Fullextra.hu - Megszálltuk Túrkevét

...faluhelyen a legközelebbi kocsmát kell az ilyen célra felhasználni, mert ott a legtájékozottabbak az emberek mindenféle dolgokban.

Túrkevét, a tali színhelyét nem egyszerű dolog volt megtalálni.
A városba vezető utat még csak elértük, de a neheze még utána következett. Nem ismerve a túrkevei Fekete István Oktatótközpont helyét, segítséget kértünk az ott lakóktól.
Tudvalévő dolog, hogy kisvárosban, vagy faluhelyen a legközelebbi kocsmát kell az ilyen célra felhasználni, mert ott a legtájékozottabbak az emberek mindenféle dolgokban. Ennek tudatában, lelkesen kérdezősködni kezdtünk, hol találjukmeg a keresett helyet. Az egyik kedves ott tartózkodó - kissé illuminált állapotban lévő - embert megkértük, hogy tájékoztasson bennünket, merre van a vadaspark. Azt mondta, ő tősgyökeres túrkevei lakos és tudja, hogy van is itt valami központ, de most így hirtelen nem villan be neki, hogy merre. Mondta, hogy csak menjünk egyenesen és ott majd csak rálelünk arra, amit keresünk. Elindultunk a kijelölt irányba, de csak nem találtuk a célt, így egy arra kerékpározó, ismét kissé illuminált állapotú lévő személytől kértünk útbaigazítást. Láthatóan mélyen elgondolkozott azon, hogy tulajdonképpen hol is van és pár percnyi erőteljes gondolkodás után rájött, hogy mégiscsak abban a városkában él, ahol éppen pillanatnyilag mi is vagyunk...
Közölte velünk, hogy induljunk el balra, de a kezével jobb irányba mutatott, azután, menjünk jobbra és megint balra. Hatékony segítségét megköszöntük és elindultunk.
Azért végre csak megleltük ezt a szépséges helyet.
Ott már vártak ránk a többiek.
Először bemutatkoztam mindenkinek, mert ez az első tali volt, ahol személyesen találkoztam az ott jelenlévőkkel.
Meg kell mondanom, hogy számomra felemelő érzés volt, ennyi kedves embert megismerni, akik olyan szívesen fogadtak, mintha már nagyon sok időt együtt töltöttünk volna.
A két csodálatos házigazda: ho és Szirom, valamint a nagyon kedves idegenvezető, megmutatta nekünk Túrkeve minden varázsát.
Ez a kisváros, több mint 700 éves múltra tekint vissza. Ma is sajátos vidék, ahol a mocsár lecsapolásával, egy szépséges tájjá alakult.
A Tisza folyó hullámmedrében megmaradt ligeterdők, holtágak, szikes puszták, igazi természeti kincsek. Itt található meg Európa legnagyobb termetű röpkemadara, a túzok, ami ezeknek a pusztáknak a lakója.
Megtudtuk, mi az a pákászkodás, ami a gyűjtögető életforma utolsó megélhetési lehetősége volt. A pásztorkodás szintén az emberek akkori mesterségének számított. Megnéztük a túrkevei templomot, ami hatalmas építmény és fantasztikus látvány volt.
Utunk lápos utakon vezetett, amit árnyas fák szegélyeztek és a természet csendjében nagyon jó volt hallgatni az idegenvezető tájékoztató szavait.
Sétánk után visszamentünk a parkba, ahol megnézhettük a lovakat és Samantha kiscsikaját, ami talán egynapos lehetett. Kissé megfáradva, de annál nagyobb élményekkel gazdagodva, megebédeltünk. Az ebéd nagyon finom volt és a házigazdák szeretete leírhatatlan.
Közben beszélgettünk, nevettünk.
Egy igazi kis család volt a miénk. Támi és Captnemo vicceket mesélt, amin jóízűket kacagtunk.
Az irodalmi műsorral folytatódott a program. Angyalibaby kezdte a műsort, egy olyan megható novella felolvasással, ami nagy tapsot kapott. Anna, aki csodálatos ember, elmondta, ho két versét, amit Laci nagy megtiszteltetésnek vett. Tamiska szép versei után, Kisspéter olvasta fel nevetésre késztető, könnyed versét, ami mindenkinek nagyon tetszett.
Miklós saját tapasztalata alapján megélt, elbeszélését hallhattuk, ami nagyon élethű megvilágítást nyert részünkről. Captnemo humora mindenkit lenyűgözött. Ezúton szeretném megköszönni neki, hogy számomra feledhetetlen kikapcsolódást nyújtott az Ő jelenléte is.
102-es Béla, Szirom versét szavalta, mély átéléssel. Miki gitározott és énekelt, nem is akárhogyan, Kellemes hangját ámulattal hallgattuk. A program vége a nyársalás volt, amin nem tudtam résztvenni, de azt hiszem csodálatos volt az is.
Megragadva az alkalmat, megköszönöm még egyszer mindenkinek a kedvességét, szeretetét, ami számomra megtisztelő érzés, és szép emlékmarad.
Megköszönöm, honak és Diának vendégszeretetüket és méltán elmondhatom, hogy a park az Ő szeretetüktől és munkájuktól olyan csodás. Nagyon örültem, hogy nem hagytam ki ezt a maradandó emléket.