Fullextra.hu - Egy olasz tanító úr...

Kéretik nem komolyan venni: a szerző maga is könnyed szórakoztatásra és nem gúnyolódásnak szánta könyvét…

Amikor először írtam Marcello D’Orta tanító úr „Isten ingyér teremtett bennünket” című, általa közreadott kisdiák-dolgozatokat magában foglaló könyvéről, - heves ellenérzést és vitákat is eredményezett, amellett, hogy sokan szívesen olvasták és kellemeset derültek rajta. Most ismét álljon itt néhány, melyeket az olasz kissrácok egy-egy kérdésre írásban megválaszoltak Marcello tanító úrnak.
Kéretik nem komolyan venni: a szerző maga is szórakoztatásra és nem gúnyolódásnak, lejáratásnak szánta könyvét…Csupán néhány perc gondtalan szórakozás, - mellyel „belenézhetünk” pár kisdiák fejébe, de úgy, hogy ők maguk is tudják, hogy ez csak afféle móka…
Íme.

Miért teremtett Isten bennünket? (Fésületlen gondolatok)
Isten teremtett bennünket, rábizonyult.
Isten azért teremetett bennünket, mert jobban szeretett, mint valaha.
A négerek is Isten teremtményei, csak nem tudják.
Isten megteremtette az embert, aztán háziasította.
Isten ingyér teremtett bennünket.
Ha Isten teremtett bennünket, miért rakták be a bátyámat az intézetbe?
Isten azért teremtett bennünket, hogy aztán forgalmazza.
Ha Isten, ha más, valaki végül csak megteremtett bennünket.
Isten jól tette, hogy megteremtett bennünket, csak ne vitte volna túlzásba.
Mikor a tanító úr a teremtést magyarázta, én hiányoztam.

Meséld el a világ teremtését! – 1.
Istennek hét napba, pont egy hetébe került a teremtés. Először megcsinálta a halakat, aztán megteremtette az eget, a földet, a repülő állatokat, a tengert, az állati fajokat, a csillagokat és az embert saját képére és hasonlatosságára. Az első őskori embert elnevezte Ádámnak, és megkérdezte tőle, hogy örül-e neki, hogy a Földi paradicsomban lakhat, és hogy nem hiányzik-e neki valami. Nem, nem, mondta Ádám, nagyon jól megvagyok, minden oké. De Isten megteremtette neki a nőt. A nőt Évának hívták, mert nagyon hosszú haja volt. Isten azt kiáltotta: „Minden fa gyümölcsét megkóstolhatjátok, a körtét, a szöllőt, a cseresnyét, a sárgadinnyét, de csak az almát nem, mert ha esztek az almából, elkapjátok az eredendő bűnt.” Egyik nap Évát megkísérte a kígyó, azt mondta neki: ha eszel abból az almából, többre viszed, mint Jézus. Erre Éva evett, és amikor Ádám megjött, neki is adott egy harapást. Ahogy ezt Isten meglátta, bedühödött, és azt kiabálta, „Éva, fájdalommal fogod megszülni fiaidat, Káint és Ábelt, és mostantól majd megtudjátok, mi a verejték.” És Éva tényleg verejtékezve szült.

Meséld el a világ teremtését! – 2.
Ádám, miközben bordája aludt, megteremtette Évát. Ádám és Éva mindig a Földi Paradicsomban éltek, szabadságra sem mentek sehová. Nagyon boldogok voltak, mindig mosolyogtak, mint Al Bano és Romina Pauer. Ádám és Éva nem fogadták meg az Isten parancsát, hogy ne egyenek meg egy almát, Isten ezért kiűzte őket a paradicsomból. És mondá: „Először is kiűzlek benneteket, másodszor meg fogtok halni. Ami Évát illeti, ikreid lesznek, de egyik se hasonlít a másikra.” Ábel nagyon barátságos fiú volt, mainak is bőven elmenne. Káin nem, az egy hülye állat volt. Amikor megszülettek, Éva azt mondta nekik: „Most rögtön nekiálltok fájdalmak közepette a kétkezű munkának, mert rátok is átragadt egy kis eredendő bűn.” Ábel a birkákkal legelt, Káin a parasztot művelte. De Istennek jobban tetszettek Ábel ajándékai, ezért a két testvér nagyon összebalhézott. Egyik nap Káin fogott egy botot és úgy megvagdalta Ábelt a fején, hogy az már túlzás, és Ábel meghalt. Ez volt a harmadik világ első gyilkossága, utána még rengeteg ilyen következett.

