Ki ölte meg Kennedyt?
Dátum: Január 10, szerda, 08:53:43
Téma: Könyvismertetők


Izgalmas darab. Érdemes az olvasásra!


Egy darabig

Karácsony előtt kölcsönadott könyvemet most hozta vissza Gerzson, barátom a csapos. A könyv az olasz maffiáról szól, s tartalmazza a Kennedy-gyilkosság egy reális, mondhatni legutolsó aspektusát. Cigarettát csavartam. Gerzson pikírt volt. Megjegyezte, hogy ez azért Báni Péternek jobban ment, mire így válaszoltam: Igen, de csak egy darabig, hiszen Péter már halott. No, Kennedy járhatott így Bill Bonannno apjával, akiről állítólag a Don Corleone alakját mintázták. A kötetet alighanem egyik legjobb itáliai néger írhatta: benne van Dante csikorgása, Cellini bája és valamennyi a Borgiák sikamlósságából. De nem az, az igazán fontos , amiről beszél: az olasz maffia Kennnedyekhez fűződő viszonya, az amerikai titkosszolgálat és a maffia együttműködése a második világháború alatt, a gengszterellentétek és elsimításuk, illetve, hogyan kovácsolta össze egy darabig a szesztilalom a gengszterszakmát. Aztán a szerző, amikor arról beszél, hogy a maffia mereven ellenezte a kábítószer-kereskedelmet és a prostitúciót, itt kb. annyira hiteles, mint jóllakott mókus a hosszantartó erdőtűz után. Legyen egy példa arról, hogy mennyivel fontosabbak az elhallgatások. Ír arról, hogy a nemzetközi sajtó feltételezte, hogy ezerkilencszáznegyvenhétben egy nemzetközi maffiatalálkozó volt Kubában, amin egy sor megegyezés született. A szerző cáfol: találkozó volt, aztán megegyezés nem született, ami annyira zavaros, mint a vasorrú bába, mely mágneses viharba került, már, ha még valaki hisz a vasorrú bábákban. Utána elmeséli, hogy Battista felajánlotta nekik ötven százalékos részesedés fejében, hogy szálljon be a maffia Castro ellen. Amire viszont az a verdikt született, hogy Castro mellett kell kiállni, annak jó lesz a sajtója és Castrotól a győzelem után többet tudnak kizsarolni.

Egy beavatási ceremónia a maffiába

Voltak beszédek és tósztok végtelen sora, miközben a pincérek eg ész nap, az éjszakába nyúlóan sürögtek -forogtak. A beszédek az óhazáról és a hagyományainkról szóltak, hogy kik voltunk valamikor és kik leszünk mindig is. A hagyományunk egyik szent eleme, hogy időről időre, bizonyos alkalmakkor, mint a hívők a templomban, újra meghallgatjuk a régi legendákat, a régi történeteket arról, hogy mitől váltunk azzá, amik vagyunk. Ez is egy olyan alkalom volt. -Szicilia, a hazánk, a hódítók inváziós útvonala volt-mondta az egyik szónok. -Az időszámításunk előtti nyolcadik században a görögök partra szálltak hazánkban, és a szárazföld felé szorították a siculokat, és a bennszülött sicanokat ,aztán a rómaiak jöttek, aztán majd a bizánciak. Kifosztották a vandálok és a gótok, aztán a szaracénok szállták meg a szigetet. Népünk gyűlölte a szaracénokat, de a szívünkbe zártuk a kultúrájukat, a szépségét, a titkosság és a bosszú iránti szenvedélyét. És így tovább a szicílai vecsernyén keresztül addig az időszakig, amikor a népünk ki-és elköltözött, elmentek Európába és az Egyesült Államokba. Az egyik kapitányunk felállt, ás magára vonta mindenki figyelmét. Felém fordult és rám nézett. Megszólalt sziciliaiul.-Salvatore, emlékeztetni akarlak arra a dédapádra, Giuseppe Bonannora, aki magának Garibaldinak volt segítője. Ismertem az 187o-ben játszódó történetet, amikor Garibaldi szedett-vedett serege a szélén állt, hogy a megszálló és sokkal erősebb Bourbon-seregek elsöpörjék……A picottikhoz, a fiúkhoz fordult. Így hát Salvatore, a dédapád összeszedett egy birkanyájat. A szavak akadozva jöttek elő, inkább egy templomi szertartás, mint elbeszélés modorában, -Dédapád a birkacsordát és a marhacsordát a Bourbon sereg felé hajtotta, hogy porfelhőt kavarjanak fel az úton. A szónok arca izgatott volt, a bőre kipirult, és a keze úgy repkedett előtte, mintha egy opera nyitányát vezényelné. -Nagy porfelhőt vertek fel, és így Garibaldi emberei, bár kevesen voltak, benyomultak közéjük és körülvették és elpusztították őket. Egyszer s mindenkorra. A nagy és történelmi Segesta ma is velünk van. De ez nem volt felszabadulás, csak a felszabadulás illúziója, mert Szicília sohasem volt szabad.
Gerzson jól tette, hogy visszahozta a könyvet, ám alighanem a legizgalmasabb az lesz az olvasóknak, amit a Kennedy gyilkosság kapcsán mond és ír a szemtanú.

Bill Bonanno
Maffiabecsület

ISBN: 9789637424199
Kiadó: Konkrét Könyvek (2006)
www.konkretkonyvek.hu
info@konkretkonyvek.hu

Egy fiatal maffiózó, aki a `család` nagy reménysége, a Stork Clubban olyan hírességek társaságában szórakozik, mint Tony Bennett, Marilyn Monroe vagy Mickey Mantle... Két büszke férfi, két apa, Bonanno és Kennedy, arról álmodnak, hogy fiaik lassan átveszik a dinasztia vezetését. Mindegyikük különböző, de hasonlóan rögös utat jelöl ki a fiúknak... Váratlan golyózápor zúdul Manhattan Park Sheraton Hotel szalonjára, s pár pillanattal később a szervezett alvilág egyik urát vérbefagyva találják egy borbélyszalonban - átmetszett torka vendettáról árulkodik...Ezek nem maffia filmekbol kölcsönzött jelenetek, hanem maga az élet. Bill Bonanno, egy nagyhatalmú maffiózó család leszármazottja, sokak szerint róla mintázták Michael Corleonét, A keresztapa című film főhősét. Ebben a könyvében feltárja titkait: öt család viharos háborúját a szervezett alvilág vezetéséért, a JFK gyilkosság valódi hátterét, miközben egy olyan világról mesél, amelyben még létezett tisztelet és hűség -



Kerekes Tamás


Kötés: ragasztó kötés Az Ön ára: 2.546 Ft
A bolti ár: 2.681 Ft
Széles: 135,0000 mm
Magas: 20,0000 mm
Hosszú: 205,0000 mm
Típus: Könyv
Kategória: Életrajz, memoár




Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2342