Fullextra.hu - Harry Potter bajban

Koboldok, udvaroncok és a császár úgy repültek szét, akár a pitypang magjai.

Harry Potter bajban van

Prága 1868

Alkonyatkor egymás után lobbantak fel az ellenség tábortüzei, méghozzá sokkal nagyobb számban, mint az előző este. Izzó ékkövekként ragyogtak a szürke síkon, mintha egy egész elvarázsolt város bújt volna ki a föld alól. Ezzel szemben a városfalon belül a házak mind zárva voltak, nehogy bármi fény is kiszivárogjon. Különös módon fordult a kocka: Prága maga sötét és halott volt, míg a környező vidék parázslott az élettől.
Hamarosan a szél is kezdett alábbhagyni. Órák óta erősen fújt nyugatról, hírt hozott a támadók mozgásáról; ostromgépek zörgését, a lovasok és állatok zaját, a fogoly lelkek sóhajtozását, a varázslások szagát sodorta felénk.
(A londoni sereg elfoglalja a prágai császári udvart -K.T.)
„A koboldok körbevették, a fején másztak, a lába között futottak, hogy hozzáférjenek a császárhoz. Dühösen felkiáltott és kabátzsebéből előrántott egy Detonátorrudat, egy olyan újabb fajtát, amit az Arany utcácska alkimistái az angol fenyegetés hatására készítettek. Vacak tömegcikkek voltak: Szóval leginkább úgy vette hasznukat az ember, ha úgy nagyjából az ellenség irányába dobta. Gazdám azonban tipikus mágus volt, járatlan a kézitusában. Rendben elhadarta a parancsszavakat, csak aztán habozott, a feje fölé tartotta a rudat, és az egyik koboldról a másikra szegezte, mintha nem tudná, melyiket válassza.
És egy icipicivel tovább tanakodott a kelleténél.
A robbanás a lépcső felét megsemmisítette. Koboldok, udvaroncok és a császár úgy repültek szét, akár a pitypang magjai. Gazdám eltűnt, mintha sosem lett volna.
És halálával az engem fogva tartó kötelék is semmivé lett.
Így hát több száz év és több tucatnyi gazda után megszabadultam Prágából. Ám ahogy esszenciám hálásan szétszóródott minden irányba, és elnéztem a lángoló várost és a rohamozó katonákat, a jajgató gyerekeket és az üvöltöző koboldokat, egy birodalom haláltusáját és egy másik véres keresztelőjét, meg kell mondanom, nem éreztem győztesnek magam.
Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy a jövő csak még rosszabb lesz-monologizál Prága eleste után Bartimaeus, a dzsinn.
(Jonathan Stroud: A gólem szeme, Animus Kiadó, Budapest, 2005, kötött, 527 oldal, 2890 forint)

De hogy kezdődött mindez?

