Fullextra.hu - Toposzok és császárok

Kedvcsinálóként szeretném felhívni a figyelmet - bár nem én találtam fel a spanyol viaszt - az ókori pletykák keletkezésére.

Mostanában kiszorulóban vannak a könyvespolcokról az antik szerzők - szomorú tény, mert azt hiszem ilyen alap nélkül kár későbbi könyveket olvasni.
Kedvcsinálóként szeretném felhívni a figyelmet - bár nem én találtam fel a spanyol viaszt - az ókori pletykák keletkezésére. Ha kicsit a dolgok mögé nézünk, sokkal izgalmasabbnak tarthatjuk a görög és római forrásokat, sőt...
Nem szépirodalom, de érdekes írása Caius SUETONIUS Tranquillusnak a Caesarok élete című könyve. Ezt alapul véve próbálok meg egy kis sorozatot írni a 12 császárról szóló könyvről, kiragadva az érdekesebb részeket, nagyító alá véve, megvizsgálva, mi hiteles ebből, s mi nem; mi toposz, és mi kemény információ, abban bízva, hogy be tudom bizonyítani, történetírás és szépirodalom összekapcsolódhat (talán ez sem spanyolviasz, és leeht csak az idő patinája rakódik rá, és ezért gondolom én ezt).
De mindezt honnét szedte Suetonius, és mi alapján írta meg 196 év történetét - az emberek nézőszögéből? Suetoniusnak ugyanis i.e.100- i.u.96 közti időszakot felölelő tablósorozata 12 császár életét mutatja be. Hadrianus levéltárosaként bejáratos volt a császári iratokat, dokumentumokat őrző helyekre, írását elsőként a császár olvasta - így azt gondolhatnánk, történetileg teljesen hiteles arcképeket hagyott ránk. Ha a 12 kis tabló végére jutunk, remélem érezni fogjuk mi a kemény és puha információ, amit ki lehet bogozni a szövegekből, és együtt élvezhetjük a "zaftos" utcai pletykákat, amint történelmi hitelesség mögé bújnak. Eddig én háromszor olvastam ezt a könyvet, néha belepirulva, néha jókat nevetne, és rá kellett ébrednem: sem a poltikai élet, sem a (köz)újságírás nem volt etikusabb 1900 évvel ezelőtt.
A lovagi rendbe született Suetonius a császárokat állította a történelem forgásának középpontjába. Egyik fejezet bemutatásánál sem akarok történelemórát tartani - ezt részben ismeri mindenki, másrézst utána járható, de azt hiszem érdekes kis utazás lesz (én pedig ókorszigorlat előtt állva átismételhetem a principátus történetét).
Tehát így elöljáróban és kicsit összefoglalva a fenti "katymaszt": Suetonius Hadrianus császár levéltárosaként írta meg a De vita Caesarumot, mely 12 fejezetből áll. Érdekes portrékat tartalmaz, melyeknek felépítése nagyjából megegyezik: a császár száramzása, születése, életének eleje, főbb hadi tettei, magánélete, halála van pontokba szedve. Érdekes elegye a hiteles dokumentumoknak és az utcai kufák pletykáival. Itt egy korai ábrázolás (korai, de későbbi :o) ) a szerzőről, amit a világhálón leltem: http://www.beloit.edu/~nurember/book/images/People/Classical/Writers/big/Suetonius%20XCIr.jpg
Megpróbálok minden hétre előállni egy-egy fejezet kivesézésével, s talán élvezhető lesz a kis időutazás. Ha felmerülne a kérdés: miért épp Suetonius, és miért nem valamelyik antik dráma- vagy bármilyen más szerző: mert őt ismerem jobban a többinél, s mert nála már látom ahogy a cél szentesíti az eszközt.
És mint tudjuk nincs unalmasabb a tegnapi újságnál, de nincs érdekesebb a 20 évvel ezelőttinél - no akkor ez?