Fullextra.hu - Antifeminista anti-jövőkép?

Riasztó, posztfundamentalista jövőkép-bírálat...

Margaret Atwood

Hátat fordítunk a Falnak, és bal felé tekintünk. Itt több olyan üzlet is sorakozik, amelyeknek szappannal mázolták be a kirakatüvegét. Töröm a fejem, hátha eszembe jut, mit árulhattak azelőtt. Szépítőszereket? Ékszert? A férfiakat érdeklő boltok többsége változatlanul nyitva tart; csak azokat csukták be, amelyek úgymond haszontalanságokat árultak. A sarkon a Lelki Tekercsek nevezetű bolt áll. Ez afféle koncessziós hálózat; minden városközpontban, villanegyedben vannak üzleteik. Jó nagy hasznot seperhetnek be. A Lelki Tekercsek kirakata törhetetlen üvegből van, amely mögött nyomtatók állnak hosszú-hosszú sorokban. Szent hempergőknek hívják őket, de magunk között szólva ez afféle tiszteletlen gúnynév. E gépek imádságokat nyomtatnak, imatekercseket, megállás nélkül. Kompufonon át rendelik őket-a parancsnoknét is hallottam már ezt tenni. A tekercsrendelés, mint mondják, a hitbuzgalom és a kormányhűség jele, úgyhogy a parancsnoknék sűrűn gyakorolják is eme erényt. Amivel férjük karrierjét egyengetik. Öt különböző imát lehet rendelni, kérni: egészségért, halálért, gyermekáldásért és bűnért. Az ember kiválasztja, amit szeretne, beüti a számát, majd beüti a saját azonosító számát, hogy a számlájára terheljék, azután pedig beüti, hogy hányszor kéri megismételni. A gépek beszélnek is, miközben kinyomtatják az imákat; aki akar, bemehet a boltba, és meg is hallgathatja, amint a monoton fémhang újra meg újra eldarálja a szöveget. A kinyomtatott és elhangzott imák papírtekercsei egy másik nyíláson át csusszannak vissza a gépbe, majd újra feldolgozzák tiszta papírrá. Az épületben nincsenek alkalmazottak, a berendezések önműködőek. Kintről nem hallani hangokat, csak valami zsongást, mormolást, mintha térdeplő hívők tömege dünnyögne. És persze minden gép oldalára fel van festve az arany szárnyas szem -vizionál Margaret Atwood legújabb regényében. A kanadai írónő hazája irodalmi foglalata. Kulturális -jelkép és mindenes a kanadai szellemi életben (Takács Ferenc). Eddigi regényeiben szám szerint négyben-1984-ben) visszahelyezte jogaiba a történetet. Nem él avval a finom, posztmodern fogással, hogy négyszáz oldalon nem történik semmi, noha, tudjuk, hogy az páratlan szellemi ínyencség. Már várható volt, hogy a nőiséget fogja újraértelmezni majd, méghozzá a vesztesek-győztesek szempontjából, ahogy az őt a kanadai-amerikai ellentét inspirálhatta. Takács Ferenc írja Margaret Atwood Fellélegzés c. regényének előszavában: „Győztesek helyett áldozatok, siker helyett puszta életben-maradás: ennek a létélménynek a foglalatát Atwood a nőben találja meg. Regényei rendre asszonysorsok krónikái( Ilyen pl. az Ehető asszony c. regénye is) A Lazi Kiadó által közrebocsátott munka egy fura utópia a női küldetésről, amikor a szülés parancsra történik és a normális szexualitást üldözik, vallási parancsok uralkodnak, de még élnek az alávetett férfiakban, nőkben a beléjük kódolt emberi, érzelmi, szexuális minták. Az összeütközések izgalmas, dramaturgiájában egyformán kell izgulnunk az elfojtott nőért, és párjáért. A szereplők a vágyaikért életükkel fizetnek, ebben a vallás által uralt, deformált, természetellenes világban.

Atwood első, sokak által feminista traktátusnak tekintett regénye (The Edible Woman) 1972-ben jelent meg. Négy regénnyel és tizenhárom évvel később született meg egyik máig leghíresebb műve, The Handmaid’s Tale (A szolgálólány meséje), egy orwelli ihletésű disztópia, amely többek között Völker Schlöndorff Harold Pinter forgatókönyve alapján készített filmjének köszönheti hírnevét. A regény egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert ő azon kevesek egyike, akiknek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést.

Booker-díjas Vak bérgyilkos című, magyarul 2004-ben megjelent regény narrációja több szálon fut: Irish Chase, az első személyű narrátor elbeszélése mellett autóbalesetben meghalt húga regényéből és korabeli újságokból olvashatunk részleteket. (A regényről magyarul a Korunk és a Jelenkor oldalán találhatunk bővebb leírást
http://64.233.183.104/search?q=cache:g5xRasvessoJ:www.litera.hu/object.2daf6d43-edc5-4e4b-99c7-3296a4a6d51e.ivy+a+szolg%C3%A1l%C3%B3l%C3%A1ny+mes%C3%A9je&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=34
A kiadó előszava:
A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő regénye több mint egymillió példányban fogyott el világszerte.

Kerekes Tamás

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Lazi Kiadó, Szeged, 2006, kötött, 365 oldal,
2800 forint
www.lazikiado.hu
info@lazikiado.hu