Fullextra.hu - Ismeretek reprezentációja szemantikus hálóval

Legismertebb ábrázolási módjai: a logikai, a szabály,-és keretalapú reprezentáció, valamint a szemantikus háló.

A mesterséges intelligencia-kutatás kezdetben szinte csak játékszintû, általános problémamegoldó módszerekkel, programokkal foglalkozott; a lehetôségek azonban gyorsan kitágultak, amint rádöbbentek: az információs rendszerek intelligens viselkedése nem a kifinomult keresési módszerekben rejlik, hanem a jó minôségû probléma-specifikus ismeret alkalmazásában. Az ismeretek ábrázolására így már a 60-as évektôl igen intenzív munka kezdôdött, s az „ismeretreprezentáció” („knowledge representation”) a mesterséges intelligencián (MI-n) belül önálló résztudománnyá fejlôdött. Legismertebb ábrázolási módjai: a logikai, a szabály- és keretalapú reprezentáció, valamint a szemantikus háló.

A „semantic network” kifejezést elôször az emberi információtárolás és -visszakeresés modellezésére Masterman használta (1) 1961-ben, Arisztotelész (a metafizikával nála még szorosan összekapcsolódó) formális logikájára támaszkodva. Élt a kognitív pszichológia kísérleti eredményeivel is, amelyek bebizonyították, hogy az emberi agy a tárgyköri ismereteket gráf formájában tárolja, így különbözô „csomópontok” jönnek létre, amelyeket osztályoknak, tudományágaknak, -területeknek nevezhetünk. Ez a „network” tehát valamilyen osztályozás szerinti hierarchikus szerkezetû, egymással sokrétû, de egyszerû kapcsolatban álló (magyarra rosszul fordított) „háló”. Az osztályok tulajdonságai a benne foglalt osztályokban, valamint azoknak egyes példányaiban egyaránt öröklôdnek.

A „halmaza” és „eleme” relációkat, az öröklôdés mechanizmusát itt már nem kell logikai formulákkal és szabályokkal leírnunk, hanem grafikus ábrázolásunkban a háló „megelevenedik”, háttérmûködése automatikus szolgáltatás(oka)t nyújt. Ezért hívjuk másként asszociációs hálónak. Azaz – a mesterséges intelligencia az „Eltûnt idô kódolt nyomában” lohol, ahol az igazi élet, megismerés nem itt és most történik, hanem valahol bent, az emlékezetben. (2) Marcel Proust szerint is csak az emlékezet tölti el az élményt élettel és értelemmel, igazi realitással. Szerb Antal összeveti még ezt a gondolatot Bergson idôelméletével is; de ha jobban belegondolunk, már Szent Ágoston vallomása, hite is erre a felismerésre épül.

A szemantikus háló sem szabványos szintaxissal, sem szemantikával nem rendelkezik. (A szemantika az AI/MI terminológiájában „egységesen elfogadott hálóillesztô eljárást” jelent.) Több változata is van, ezek leírása a szakirodalomban informális jellegû. A szakma rugalmas elméleti konstrukcióként könyvelte el, számomra az egyik lehetséges út a további kutatáshoz, mivel olyan ábrázolási szemléletet közvetít, amellyel párhuzamosan modellezhetôek a különbözô terminológia-rendszerek.

(1) Lsd. MASTERMAN, M.: Semantic Message Detection for Machine Translation Using an Interlingua (In: Proceedings of 1961 International Conference on Machine Translation, H.n., 1961. pp.438-475)
(2) Lsd. BOLBERITZ Pál: Reménység és jövô. Budapest, 1972. 135 p.