Szülői gondatlanság...?
Dátum: Június 30, péntek, 09:25:00
Téma: Életünk napjaink
 |
...ma voltam bevásárolni egy bevásárlóközpontba és a következő történet ott esett meg... |
Persze mikor kell elmenni vásárolni? Akkor amikor a legjobban esik az eső! De annyi baj legyen! Kit érdekel az az eső, hiszen elég régóta vártunk már rá, talán lejebb hűti a levegőt.
Szeretek vásárolni. Az áruház polcairól gyorsan pakoltuk családi erőfeszítéssel a különböző árúkat. Kicsi fiam tolta a bevásárlókosarat, majd egy-két édességet is levett a polcról, természetesen mind a kosárba vándorolt. Úgy éreztük, hogy már készen vagyunk és bevásároltunk, ezért a hátsó sorokból előreevickélve megcéloztuk a kasszasort, és egyszercsak egy kicsi síró gyermek haladt el mellettünk. Olyan háromév körüli volt, szőke hajú és sírva kiabálta, hogy: "anyu!" -azt hittük, hogy közelbe van az anyukája, de nemcsak az én megdöbbenésemre, hanem másokéra is elég sokat gyalogolt sírva és szinte már nyöszörögve kereste az anyukáját.
Nem olyan sokára csend lett és úgy gondoltam, hogy megtalálta az anyukáját. Közben meg gondolkoztam és egyfeszt mondom a magamét a férjemnek és a mellettem sétáló gyerekemnek, hogy:
"- Egyszerűen nem értem, hogy nem veszi észre egy édesanya, hogy nincs mellette a kicsi gyermeke. Tudom, hogy elég virgoncok és mennének mindenfelé az áruházban, de valahogy nem értem. A mai napig nem tudok napirendre térni felette. Sőt az a poén, hogy ha eltűnt a gyerek akkor a hangosbemondón miért nem mondták be? Egyszerűen nem értem. Biztosan én vagyok csak ilyen. Emlékszem, hogy amikor a fiúk kicsik voltak, egyszerűen szinte el sem engedtem a kezüket, illetve mindig mondtam, hogy itt mellettem kell, hogy maradjanak, mert különben nagyon könnyen elveszhetnek. Egy percre sem mentek el mellőlem."
A mai napig úgy sétálunk az utcán, hogy két gyerek megy előttünk és látom őket, egy lépés választ el tőlük. Lehet, hogy csak én vagyok ennyire ilyen "agyonraaggódó" szülő, hogy szeretem őket mellettem tudni. Nem tudom. De ők az életem értelmei, ha nem lennének, elvesznének vagy bármi baj érné is őket, abba én belehalnék. Lehet, hogy túldramatizálom a dolgokat? Nem is tudom!
Hazafelé kényelmesen sétáltunk, és már az eső sem esett, a meleg is enyhült valamennyire. Megnéztem a híradót és abban az időjárásjelentést, - ismét meleg nap lesz holnap.
|
|