A Tábla
Dátum: Június 06, kedd, 17:39:18
Téma: Életünk napjaink


Az első felirat még nem tűnt fel senkinek.


Az első felirat még nem tűnt fel senkinek. Előfordul, hogy ezt-azt elhagynak az emberek. Miért lenne meglepő, ha valaki csak úgy elhagy egy feliratot. Az a felirat azonban nem volt elveszve. Oda lett tűzve.

„Jozó! Etesd a hörcsögöt! Két hét múlva jövök. Hozok sört!” A felirat egy pizzásdoboz tetejének a darabjára íródott. Az ajtónyílást lezáró hatalmas faforgácslapra rajzszöggel rögzítette valaki. Furcsa. Volt nála rajzszög, de valami papírra már nem gondolt. Vagy lehet, ez is egyfajta üzenet.
Pár nap múlva, valaki ráírta a doboztetőre, közvetlenül egy ananászdarabtól származó foltra, hogy : „ Kaisert!” Másvalaki elvett egyet a négy rajzszögből, és fényképautomatából kikerülő fotót helyezett el a táblán. A képen komor nézésű, borostás ember bámult esetlen vigyorral az arcán. Rá egy napra vastag, kék filctollal a fotóra keresztbe ráírták: „Anyádra vigyorogly, köcsög!” Idővel valaki áthúzta a hibás betűt, kijavította, majd odaírta, hogy: „Te vagy a köcsög!” Egy nyelvtanítást hirdető szöveg került aztán oda, majd egy táplálék-kiegészítőket reklámozó szórólap. Az már átlátszó, széles ragasztószalaggal.
A következő ajándékba adna macskakölyköket. Egy másik, magára a fatáblára került: „ Pasik! Szőke, és buta vagyok, de jó dugok! Hívjatok!” Valaki visszakérdezett: „Te vagy az, Juci?” Nem sokat késett a válasz: „Nem, az anyád!” Egy házat adna el olcsón, a fővárostól húsz percre, a hatvani vonal mentén. Erről le is téptek már kettő, kézzel gondosan megirt telefonszám csíkot. Elhagyott táskáját kereste tele rajzokkal egy egyetemista, paradicsompalántát kínált egy régimódi írás, olcsón. „Idehozom a táblához” Így szólt az utolsó sor.

Idővel már kisebb tömeg álldogált mindig a tábla előtt. Párok találkát beszéltek meg oda, fiúk feketében, lányok kifestve toporogtak, nevetgéltek előtte. Cigarettázva, unottan kimért pogácsát rágva, dobozos sört szorongatva, apró gyerek kezét rángatva, öregasszony szemüveggel, közel hajolva. Volt már ott minden. Konditerem felhívása, szolárium csábítása, más segédmunkát vállalna, autósiskola legkedvezőbb áron, eladó telek a Balatonhoz közel. Üzenetek: „ Keszeg! Fecó üzeni, hogy kitapossa a beled, ha nem perkálod le a zsozsót! Imádlak Kismaszat! Hajrá lilák! TANKCSAPDA, Kicsim! ha szeretsz még, holnap itt várlak! Mackód! Bakelit lemezt vennék! Mangalica eladó! Leértékelt könyvek innen két percre!”

A tábla népszerű lett. Egy büfés odatelepült. Piros festékkel egy nyilat húzott a táblára, amely a boltja felé mutatott. A közeli valutaváltó elől arra mászkál gyakran az arab, ceruzaelemet kínál egy remegő kezű férfi. Szobáját adná ki egy kopott asszony, taxis vinne mindenkit. Cserélt már ott gazdát pénz, és szerencse, idegen talált alkalmi ismerősre anyagi alapon. A tábla, és környéke, látványosság lett. Turisták fotózgatták a táblát, közvetített innen reggeli műsort egy kereskedelmi rádió, cikket, verset irt róla sok tollforgató. Nevet is kapott! Csak úgy emlegették: A Tábla. A vasúttársaság megkérte a pályaudvari rendőröket, hogy gyakrabban nézzenek el arrafelé. Karbantartóival erős lámpákat szereltetett fel a tábla felső szélére, és a kasszáknál külön papíron magyarázta az utat, a Táblához. A nemzetközi vonatokat a Tábla melletti vágányra irányították. A Táblára háromnyelvű feliratot csavaroztak, hogy a Táblát ők helyezték ide.

Több hét, talán egy év is eltelt. Egy késő esti órán, amikor hajléktalanok ölelő karja alá simulva horpaszt talált kutyájuk, és a moszkvai hálókocsi ajtajában szeplős kislány hajol ki kócosan, mert olyan nagy a csend, akkor két munkás elemes csavarhúzógéppel leszereli az ajtónyílást lezáró hatalmas faforgácslap táblát. Mögötte gyönyörűre festett ajtón a felirat: Csomagmegőrző. Másnap kézzel irt papírt seper fel lapátjára Margit néni - aki reggelente az első vonattal érkezik peremkerületi kopott házából takarítani, hogy ne haljon éhen-, majd lehajol, hogy felvegye:

A szeretet az arcomon. Nézzetek!
A szeretet rajtam. Érintsetek!
A szeretet Örök. Szeressetek!

Zsebéből akkor szigetelőszalagot vesz elő, és a szépen lefestett ajtó, csillogó üvegére felragasztja azt. Nem érti, de teszi. Kicsit ágaskodnia kell.






Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2025