Fullextra.hu - Egy ókori bestseller

Irodalomtörténeti unikum!

Egy ókori szerelmi bestseller

Egy műfaj: a regény, keletkezéstörténetéhez

Egy ókori szerelmi háromszög

Szerelmi vetélytársak között természetes a versengés, s egyetlen pillantás a jutalomra föl is tüzelte bennük a harci kedvet, ha a király előtt nem szégyellték volna magukat, kezet is emeltek volna egymásra, így azonban csak szópárbaj vette kezdetét, Khaireasz így szólt:
-Én vagyok az első férj.
Erre Dionüsziosz:
-Én vagyok a megbízhatóbb.
-Elváltam hitvesemtől?
-Nem, de eltemetted.
-Mutasd a válás iratait!
-Csak nézz a sírra!
-Hozzám apja adta feleségül.
-Hozzám saját maga.
-Nem vagy méltó Hermokratész lányához.
-Te igen, ki Mithridatész szolgája vagy?
-Követelem Kalliorhét!
-Nem adom!
-A másét bitorlod!
-A tiedet megölted!
-Házasságtörő!
-Gyilkos!
Ekképpen perlekedtek egymással a hallgatóság nem csekély gyönyörűségére. Kalliorhé csak állt, fejét lehajtotta, és sírt, mert hát szerette Khaireaszt, s becsülte Dionüszioszt.
Ez a drámai csomópont a történet egyik csúcspontja, de még korántsem a vége a Kharoton nevével jegyzett ókori görög regényben, még nagyon sok megpróbáltatást kell a szerelmeseknek elviselniük. Az antik görög próza korai képviselőjének rendkívül fordulatos művében a főhős barátja így foglalja össze- a mű egyik pontján a cselekményt: ”Szürakúzabeliek vagyunk. Khaireasz hírnévben, gazdagságban és szépségben Szicília első embere, én társa és cimborája, ellenben egyszerű, hétköznapi ember vagyok. Hátrahagyván szüleinket elhajóztunk hazánkból, én a barátom miatt, ő hitvese, Kalliorhé miatt, kit halottnak hitt, s nagy pompával temetett el. Sírrablók azonban élve találták, s Ióniában pénzzé tették. Thérontól, a kalóztól tudjuk ezt, aki kínvallatása közben ismerte be tetteit a népgyűlésen. Szürakuza városa követséget indított, hogy felkutassák az eltűnt nőt. A gályahajót, amely Milétosz partjainál horgonyzott, éjjel felgyújtották a perzsák, embereinket lemészárolták, barátomat és engem fogolyként adtak el. Fegyelmezetten viseltük balsorsunkat, ám néhány ismeretlen rabtársunk bilincseit lerázva gyilkosságot követett el, s parancsodra mindannyiónkat kereszthalálra ítéltek. A barátom a kivégzés pillanatában sem panaszkodott hitvesére, de én nem bírtam megállni, hogy ne említsem Kalliorhét, s ne nevezzem balsorsunk okozójának, hisz az ő keresése végett szálltunk tengerre.”
A regény magán viseli a hellenisztikus próza minden jellegzetességét. Már ami a kalandok, és a szereplők sorsában mutatkozó szeszélyes fordulatokat jelenti. A regény két főszereplő és a második férj kalandjainak a láncolata. A főszereplők magánéletük és személyes élményeik oldaláról vannak megrajzolva. Rendkívül sokat tudhatunk meg a szereplők mozgatórugóiról, hitükről és vélekedésükről. Szabadságról, rabszolgaságról, szerelemről, hűségről, az istenek szerepéről, a sorsról. A hihetetlenül bonyolult cselekményszövés egy konkrét társadalomrajzba épül. Longos, Musaios, Apuleius révén ismerhettük eddig is az antik regényt, most egy újabb érdekfeszítő példát találunk rá. Külön érdekessége a regénynek, hogy a folyamatban a főszereplő szerelmespár, hol szabad, hol szolga szerepkörben tölti be szerepét, mintegy mutatva a szerző állásfoglalást: a boldogság nem ettől, hanem az istenek akaratától függ. A kötet első ízben jelenik meg magyarul, a Beato Angelico-díjas Xantus Géza illusztrációjával. Fordította Orosz Ágnes, s kitűnő utószót is írt hozzá.

Khariton:Kallirhoé

K.u.K.Kiadó, www.kukkanto.hu
Budapest, 2006, 218 oldal, 2800 forint
e-mail:
kuk.kiado@chello.hu