Ferrara, ahol lakom
Dátum: December 05, kedd, 11:27:50
Téma: Ország Világ
 |
A közelmúltban három részben bajorországi barangolásomról számoltam be. Most röviden bemutatnám Ferrarát, ahol 23 esztendeje lakom. |
Ferrarának széles utcájáról, még ha hiányzik is a villamos, s valamivel keskenyebb is, - Debrecen fő utcája jut eszembe, amely összeköti a vasútállomást a híres Nagyerdővel.
A város 2003. augusztus 15-én töltötte be 1305. évét. Egy antik emlékirat szerint 698. augusztus 15-én, a bolognaiak és ravennaiak üldözése következtében az emberek erre a területre menekültek. Acarino D'Este csónakokból készített hídján keltek át a menekültek a Pó folyón.
A jelenleg kb. 153 ezer lélekszámú város 9 m-re a tengerszintmagasságtól, a Pó-síkságon, a folyó jobb oldalán terül el. Amikor sűrű ködfátyolba burkolózik a város - ami bizony nagyon gyakori - óhatatlanul a mi Krúdy Gyulánk ködlovagjai jutnak eszembe.
Nincsenek sem irodalmi forrásaink, sem dokumentumok, de még sem késő ókori és kora középkori térségről sem ábrák, de egy biztos kiinduló pont van, a Pó folyó, amelynek medre nem a mostani helyen húzódott. A folyó fő ága nem Pontelagoscurónál húzódott – mint most –, hanem sokkal délebbre a jelenlegi Carlo Mayer és Ripagrande úton, valamint a Ghiara út vonalán, a mostani belvárosban. A Ripagrande út neve is erre a tényre utal: ripa (= riva) grande, azaz nagy folyópart. Az akkor széles folyamú, bő vizű, impozáns Pó folyami szigeteket formált, s a Belvedere és S. Antonio in Polesine földrajzi nevek erre az akkori jelenségre vezethetők vissza. Egy hatalmas vízfelülettel borított területet kell elképzelnünk a folyó ágaiból kiemelkedő dombokkal és felszínre került földterületekkel. Állóvizek voltak a folyó északi részén, amin később megindult az urbanizálódás, ez volt az említett, északi Carlo Mayer – Ripagrande tengely. A másik nagy területet, Saltospanót völgyek, erdők e műveletlen földek borították, magukba foglalva a Bologna és Ferrara között elterülő síkságot. A városhoz legközelebb eső rész a mai Chiesa del Fosso és S. Martino – Sammartinának nevezték – volt és a XV. században Leonello d’Este száríttatta ki. A legmagasabb pont azon a részen volt, ahol a folyó kettéágazott és sodrását dél felé (Po di Primaro) és északra (Po di Volano) folytatta.
Ebben az ékben, a IX és XI. század között épült Ferrara Szt. Györgynek (S. Giorgio) – aki egyébként Ferrara védőszentje - ajánlott katedrálisa (ld. a cikk végén). Ezen esemény előtt, s még a város első középkori magjának kialakulása előtt (VII. sz.) e területen vezetett egy fontos római út, amely Dél-Venetót Ravennával kötötte össze. Erről a Garibaldi utca alatti talált régészeti leletek tanúskodnak. Ez az út átszelte a Pót, S. Antoniónak (Szt. Antal) nevezett folyami szigetet, ahol alacsony volt a folyó vízállása, s ez megkönnyítette a folyón keresztüli forgalmat. Az akkori térségbeli gázló létezéséről a helynév tanúskodik, amely elkíséri a ferrarai templomok legrégebbijét: S. Maria in Vado ( = del Guado; guado = gázló).
Ettől nem messze, a folyó bal partján a mostani Porta di S. Pietro (Szt. Péter kapuja) utcában kellett lennie egy széles sávban enyhén kiemelkedő területnek, amelyet a mai nagyon enyhén emelkedő utcák tanúsítanak a sík alföldi városban: itt, ezen a vízi területen nőtt ki Ferrara régi városmagja. Hogy mikor történt a középkori városmag keletkezése, nem tudni pontosan, ugyanis egyetlen dokumentum nincs a város születéséről, városalapítási okiratok sincsenek. 757-ben jelenik meg az első dokumentum, ami arról tanúskodik, hogy már jó ideje létezik ez a város és van egy nagyon egyszerű közigazgatási szervezete. Azután évszázadok alatt egyre fejlődött. Nem volt sem krónikás, sem egykori történész, aki hátrahagyhatott volna ismereteket Ferrara történetének kezdeteiről. Ellenben volt egy nagyon híres oklevélhamisító, aki egy hamis oklevelet állított ki, amely szerint 423-ban II. Teodóziusz császár alapította meg a bolognai egyetemet.. Világos, hogy ez az oklevél hamisítvány, még akkor is, ha a bolognai egyetem Itália egyik legrégebbi egyeteme, de nem nyúlik vissza ezekre az évekre az alapítása. A kutatások során kiderítették, hogy ez az oklevél 1223-1234 évekbeli hamisítvány...
Képekkel illusztrált folytatás: Bemutatom Ferrarát (Klikk)
|
|