi van a személyimbe írva, rutinosan levonok belőle 10 évet, és mert idebenn tilos a dohányzás, kimegyek cigarettázni.
Mert nálam a cigaretta = testmozgás + friss levegő.
Ami mint tudjuk, szintén fiatalít.

A hivatkozott cikk itt olvasható.