Levelek az élet nagy dilemmáiról
Dátum: Október 27, szombat, 06:25:14
Téma: Életünk napjaink


"... ott egy egyszerű dolog: egy gombolyag fonal. A nő fogja, össze-vissza variálja, gubancolja - mi lesz belőle? Pulóver..."



Nem is olyan régen volt egy fiú, akivel szellemi-irodalmi táplálékul szolgáltunk egymásnak - egymással váltott leveleink által. Együtt próbáltuk megfejteni a világot, a mai világot, a férfit és a nőt, és következtetésképp mindig jól a megköpködtük a XXI. századot. Ezen "világmegváltó" levelezéssorozatnak álljon itt egyik „gyöngyszeme”: Zoltán levele:

Szia Adri!

Mi kell a nőnek? Feltehetném ezt mint költői kérdést, viszont ez esetben megpróbálok választ adni erre az évszázadok óta fennálló és aktualitását soha nem vesztő kérdésre. A Föld első két embere Ádám és oldalbordája, Éva sem értették meg egymást. Íme az első igazi konfliktus: miért ne egyenek a tiltott gyümölcsből? - kérdi Éva. Biztos vagyok benne, hogy ekkor hangzott el Ádám szájából az emberiség történetében először - és persze korántsem utoljára -, hogy meg sem próbálja megérteni Évát, hiszen ő NŐ! És ki tudja, lehet, hogy szőke is volt, ami súlyosbítja a helyzetet! :) Amiért mindezt leírtam, az az, hogy a helyzet talán mit sem változott azóta. A két nem a legritkább esetben érti a másikat. Jó néhány példát hozhatok fel, de most csak a legjellemzőbbeket írom le.
Nagyon egyszerű lesz a levezetés. A férfi nem érti, vajon a nők miért olyan érzelgősek, nem érti miért nem fekszik le éppen ővele két percnyi beszélgetés után, persze ha ezt mással teszi, akkor büdös k****. Talán éppen azért, mert NŐ, és a nő azért nő, mert lételeme, hogy érzelmileg közelít a dolgok felé. Én éppen ezért szeretem őket. Persze, vannak szélsőséges kivételek, de soha nem belőlük kell kiindulni, mert hibás alapvetésből kvázi hibás következtetésre is jut az elmélkedő.
Mi van a férfiakkal? Női szólamok szerint a férfi csak azt akarja. Hát, mit tegyen ezzel az a szerencsétlen, így lett programozva - hogy szabad legyen ilyen technokrata kifejezést használnom.
És még sok mindennel lehetne bizonyítani, hogy a két nem a legjobb úton jár afelé, hogy egyre távolabb kerüljön a másiktól. Nehezítik a helyzetet a férfi és női magazinok egyaránt, akik megmondják, milyen típusú embert szeressünk, akik bizonyítani próbálják, hogy csak akkor vagy igazi férfi, ha drágábbnál drágább cuccokban jársz, és csak akkor vagy igazi nő, ha nem telik el úgy éjszakád, hogy nem hancúrozol egy macsóval. Ezek az eltérítő tényezők már fiatal korban megmérgezik az embereket - nőket és férfiakat egyaránt. Mintha csak 90-60-90 es NŐ létezne, a többi valami genetikai zsákutca szüleménye. Mintha csak az lenne az igazi férfi, aki 185,5 cm magas, izmos, és van egy sportkocsija, a többi valami szerencsétlen balfácán, akivel nagyon kib***ott az élet. Ez a mai helyzet!
Mintha egy tragikomédia kellős közepén járnánk, viszont hátra van a tragédia. (A fiatalság szereplője e tragédiának, de vajon kik nézik az előadást?) Az emberek csalódni fognak ezekben az álomképekben. Az igazság az, hogy a többség kénytelen lesz beérni olyan társsal, akivel lehet, hogy fiatalon ezen áramlatok hatása alatt szóba se állt volna. Így változik az ember. És itt jön kedvenc latin mondásom: Tempora mutantur et nos mutamur in illis. Vagyis: Az idők
változnak és mi is változunk általa. Milyen igaz!

Zoli

* * *

Adri válasza:

Kedves Zoli!

