Fullextra.hu - A Montmartre ékköve

A Szent Szív-templom a város fölé magasodó hófehér kupolájával elválaszthatatlan Párizs látképétől.

Párizs felejthetetlen város.
Az Eiffel-torony fényei, a Szajna-parti sétautak meghitt magánya, a Notre-Dame kikezdhetetlen maradandósága, az elmaradhatatlan harmonikaszó, a Quartier Latin nyüzsgése, a Champs Elysée lüktetése, - mind-mind örök emléke annak, aki ebben a városban eltölt pár napot.
A Szent Szív-templom a város fölé magasodó hófehér kupolájával elválaszthatatlan Párizs látképétől.
A belvárostól észak felé haladva, a Montmartre egyik dombjára (pontosabban a Butte nevű dombra) épült csodatemplomból bámulatos kilátás nyílik a városra. Lábunk alatt egész Párizs…
A templom története is érdekes. Az 1870-71-es német-francia háború után a franciák visszanyert önbizalmát volt hivatott hirdetni, amikor e kegyhely építését a XIX.században Paul Abadie vezetésével megkezdték, amihez minden segítséget megadott a város, lévén, ez államilag támogatott feladat volt. Történt mindez 1874-ben, és az egykori híres építész emlékezetében elevenen élt az általa valamikor megcsodált périgueuxi Saint-Front katedrális: így a Sacré-Coeur ennek szokatlan, román-bizánci stílusjegyeit viseli magán. Ez ellenérzéseket váltott ki annak idején, és támadták külseje miatt. A dómot a katedrális utánérzésének érezte a város elöljárósága.
A kegyhely fekvése páratlan: Párizs számos pontjáról kitűnően látható az égbeszökő, szikrázóan fehér kupola.
Chateau-Landon Párizstól délre fekszik: a fehéren ragyogó köveket innen szállították az építéshez. Az alapozás igen nagy erőfeszítést igényelt, mivel a Butte dombon és környékén évszázadok óta gipszet bányásztak a párizsi stukkódíszek számára, így a talaj meglehetősen laza szerkezetűvé vált. Teljes egészében csak 1919-re készült el Paul Abadie nagy álma, - ennek ellenére már 1891-től tartottak istentiszteletet a templomban.
A középső nagy kupola nem európai stílusú: keleti hatást mutat. A harangtorony 80 méter magas, és benne látható a világ egyik legnagyobb harangja. Tizenkilenc tonna, és három méter magas, és Savoya tartomány adományozta a templomnak 1895-ben.
Elsősorban zarándokoknak szánták, amint ezt mozaikjai is tanúsítják, - de az eredeti színes üvegek a második világháborúban elpusztultak.
Főhomlokzata monumentális: hosszú lépcsősoron közelíthető meg. Az ezek melletti teraszos kitérőkön pillanthatunk vissza a domb meredeken kacskaringózó, szűk utcácskáira. Csodaszép látvány.
Még ma is megosztja a véleményeket a Basilique du Sacré-Coeur, - van, ki ma is ízléstelennek, sőt, egyenesen csúfnak tartja.
Szerintem lenyűgöző épület, mind monumentalitásában, mind vakító fehérségével, - amivel valóban bizánci hatást mutat.
Meglehet, mindkét álláspont szélsőséges…
Tény, hogy különleges építmény, mely megépülése óta zarándokok tömegét vonzza, akik a megváltó szeretet szimbólumát tisztelik „Jézus Szent Szívében”.
Párizs a Sacré-Coeur-rel együtt az, ami: a gyönyörű és örök Párizs.