Fullextra.hu - Csókakő

Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Csókakői napokat, ahol változatos programok, kirakodóvásár, helyi borászok termékbemutatója ...

... várja a látogatókat, este pedig látványos tűzijátékkal zárják az egyre nagyobb érdeklődéssel övezett eseményt.
Csókakő mintegy ezer lelket számláló település Fejér megyében, a megyeszékhelytől alig 22 km-re a festői szépségű Vértes-hegység dél-nyugati lábánál terül el.
A Csókakőre érkezőt már messziről köszönti, a falu híres borainál is nevezetesebb büszkesége, a község nevét adó vár.

A vár lentről

Kilátás a felsővárból
Az apró házak fölé magasodó, festői erdőktől övezett vértesi sziklatetőn még ma is őrködő romok 1999-ben ünnepelték 700. „születésnapjukat”, legalábbis 1299-ben történik először említés a vár létezéséről, amikor István alországbíró e falak tövében keltezi a pécsi káptalan ügyében kiállított oklevelét:
” Datum subtus castrum Choukaku „
Csókakő vára különleges régészeti, műemléki érték. Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, s a török hódoltság idején is használatban maradt vára.
A „klasszikus” lovagi hadviselés idején emelt sziklavár a végvári harcok korára már nem tartozott a kulcsfontosságú erősségek közé, így a 16-17. századi modernizálódások - a régészek nagy örömére - középkori részleteit alig tüntették el átépítésekkel.
Csókakő vára a 13-16. század folyamán a térség Székesfehérvár utáni legjelentősebb hatalmi- igazgatási központja volt, a megye területének csaknem egynegyedére kiterjedő váruradalom székhelye. Ugyanakkor egyike azon kevés erősségeknek is, melynek pusztulása nem kötődött a Habsburg várrombolási hullámhoz, csupán az évszázados elhanyagoltságból adódó enyészettel kellett megküzdenie. A török távozásával a Hochburg-Lamberg grófi család kezére került vár az 1800-as évekig viszonylagos épségben állt, csak ekkortól vette kezdetét közönséges állagromlása, spontán lepusztulása.

Az 1990-es évekre a vár végveszélybe került. A romok már nem is voltak látogathatók, állandó balesetveszély forrásává váltak.

(Előtérben a vár állagmegőrző munkáihoz használt felvonó és gerendák)
A reménytelennek tűnő állapotokat – váratlanul - egy kis írás lendítette ki a holtpontról. Fülöp Gyula régésznek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatójának, a Fejér Megyei Hírlapban (1995. január 14.) a csókakői vár áldatlan állapotáról és körülményeiről megjelent, és megmentésére széles körű összefogást sürgető cikke programadónak bizonyult.
Alig egy hónappal később Sörédi Pál az általános iskola igazgatója – az idővel valóságos mozgalommá terebélyesedő vállalkozás lelke és motorja – találkozóra hívta Csókakőn az érdeklődőket és szimpatizánsokat, Csutor Évát, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék felügyeleti Igazgatóságának igazgatóhelyettesét, valamint Fülöp Gyulát a teendők és lehetőségek megvitatására.
Polgári önszerveződési formát választva, március 25-én megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága. Nyugodtan állítható, hogy ezen „összeesküvés” eredményeként országosan is példaértékű, remek vállalkozás alapjait rakták le - kezdetben 28, mára több mint 100 fővel, köztük több jogi személlyel.
1999-ben jelentős eseményt, a vár fennállásának 7oo. évfordulóját ünnepelték a várbarátok a település lakóival az ősi várban, kulturális, tudományos és szórakoztató műsorokkal. Ebből az eseményből aztán hagyomány lett.
Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Csókakői napokat, ahol változatos programok, kirakodóvásár, helyi borászok termékbemutatója várja a látogatókat, este pedig látványos tűzijátékkal zárják az egyre nagyobb érdeklődéssel övezett eseményt.

A hagyományőrző társaság tagjai korabeli öltözetben mutatnak be régi fegyvereket, tartanak harcászati bemutatót.

Idén egy korhű jurtát is felállítottak, mellette egy iparművész által készített két trónszék, bent az alkotó szobrai és képei voltak láthatók.

Népi iparművészek sátrai

Naplemente a várból

Tűzijáték

Itt tudhatsz meg többet Csókakőről: http://varbarat.freeweb.hu/index.htm