Fullextra.hu - Chaim Potok

A hasszidizmus írója.

Kövekre írt történelem : Chaim Potok világa

Küldött egy új írót a haszidizmus: neve Chaim Potok. Öt kötetét az Ulpius Ház Kiadó adta ki magyarul. Az amerikai írók adataival óvatosan kell bánnunk: „Az amerikai írónak megbízhatatlan az életrajza, és többnyira hamisított az anyakönyvi kivonata. Az úgynevezett középkorú amerikai író életkora éppoly bizonytalan, mint az úgynevezett középkorú amerikai szinésznőé.” - írja Gore Vidal az Írók, gengszterek, professzorok c. kötetében. Csakhogy ott nincs szó még Potokról, aki más mint Singer mesés, babonás fantasztikuma, Roth exhibicionizmusa, erős politikai töltete, Heller neurózissal kevert magamutogatásba hajló rezignációja. Az összehasonlítás vég nélkül folytatható lenne.
Chaim Potok regényei mind egy-egy erkölcsi dilemmába kerülő főhős útját írják le a végső döntésig. A cselekmény és az azt megindokló lélekrajz pontos arányait mesteremberekre jellemző fegyelmezettséggel betartva. Ez az erkölcsi döntés zömmel a judaizmussal érintkező más civilizáció, értékrend kollíziójából fakad (Fények könyve), néha túllépik azt, és a judaizmus – kereszténység, illetve a vallásosság-művészlét közti területre helyezhetők (Ne csinálj magadnak faragott szentet), noha a fiatal Asher Lev éppen a zsidó tradicionalizmussal szembehelyezkedve alkot feszületeket, hovatovább aktokat. (Nevem Asher Lev, Asher Lev öröksége).
Potok világának kiindulópontja hasonlít a drámák feszült világához. A szereplők egy meghatározott történelmi korszakba születnek, determinált családi-vallási tradiciókkal, elvárásokkal, melyek értelemszerűen kizárnak a körön túlmutató kérdéseket, s amikor megtörténik a laposztás, s a sors alakítja a jellemeket, a jellem pedig saját döntésein keresztül a végzetet.
Mindig van választás, hirdeti Potok, életünk nem súlyos teher többé, mint egy megtelt, súlyos, megunt útipoggyász, amit mindenhová magunkkkal kell cipelnünk.
A Fények könyve c. regény Gershon nevű főszereplője a Kabala tanulmányozását választja a Tóra helyett doktori disszertációjának témájául, a még növendék Asher Lev pedig a festészet, Picasso, Matisse, Monet valóságát, melyben saját képeiben megjelenik a keresztre feszítés szimbolikája, majd aktok ábrázolása (ortodox családjának legnagyobb megdöbbenésére), ami maga után vonja szűkebb közösségének elvesztését.
Eddigi recenzensei nevezték őt az érzelmek iskolájának professzorának (V. Bálint Éva), a személyes küldetés láttatójának (Réz András), ugyanakkor ő testesíti meg a döntés kényszerét. Ez soha nem happy anding.
Negatio est determinatio - írta Spinoza. Potok főhősei mindig valaminek a tagadása révén jutnak el személyiségük újradefiniálásáig, s e döntés addigi személyiségük, vállalt tradícióik gyötrelmes elvesztésével jár s egy új világ igézetével.
Potok prózája sallangtalan, már-már dokumentarista, noha jelesül, jól bánik az életrajzzal, a vizionárius képalkotással, cselekménybonyolítása feszes, az epikai mellékszereplők pontosan betartják a játékszabályokat:a történet előrevitelét.
A halállal takarékosan bánik, főszereplőinek sorsa nem torkollik tragédiába - súlyos döntéseik ellenére sem, ám a végzet ott ólálkodik a regények lapjain, lesújtva Arthurt (a Fények könyvében a főszereplő), Gershon barátja s Ichak nagybácsit , a koraérett festőművész, Asher Lev nagybácsikáját (Asher Lev öröksége).
Malcolm Cowley írja Az amerikai írók természetrajza c. kötetben , hogy a szerzők nagyjait mindig valami fizikai-lelki trauma taszította a kiválóság felé. Ami Drezda bombázása lehetett a légitámadást a helyszínen átélő Vonnegut számára, az Chaim Potoknak a Japán két polgári célpontjára ledobott atombomba lehetett, azzal az önváddal, hogy a nukleáris robbanóanyag előállításában főleg zsidó származású fizikusok dolgoztak. Az atombombák fényével a japán kövekre írt történelem avathatta íróvá.
Maga vall erről a következőképp: Attól fogva, hogy műszaki alakulatnál szolgáltam Koreában, egész írói életemben az atomháború témáján dolgoztam. Annak idején egy japán körút során ellátogattam Hirosímába. Minden összedőlt bennem…Gigászokkal kezdődött a század-Einstein, Freud -, most pedig hamunak tűnik az egész. Az atomfizika egyik legnagyobb adományunk lehetne, de mit teszünk vele. (Chaim Potok)
Fényből, árnyból, tradíciókból s tagadásokból szőtt regényei több országban vezették a bestsellerlistákat. Nem ez a fontos. A fontos dolgok mindig csak döntéssel intézhetők el...Virágvasárnap előestéjén Krisztus lábát megkeni Mária, s Júdás számon kéri Jézust, hogy a kenet árát (háromszáz dénár) miért nem adják a szegényeknek. Krisztus dönt: Hagyd, hiszen a temetésem napjára szánta, mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek .

Potok:: Fények könyve
Kerekes Tamás