Válaszom a leveledre egy egyszerű reagálás. Tudod, mint ahogy a Blöff-ben elhangzott: minden akciót reakció követ.
Mi kell a nőnek? - kérdésedre sajnos nem tudok kimerítő választ adni, de tetszik a fejtegetés az első emberpárról. Ja, Éva nem lehetett szőke, mert a tudósok azóta kiderítették, hogy az éghajlat, meg minden egyéb körülményt megfigyelve az ősanya néger lehetett.
Én elég nehezen képzelek el egy afrobukszát szőke fejjel, hacsak nem fedezte már akkor fel a hidrogénezés technikáját. :)

Megpróbálom elképzelni az első igazi konfliktust, avagy: miért ne együnk a tiltott gyümölcsből?
És tényleg miért ne? Szerintem az ősanya tudott élni! Mindent ki akart próbálni, hiszen úgy izgalmas az élet, ha zajlik - nem igaz? Nem akarok most feminista dumával jönni, de lehet, hogy a nők lendítették előre a világot. Mindig, minden történés mögött keresd a nőt!
Most képzeld el, hogy Ádámék ott maradnak az Édenkertben, mindenük megvan, semmiért nem kell megdolgozni, küzdeni, ott punnyadnak a pálmafák alatt, tigrisbőr kanapé, meg minden, és semmi érdemlegeset nem tesznek. De azzal, hogy kiűzettünk az Édenkertből, rá lettünk kényszerítve arra, hogy felfedezzük a világot, házakat és tornyokat építsünk, uralmunk alá hajtsuk a folyókat, a tüzet, műveljük a földet stb.
Mivel az ember esendő, valamikor csak elkövetett volna úgyis valamit, ami miatt Isten kihajítja a Paradicsomból, úgyhogy jobb előbb, mint később. Például mi lett volna, ha ezt a jégkorszak idején teszi? Lehet, hogy nem tudtuk volna lecserélni a fügefalevél-bikinit bundabugyira olyan hamar...:)
Na, szóval ennyit erről. Csak azt akarom kihozni belőle, hogy nem biztos, hogy rossz az, ha a két nem másként gondolkodik. Ugye , minden éremnek két oldala van, és nem hátrány, ha kétféleképp nézzük a dolgokat. A férfiak részéről reálisan, a nők részéről emocionálisan. Nem lehet csak tisztán, egyféleképp létezni. Az már más kérdés, hogy pont ezért nem értik meg egymást a férfi és a nő. De hát a problémamegoldó képességet azért kaptuk, hogy ezt is megoldjuk.

Régen sokkal egyszerűbb volt az "udvarlás". Az ősvagánynak megtetszett az őscsajszi, odament, fejbe csapta, hazavonszolta a barlangjába, oszt’ kész.
Amióta a nőknek van választási lehetősége, na, azóta megy a kakakavarás a párválasztásnál. Nem mondom, hogy jó volt a szülői kényszerből való házasság, de ami most megy, az már túlzás. Remélem, hamar lecseng a szabad szerelem és a szexuális szabadság elindította hömpölygő feminista áradat, és végre megnyugszanak a nők, a férfiak is, hogy nem lesz női hatalomátvétel, mindenki megmarad a saját szerepében. Mert az alapvető különbségek a nemek harca folyamán egyre jobban kiélesednek. A férfiak gondolkodása sokszor egyszerű, mint a fagolyó, a nőké bonyolult, mint egy matematikai képlet.
Nézzük csak a különbséget: adva egy feladat,
- a férfi ezt kérdezi: hogyan tudom a legegyszerűbben megoldani?
- a nő: hogyan lehet MÁSKÉNT megoldani?
Ez annyira jellemző.
A nők mindig mindent szeretnek bonyolítani, mert az egyszerű dolgok- unalmasak.
Nézd - ott egy egyszerű dolog: egy gombolyag fonal. A nő fogja, össze-vissza variálja, gubancolja - mi lesz belőle? Pulóver. A férfi számára bonyolult, mégis hasznos dolog.
És ez mindig így volt. A nők agya furmányosabb, keresik a másik oldalát a dolgoknak, a bonyolultabbat, titkosabbat, nem annyira egyértelműt.
A férfi nem ilyen. A történelem folyamán neki mindig a legegyszerűbb, leggyorsabb megoldásra kellett rájönnie, erre állt rá az agya. A nők - biológiai okokból rákényszerülve az otthon maradásra és gyereknevelésre - nyugodtabban, ráérősebben gondolhattak át dolgokat, az agyuk így fejlődött. (Mert van nekik!).

Bár repültünk már át óceánt, szálltunk már Holdra, feltérképeztük az ember génállományát, de még mindig ez tűnik a legnagyobb kihívásnak. Megérteni a másik nemet. És ez mindig így lesz, így is kell, hogy legyen. Csakhogy ne vesszen ki az izgalom az életünkből.
Ezért ne szidjuk a nőket, férfiakat, halálra unnánk magunkat nélkülük.
C'est la vie.

Adri







Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2684