Fullextra.hu - A véleménynyilvánítás új eszköze: a részvételi televízió

Az írás Kumin Ferencnek Részvételi televíziózás c. Médiakutató – M-demokrácia - 2004. kiadványában megjelent tanulmányából leszűrt gondolataimat tartalmazza.

A részvételi televíziózás a harmadik évezred digitális telekommunikációs fejlődésének új távlatait nyitotta meg a tv nézők milliói számára világszerte, felhasználva a mobil-adatkommunikáció eszközeit, /sms, és újabban mms / lehetőségeit.
Hazai elterjedése nyugati országok sikeres tapasztalatai nyomán indult meg Magyarországon, elsőként szórakoztató műsorokban, kereskedelmi csatornákon.
Gyakorlatilag a tv néző otthonában, foteléből nézve az adást, kezében mobil készülékével sms küldéssel, telefonüzenetével szavazhat, véleményt mondhat a neki tetsző vagy nem tetsző személyre, játékosra, szereplőre, felvetett problémára stb., így elgondolása szerint befolyásolhatja a játék, verseny, műsor végkimenetelét, sőt szavazatával pénzt, autót, értéktárgyat, jegyet, hanghordozót stb. nyerhet. Úgy érezheti, beleszólhat a dolgok, események alakulásába, ezáltal mintegy szereplőjévé válik az adásnak, esetleg anyagilag gyarapodhat is általa.
Az interaktivitásra, vagyis a közvetlen részvételre a rendszeres tv nézők között már eddig is megvolt az igény, a valóság show-k és ezek különböző mutánsai / Survivor, s más realityk / iránti hatalmas érdeklődés is bizonyított a ki- és beszavazások terén.
A kezdetekben még alapdíjas, majd az óriási üzleti siker után rövidesen emeltdíjassá vált, telefonálásra, és sms küldésekre alapozó műsorok kiterjedtek a politikát, közéletet is érintő aktuális kérdések ilyen formában történő véleményezésére, megszavaztatására / pl: a hét kérdése / is. A magasabb tarifa a „kitalálók” szándéka és elvárása szerint nem jelentett anyagi visszaesést, így az eddigieknél is jelentősebb hasznot kasszírozhatnak a tv társaságok. Ebben odáig mennek, hogy a még nagyobb bevétel érdekében, a műsorban való regisztrációként sokszor az átlagnézőt szellemiségében, műveltségében megalázó, végtelenül bugyuta, igen-nem választ igénylő kérdéseket tesznek fel, evvel is minél nagyobb számú betelefonálóra számítva, a jókora készpénzekkel kecsegtető játékműsorokban. Ezek aránya egyre nagyobbá vált az utóbbi időben a kereskedelmi adókon kívül a tekintélyes köztartozások miatt a fennmaradásért küzdő közszolgálati műsorszórókon is.
Az un. üzenőfal / a képernyő alján futó sms üzeneteket nevezik így / alkalmazása is széles körben elterjedt, a véleménynyilvánítás eszközeként, a személytelenség ködébe burkolódzó, de nevüket állásfoglalásukkal együtt korrektül vállaló nézők számára is. Ezt a lehetőséget moderátorok szűrik, mivel sok névtelen rasszista, pornográf, személyeskedő, ízléstelen üzenet érkezik, melyeket nyilvánvalóan nem tesznek adásba. Egyfajta szelepként is működik azonban az üzenőfal, a politikusok, közéleti szereplők által generált, felgyülemlett feszültségek levezetésére, s ha így vesszük, adott esetben, nem kis iróniával, közegészségügyi haszna is van, nem beszélve a tv készülék épségének ezáltali védelméről.
Nem mehetünk el szó nélkül azonban az egyéb negatív hatások mellett sem:
- az emeltdíjas szolgáltatásokat a nézők tehetősebb hányada tudja csak rendszeresen igénybe venni, a szegényebbek ily módon nem szólhatnak bele a dolgok alakulásába.
Így sérülhetnek a demokratikus alapelvek, és a legszélesebb társadalmasítást igazolni vélt állítások.
- a televíziók a betelefonálások, sms küldések nagy számában érdekeltek, nem a műsorok végkimenetelében, tehát adott esetben ennek okán a nézők igazságérzetével a végeredmény nem biztos, hogy találkozik.
- a részvételi televízió mai formájában alacsony intellektuális színvonalával a szellemi igénytelenséget, sekélyes gondolkodást erősíti, mumifikálja. Annál is inkább, mivel legtöbb esetben / lásd: játékműsorok / nem a résztvevő néző tudása, műveltsége a fontos, hanem a rögzített telefonálások, sms-ek mennyisége.
- jelenlegi bevétel központúságával, bulvárszerű témairányultságával háttérbe szoríthat a műsoridőben, szerkesztésben fontosabb informatív, a köz javát szolgáló műsorokat.
Mindezen hátrányok ellenére az interaktivitás említett új lehetősége a harmadik évezredben további fejlődés előtt áll, nemcsak az országos kereskedelmi, közszolgálati, hanem a városi, helyi műsorszórásban is.
Ennek a társadalmi igényekhez / nem csak a szórakoztatáshoz / való folyamatos igazodása, igazítása, a szólás, véleményezés lehetősége nagyon fontos a közéletiség kiterjesztése érdekében.
Amennyiben tökéletesedve, pozitív alternatívák fellelésével, a demokrácia színtereinek szélesítésével, a műveltség, kultúra terjesztését, a gazdaság fejlesztését, közösségi létformák, esélyegyenlőség újszerű lehetőségeit igyekszik majd hathatósabban feltárni, úgy a fejlődés meghatározóan fontos, a jövő új, haladó interaktív eszközeként is működhet, a részvételi televízió a hazai demokrácia helyes értékrendjének kialakításában, és gyakorlatában.
/ Az írás 2004. őszén készült, de a mára vonatkoztatva is aktuális megállapításokat tartalmazhat, ezért bátorkodom közzétenni /