Fullextra.hu - Salgótarján,

Felidézve az eseményeket, kinek-kinek más előadás dobogtatja meg a szívét, vagy éppen csal mosolyt az arcára.

Lelkileg feltöltődve, kissé fáradtan, néhányan megviselt gyomorral, de töretlen jókedvvel gyülekeztünk a Somoskő panzió előtt szombaton reggel. Még feldolgozás alatt van a tegnapi délután-este szellemi és valós tápláléka. A valós tápláléka néhányaknak komoly gondot jelentett, lévén a házigazda az adagokat valószínűleg a régi beidegződés folytán, a napi fáradságos munka után hazatérő bányászokra méretezte.
A szellemi táplálék az más. Felidézve az eseményeket, kinek-kinek más előadás dobogtatja meg a szívét, vagy éppen csal mosolyt az arcára.
De nincs sok idő, vár ránk a történelem előtti korok világa. Irány Ipolytarnóc, az ősmaradványok parkja.
A parkba belépve megretten az ember, hogy földi létünk mily rövid, s mily apró porszemek vagyunk.

Pillanatok alatt lépünk vissza évmilliókat. Nézem a húszmillió évvel ezelőtti kidőlt óriásfa megkövesedett nyomait. Azon gondolkodom, hogy az ösztönük vezérelte állatok fejlődésük apró lépéseinek köszönhetően, évmilliók kellettek, hogy eljussunk a mába. Vajon ha az apró állat nem lesz zsákmánya a nagyobbnak, hanem megmenekül, - akkor ma van Fullextra találkozó? A mi szerencsénkre a nagy vad elejtette a kisebbet.
A közel egyórás séta az ősmaradványok parkjában észrevétlenül szaladt el, és visszacsöppenünk a mába. Irány vissza Tarjánba. Itt csatlakoznak hozzánk az álomszuszékok és mi toilette rendezés-címén elfoglalunk egy cukrászdát, és ha már ott vagyunk egy kávé, frissítő, némi süti is lecsúszik...
Végül a csapat úgy dönt, menjünk vissza a Somoskő fogadóba, és ott ebédeljünk, az ottani személyzetet nem kis feladat elé állítva ezzel. De most az se baj, hogy közel egy órát várunk az ebédre. Van miről beszélgetni.
Ebéd után a csapat egy része hazaindul, lévén, hogy messze az otthon és haza kell érni. A maradék kis csapat is némi kompromisszum árán a somoskői vár felé veszi az irányt és az ottani bazaltoszlopok mellett egy történelmi tettet hajtunk végre. A vár tövében lévő Petőfi emlékház után átléptük a határt, lévén a vár teljes egészében Szlovák területen fekszik. Ezzel a lépéssel a találkozó, ha csak képletesen is, de nemzetközivé avanzsáltuk, már ami a helyszíneket illeti.

Íme a bizonyíték, hogy a Fullextra találkozón résztvevők egy része külhonban is fullos programon vett részt.

Visszatérve Somoskőújfaluba, mi is elbúcsúzunk házigazdánktól, indulunk haza, hogy minél előbb újra találkozzunk, ha csak virtuálisan is itt, a Fullextra portálon.

Barátság morzsákat mit nékem adtak,
Emlékeim polcára sorba felrakom.
Ezek számomra örökre megmaradnak,
Bármikor elővehetem, ha akarom.

Ott van benne a tegnapi nap szépsége,
De én látom csak e morzsákat, enyémek,
Tudom már, önzetlenség e kincs neve,
S azt kívánom, mindenkinek legyen temérdek.

Budapest, 2007. március 18. Máté László /winner/