Meséld el Noé történetét!
Noé idejében az emberek hatszáz, hétszáz, sőt akár nyolcszázhúsz évet is tudtak élni. Egyes nagypapák ezer évet is megéltek. De mivel sokkal tovább eléltek, mint mi, sokkal többet is vétkeztek: az akkori föld még rosszabb volt, mint ez a mostani. Ezért aztán Istennek egyszer csak elege lett, majd adok én ezeknek, gondolta. Elment Noéhoz, és a szemébe mondta neki: „Noé, te vagy a földön az egyetlen rendes ember, a többiek használhatatlanok, kénytelen vagyok megbüntetni őket. Építs egy bárkát, és szálíts bele minden állatot, akikkel összejársz, én meg közben leküldöm az első adag özönvizet. A második adagnál eressz neki egy galambot, hogy mi a helyzet: ha szárazon ér vissza, kiszálhattok, ha vizessen ér vissza, még korán van. Noé még soha életében nem épített bárkát, a szomszédokat meg mégse kérdezhette körbe, mertha rájönnek a titkára, mindenki épít magának, és mit ér az egész özönvíz. A végén aztán csak összehozta, ilyen kümüvescsákóforma lett, és beleszálította a jó állatokat. Amikor az özönvíz felszáradt, Noé kinyitotta a nagykaput, és alapított egy új várost.

Beszélj Jónás prófétától!
Az Ótestamentum vége felé Isten kinézett az égből, és azt mondta egy Jónás nevű embernek: „Jónás, azonnal elmész Ninivébe és szólsz, hogy tartsanak bűnbánatot. Ez a Ninive kezd úgy viselkedni, mint Szodoma és Gomorra, csak talán valamivel kevesebbet disznólkodik. Megmondod Ninivének, hogyha nem akarja ő is úgy végezni, esküdjön meg, hogy sajnálja.” Jónás azt válaszolta: „Jó, rögtön megyek”, de alighogy Isten hátat fordított, már kanyarodott is le egyenesen Karthágó kikötőjébe, és beszállt egy jó messzire menő hajóba. Azt hitte, mint Káin, hogy Isten nem látja, pedig Isten mindent lát, még azt is, ami nincs. Például, még mielőtt megteremtette a Földet, Isten már tudta, hogy Jónásról írok dogát és azt is tudta, hányast fogok rá kapni. Mikor látta, hogy Jónás nem fogad szót, Isten begurult, és hatalmas vihart kelesztett amiért sumákolt. A hajó táncolt az Óceán közepén, a beijedt tengerészek kapcsoltak, hogy Jónás az oka, és jól bedobták a tengerbe. Jónás, mikor a vízbe pottyant, már bánta az egészet, de abban a pillanatban jött egy hatalmas bálna, amelyik bekapta, mint Pinocchiót. A bálna hasában Jónás nem tudott mit csinálni, három nap, három éjszaka csak imádkozott, mire aztán Isten megkönyörült rajta és a bálna kiköpte. Másnap Jónás arcot, kezet mosott, és elment Ninivébe bűnbánatot tartani.

Beszélj a papról általában (Fésületlen gondolatok)
Szerintem papnak lenni a legjobb a világon. Eszik, iszik, alszik, nem kell ruhát venni, nincs a nyakán feleség vagy gyerek, rokonság, nem fizet lagbért, és a végén a paradicsomba köt ki.
A papok furcsa fiúk.
A papok így kezdik, aztán mikor befutnak, pápa lesz belőlük.
Én ismertem egy papot. Először rendes volt, minden nap misézett, áldoztatott, aztán egy szép nap eljegyzett egy nőt és mindenki nagyot csalódott.
Mielőtt meghalnék, beállok papnak, még jól jöhet az üdvözüléshez.

**

…még sok hasonló „dolgozat” van a könyvben. Talán mára többet nem citálok. Még egyszer mondom: kéretik nem komolyan venni….
Gyerekszáj…