Fullextra.hu - Nem is olyan nehéz a posztmodern

Egy kis kriptográfiával...

A Da Vinci kód és a Biblia kódjának összefüggése
A Finnegans Wake titka: „Egy hol térben éspedig egy tágasbogas térben élt vala egy Hóka, Az egyedülség magányontulós volt, megnemülszerü, vaskos, tojásdad, sőt. Mint Hóka, szívesen ment volna egy járást, így hát egy nannányi esete, egy jókora reggel és meséből, habból álló finom vacsorája után-miután kilegyezőzte a szemét, kipirulázta orrlukát, komiprofentálta a fülét, leleplezte a torkát -felvette vízhatlanját, megragadta unkimondhatatlanját, hárfázott egyet a koronáján,” Nos egy egyszerű desifrírozási eljárással egyértelmű a szöveg jelentése: Orbán János Dénes a költészet Shakespeare-je.

Titkos kommunikáció mentette meg Herodotosz szerint a görögöket a perzsáktól, de a titkosírásának megfejtése okozta Mária skót királynő veszét. Titkos üzenetet továbbítottak kemény tojásban, vegytintájuk elfogytával a találékony spionok többször saját vizeletükkel rejtjeleztek. A Kámaszútra a nők számára hatvannégy művászet tanulmányozását írta elő, melyek közt első volt a titkosírás. Az arab tudósok fejlesztették tovább a rejtjelezést, akik nemcsak ábécék alkalmazására, de megfejtésére is képesek voltak. S előttünk áll ennek a tudománynak a két legnagyobb ága, az egymással versenyt futó titkosítás és annak megfejtése. Ők találták fel, hogy a betűk gyakoriságának ismerete felhasználható a titkosírások megfejtésében. Noha a „Zanzibárba, Zambiába és Zairébe zebrák és zebuk özönlenek” mondat ellenáll a gyakorisági elemzésnek, de a magam tapasztalata szerint jónéhány posztmodern mü is.A 16. században a Vatikán valóban a kriptoanalízis második legaktívabb centruma volt. Roger Bacon és Geoffrey Chaucer titkosírással vetette papírra egyes elképzeléseit. Amikor Mária skót királynő ügyét tárgyalták, a lon doni rejtjelfejtő iskola alkalmazott „egy alacsony sorból származó, szőke, szakállas, ragyás, jelentéktelen küllemű, rövidlátó, harmincévesnek látszó férfit”, bizonyos Thomas Phelippest, aki erdetileg nyelvésznek tanult. Hat nyelven beszélt, Európa legkiválóbb titkosírás szakértője volt. A szakember nemcsak rejtjelfejtőnek volt kitűnő, hanem hamisítónak is, Mária nevében írt ugyanis egy levelet, mely révén az angol udvar megtudhatta az összeesküvők névsorát is.A XIX, századi kriptoanalízis legagyafúrtabb figurája egy különc Brit zseni, Charles Babbage volt. Egy londoni bankárfia volt, kalandozó tudós volt, sok minden csiklandozta a fantáziáját. Számos találmánya volt, mint pl. a sebességmérő és a bölényhárító. Ő fedezte fel, hogy az évgyűrűk tanulmányozása révén következtetni lehet régi korok időjárására. Statisztikával is foglalkozott, és amúgy mellékesen kidolgozott néhány halandósági táblázatot, amit ma is használnak a biztosítók. Régebben a levél postaköltsége egészen addig attól függött, hogy mekkora távolságra kellett elvinni, míg Babbage ki nem mutatta, hogy a levelek postaköltségének egyenkénti kiszámítása többe kerül, mint maga a postaköltség. Ehelyett az egységárat javassolta, 1823-ban tervezte meg Első számkülönbözeti gépét, mely 25 ezer precíziós alkatrészből állt, de 10 esztendei küzdelem után egy második gép építésébe fogott. Ez sem koronázta siker, a két gép építése annyi pénzbe került, mint két csatahajó. Gépe azonban a modern számítógépek magva volt. Egy addig megfejthetetlen kód feltörésével (Vigenere sifre) írta be magát a kriptográfia történetbe. Szerepelnek a kötetben a híres Beale papírok, melyek titkosírással egy húszmilliós vagyon lelőhelyét közlik, melyet még nem fejtett meg senki. Jelen pillanatban- mondja Carl Hammmer, az amerikai számítógépes kriptoanalízis úttörője, azt mondja, a Beale papírok az ország legjobb kriptográfusának tíz százalékát köti le, de ebből a munkából egy szemernyi sem felesleges, mivel még a zsákutcák felfedezése is elősegíti a számítógépes kutatást. Marconi utáni kort a titkosírás gépiesítése jellemzi, s a módszereket az első világháború csak tovább finomította. Az elfogott –s megfejtett Zimmerman táviratról azt mondják a szakértők például, hogy megváltoztatta a történelmet.
A kötet olvasmányos stílusban végigvezet bennünket ennek a matematikával határtudománynak főbb állomásain: Enigma, egészen a mai dilemmákig: az Echelon korlátozhatja e az egyéni szabadságjogokat, illetve a magánélet szentségét mennyire kell betartaniuk a titkosszolgálatoknak.
Néhány könnyebben használható módszert is tartalmaz a kötet, tanít kódot törni, de tanít rejtjelezni. Egy ilyen kód használatával átírt Tandori Dezső vers például egészen olvashatónak, hovatovább érthetőnek tűnt, vérszemet kaptam, s a recenzióba elrejtettem a Beale papírok megfejtett kódját. S egy két életbevágó utalást da Vinci-re. Azért a mai magyar posztmodern nehezebb lesz.
Jelentkezni a kódkönyv@parkkiado.hu elektronikus címen lehet.

http://www.parkkiado.hu/konyv.php?id=42&katid=K&alkatid=8
http://hu.wikipedia.org/wiki/Whitfield_Diffie
http://www.cryptogram.org/

Kerekes Tamás

Simon Singh: Kódkönyv
Parkkiadó
www.parkkiado.hu