Londonban ugyan állítólag a varázslóké a hatalom, de hatalmukat a megidézett démonoktól kapják… A Trafalgar Square-en a turisták tarka áradata még késő délután is körülhömpölyögi Nelson admirális emlékoszlopát. Az emberek sarlatánok tucatjától vásárolja a vacak bűbájokat, színes köveket, talmi ékszereket, olcsó varázstárgyakat. Az itteni mágia jelentős része értéktelen, talmi szemfényvesztés.
Az egyik standnál a varázstükör olcsó üveglap, aminek műanyag keretét varázspálcák, macskák, és süvegek alig kivehető képe díszíti. A tükör hátoldalán felirat: „Ajándék, a mágusvilág fővárosából!- harsogja az írás- :”Made in Taiwan.” Londonból .A komolyabb értéket képviselő sátrak körül apró szellemek strázsálnak, ám a feltűnés elkerülése végett ezek őröknek álcázzák magukat, többségükben galambnak.
Varázslók is sétálnak a forgatagban, ők azonban nem vásárolnak, inkább a whitehalli kormányhivatalokból jönnek ki levegőzni. Igen, a mágia élete itt is kissé bürokratikus, a mágusok a legnagyobb karriernek a minisztériumban való munkavállalást tartják. S a sarkukban ugráló koboldokat ugráltatják.
Anglia hadban áll Prágával jelenleg, még ma is Prága az úr a Bohémiától keletre fekvő vidékeken, és Londonnak nagy erőfeszítésébe kerül, hogy távol tartsa a cseh hadakat Itáliától.
Veszélyes idők járnak. Londonban nyüzsögnek a kémek és az agitátorok, Ha egységet akar az ország, erős kormányra van szükség, az erő letéteményesei a mágusok, erejük nélkülözhetetlen, hiszen egyébként közemberek gyakorolnák a hatalmat Londonba, amit még elképzelni is szörnyű. Az ország káoszba süllyedne, és már jönne is az invázió. A miniszterelnök egyesek szemében gyenge, összeesküvés kezdődik, melynek résztvevője az a nagyhatalmú varázsló, Simon Lovelace, ki a varázslótanonc régi ellensége, még gyilkosságtól sem riad vissza, elrabolt amulettje, a híres, nagy varázserővel rendelkező szamarkandi amulett visszaszerzéséért, melyet Nathaniel parancsára épp, a megidézett dzsinn, kobold, a tulajdonképpeni főszereplő, Barthimaeus lopott el. És ebből lesz a baj…
Barthimaeus kissé lusta, és hiú démon, aki csak kényszerből segít a fiúnak. Amolyan luciferi alkat, az ellentmondás élteti. Az ő monológjára épül a regény egyik szála.
A tömeg Londonban körülhömpölyögi Nelson admirális emlékoszlopát. Az emberek sarlatánok tucatjától vásárolja a vacak bűbájokat, színes köveket, talmi ékszereket, olcsó varázstárgyakat. Az itteni mágia jelentős része értéktelen, talmi szemfényvesztés.
Az egyik standnál a varázstükör olcsó üveglap, aminek műanyag keretét varázspálcák, macskák, és süvegek alig kivehető képe díszíti. A tükör hátoldalán felirat: „Ajándék, a mágusvilág fővárosából!- harsogja az írás - : ”Made in Taiwan.” Londonból. A komolyabb értéket képviselő sátrak körül apró szellemek strázsálnak, ám a feltűnés elkerülése végett ezek őröknek álcázzák magukat, többségükben galambnak.
Varázslók is sétálnak a forgatagban, ők azonban nem vásárolnak, inkább a whitehalli kormányhivatalokból jönnek ki levegőzni. Igen, a mágia élete itt is kissé bürokratikus, a mágusok a legnagyobb karriernek a minisztériumban való munkavállalást tartják. S a sarkukban ugráló koboldokat ugráltatják.
Még ma is Prága az úr a Bohémiától keletre fekvő vidékeken, és Londonnak nagy erőfeszítésébe kerül, hogy távol tartsa a cseh hadakat Itáliától. Dúl a háború London és Prága közt.
Veszélyes idők járnak. Londonban nyüzsögnek a kémek és az agitátorok, Ha egységet akar az ország, erős kormányra van szükség, az erő letéteményesei a mágusok, erejük nélkülözhetetlen, hiszen egyébként közemberek gyakorolnák a hatalmat Londonba, amit még elképzelni is szörnyű. Az ország káoszba süllyedne, és már jönne is az invázió. A miniszterelnök egyesek szemében gyenge, összeesküvés kezdődik, melynek résztvevője az a nagyhatalmú varázsló, Simon Lovelace, ki a varázslótanonc régi ellensége, még gyilkosságtól sem riad vissza, elrabolt amulettje, a híres, nagy varázserővel rendelkező szamarkandi amulett visszaszerzéséért, melyet Nathaniel parancsára épp, a megidézett dzsinn, kobold, a tulajdonképpeni főszereplő, Barthimaeus lopott el.
Ez az előzmény Stroud Szamarkandi amulett c. regényében (Animus Kiadó) ami a Stroud által fémjelzett mágikus trilógia első kötete volt.
A Gólem szeme c. regény Jonathan, a varázslótanonc és az akaratos, nagyszájú, vonakodó, dzsinn, Bartimaeus történetét meséli tovább Londonban.
Elszaporodnak a titokzatos bűncselekmények, Londont nemcsak Prága fenyegeti, de aggodalomra ad okot a közemberek és a mágusok összeütközései is.
Páratlan erejű mágikus tárgyak tűnnek el, közemberek feltörik a néhai miniszterelnök sírját, AKI MÉG ÉL.
A kamasz főhős, Natahaniel, immár magas rangú államhivatalnok a bürokratizált londoni mágusvilágban, a belső elhárítás vezetője, fontos állami feladata mellett most ízlelgeti a szerelmet.
Londonban felüti a fejét a terror, egy gólem garázdálkodik, a védelmet hivatott mágikus lények megsemmisülnek, egyszerre kell harcolnia a titokzatos Ellenállás és a prágai fenyegetés ellen, úgy, hogy a főnökei kárörvendve várják az eredményeket.
Kénytelen megidézni, segítségül hívni az első részben megismert Bartimaeus nevű dzsinnt, hogy hadba szálljon…
A könyvben szereplő rejtőbűbájok, afriták,vámpírdenevérek, varázscsaták, horlák, koboldok, démonatkák, darázsdagajok emlékeztetnek ugyan Rowling varázslatos világára, a regény azonban teljesen más viszonyba állítja az embereket és a mágusokat,és egyáltalán nem tekinthetőmásolatnak. Egy nagyformátumú, gyermekbarát regényvízió.