Hallstatt
Dátum: Szeptember 18, hétfő, 10:31:35
Téma: Ország Világ


A világ legrégibb sóbányája érdekes kaland, különösen a mélybe csúszdán való lejutás, és a bánya mélyén lévő mozdulatlan tó körbejárása.


Európa egyik legrégibb sóbányájáról nevezetes a Dachstein lábánál 508 m magasan fekvő tóparti kisváros. Halstatt városa a világörökség része. Nevének jelentése egyszerű: a hall –kelta nyelven sót jelent, és a statt -állomás, helység szavakból tevődött össze.


Európa egyik legrégibb sóbányájáról nevezetes a Dachstein lábánál 508 m magasan fekvő tóparti kisváros. Halstatt városa a világörökség része. Nevének jelentése egyszerű: a hall –kelta nyelven sót jelent, és a statt -állomás, helység szavakból tevődött össze. Bűbájos, elmondhatatlanul szép település, igazi ékszer. Egymás fölé épült házak, hangulatos főtér, híres Csontház (a hegyoldalba épült település temetője igen kicsi, a korlátozott hely miatt időről időre exhumálták a halottakat és a koponyákat a Csontházban helyezték el). A muskátliktól roskadozó színes házak között igazi látványosság a vízesés. A település szűk utcáin szerencsére zömmel gyalogosak közlekednek, az autós forgalom erősen korlátozott, így zavartalanul élvezhetjük a hegyoldalba épült házak látványát, vagy lenn a tóparton a csónakházakban békésen ringatózó csónakokat.

A sóbányához siklóval, majd rövid sétával lehet eljutni. Útközben a Rudolf-toronynál érdemes megállni, teraszáról magunknak is megörökíthetjük mindazt, amit az utazási katalógusok címlapján a leggyakrabban látunk a környékről. A panoráma valóban lenyűgöző. A világ legrégibb sóbányája érdekes kaland, különösen a mélybe csúszdán való lejutás, és a bánya mélyén lévő mozdulatlan tó körbejárása.

1824-ben fedezték fel a felsõ-ausztriai hallstatti vaskori temetõt. Miután sok emlék elveszett a keltákról a századok során, a régészet (tudománnyá csak a 19. században váló kutatási mód) lett az európai keltasággal foglalkozó tudomány egyetlen forrása. 1846-tól 1963-ig, a feltárások befejeztéig 1000-2000 sírt tártak fel (a források megoszlanak az adatot illetõen). A temetõ i.e. 6-7. századból származik, és a sírok különbözõ társadalmi osztályokról tanúskodnak.

A harcosok sírjai a hallstatti temetõ egy negyedét teszik csak ki. A nõk sírjai általában tele vannak csilingelõ ékszerekkel, hatalmas fibulákkal. A temetõbeli gazdag sírok gyakran tartalmaztak bronz edényeket: kancsók, szitulék (kancsók befelé fordított peremmel), tálak és kupák; ezek valószínûleg a Földközi tenger térségébõl származnak.

A hallstattban eltemetett személyek egy kora vaskori közösségbõl származtak, akik a közeli kõsóbányákban folytatott bányászatból éltek, mivel a kõsó akkoriban fontos cserekereskedelmi cikknek számított, mert ez volt az egyetlen tartósítószer. A só a szerves maradványokat is hatékonyan tartósította. A környékbeli bányákban folytatott kutatások ruházatot és eszközöket fedeztek fel, valamint egy bányász a só miatt tökéletesen konzerválódott testét is. I. e. 600 környékén egy másik nagy sóbányát nyitottak a Hallstatt - tól nem messze fekvõ Halleinben (közel napjaink Salzburgjához. Salzburg maga is só(s)várat jelent), ami sokkal könnyebben lehetett megközelíteni, ezért aztán Hallstatt hanyatlásnak indult. Az i.e. 5. századtól kezdve egyre kevesebb lesz a díszes sírok száma. Az i. e. 4. században bekövetkezett földcsuszamlás teljesen lerombolta a várost. Ám az elsõ igazán kelta kultúra a hallstattiból nõtt ki.

A hallstatti korszakot napjaink régészei 4 szakaszra bontják: A, B, C, D. A Hallstatt A és B megközelítõleg egybeesik a késõ bronzkorral, kb. i.e. 1200-800.; a Halstatt C a nagyon korai vaskornak feleltethetõ meg, kb. i.e. 800-600; a Hallstatt D kb. i. e. 600-500. között volt. A Halstatt A és B alatt a politikai szervezettség hiánya volt az uralkodó. A 8. sz. alatt az ismert települések egyszerû, jelentéktelen fejedelemségek meglétére utalnak. A Hallstatt C szakaszban egyre gyakrabban jelennek meg az Alpoktól északra fekvõ hegyek és dombok tetején az erõdszerûen megerõsített települések. Következésképpen sok nemesi sír jelzi az egykori várerõdítmények helyét. Az utolsó szakaszban a megtalált sírok közül a leggazdagabbak sokkal inkább nyugaton koncentrálódtak. Ez a nyugatra tolódás azért következett be, hogy közelebb kerülhessenek Massalia görogök alapította új kolóniájához, a vezetõ kereskedelmi utakhoz, közel a Rajna torkolatához. (Massalia mai neve Marseilles.) A görög nyelvû, keltákról, mint barbár fejedelemségekrõl szóló történetek alapja ez a messaliai találkozás lehetett.

Az i.e. 5. század a hallstatti D kultúra hirtelen kihalásával kezdõdött. A várerõdítményeket egész Közép-Európában elhagyták, megszûntek a gazdag temetkezések. Ugyanebben az idõben más gazdag, harcias népcsoportok fejlõdtek ki az egykori Hallstatt-tól északra. Ez volt a La Téne kultúra fejlõdése.

Nos ennyit a történelemről. A Salzkammerguti tóvidék Ausztriában gyönyörű vidék és csak néhány száz kilométer autópályán sok-sok látnivalóval.
Nekem volt hozzá szerencsém.
Kívánom másnak is!






Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2145