Fullextra.hu - Reneszánsz a fáraók Egyiptomában

A kiállított szobrok, koporsók, sztélék, sírfelszerelési tárgyak és egyéb kultikus leletek segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be a látogatóknak.

Múzeumi séta 3.

2008. augusztus 8 – 2008. november 9.

Engedjétek meg, hogy mostantól kezdve nagyképűen sorozatnak minősítsem a különböző kiállításokról eddig írt beszámolóimat. Ha pedig sorozat, akkor illik címet is adni neki. Legalábbis alcímet. Nos, ezért lett ez a Múzeumi séta 3.
A Szépművészeti Múzeum időszakos kiállításának megrendezője, megálmodója nagy feladatba vágta a fejszéjét. Az egyiptomi fáraók virágkorát kívánja megmutatni a látogatónak.
Mindjárt a cím is meglepő és magyarázatra szorul.
A kiállítás szervezői a címet a Reneszánsz Év programsorozatba illesztésével magyarázzák, de megvallom számomra ez erősen sántít. De tudom, nem a cím a lényeg. Amúgy is nagy tisztelője vagyok az egyiptomi kultúrának, így hát irány a múzeum.
Első kellemes meglepetés a már oly sokszor kritizált magyarázó felíratok. Ezúttal jól olvasható, megfelelően megvilágított, és elhelyezésük is a célszerűséget tükrözi.

Mi az, amit nem tud egy átlagember az ókori Egyiptomról…?
Vajon tudja-e, hogy K.e.3000 – K.u. 60-ig élt és tündökölt ez a csodás kultúra?
Vajon tudja-e, hogy ezt három fő részre bontják, úgy mint az Ó birodalom – Középső birodalom - Új birodalom…?
Azt, hogy a több mint 3000 év alatt 30 dinasztia uralkodott?
Azt, hogy a 30 dinasztia közel egyharmada nem is egyiptomi volt?
Vajon tudják-e, hogy az egyiptomi kultúrahanyatlást a Római Birodalom okozta, és hogy az időszámítás kezdete utáni római császárok elvileg egyiptomi fáraók is voltak?
De ne szaladjunk ennyire előre az időben. Az egyiptomi kultúra első időszaka - az Ó birodalom - korából viszonylag kevés lelet maradt fenn. Ez részben az idő távoli volta miatt, részben a későbbi korok által átépített vagy megsemmisített leletek miatt tűnt el. Azaz ami fent maradt, azt nem lehet helyükről elmozdítani, ugyanis az Ó-birodalom kezdetén a 3. dinasztia idején kezdődött kialakulni a piramisépítés kultúrája és tartott az 5. dinasztia végéig. Ezután is építettek piramisokat de ezek lényegesen kisebbek voltak.
Majd a Középső birodalomban újra előtérbe került ez a temetkezési forma, de az Új birodalomban már nem épült piramis.
Nos ebből semmit nem mutat meg a kiállítás, és ezt komoly hibának érzem. Természetesen nem gondoltam, hogy egy piramist a múzeumban felépítenek, de az bizony elvárható lett volna, hogy valamilyen formában (makett, vagy esetleg rajzok) erről az építészeti csodákról bemutatnak valamit.
A Középső birodalom korszakából mintegy 150 műtárgy került kiállításra. A leletanyag többek között a párizsi Louvre-ból, a British Múzeumból, valamint a bécsi, firenzei, római és zágrábi gyűjteményekből érkezett.
A kiállított szobrok, koporsók, sztélék, sírfelszerelési tárgyak és egyéb kultikus leletek segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be a látogatóknak.

A kiállítás a Kr. e. 7-6. század (25-26. dinasztia) időszakára koncentrál, amikor is Egyiptomra az Újbirodalom végét követő politikai és gazdasági nehézségekkel küzdő időszakot követően a virágkor köszöntött. Ezt az időszakot a 25. dinasztia uralkodásához kötik. Ekkor a Núbiából (a mai Szudán, az ókori Kus területéről) származó dinasztia meghódította és újraegyesítette az országot, és székhelyüket a régi-új fővárosba Memphiszbe helyezte.
Az átlagember számára az ókori egyiptomi kultúra több ezer éven keresztül ívelő, folyamatosan fejlődő társadalom volt, a fáraók korlátlan hatalmával. Valójában ez közel sem így volt. Az országot gyakran érték külső és belső támadások. A papság éberen őrködött kiváltságain és ezzel sokszor bábbá tette az éppen uralkodó fáraót.

A kiállítás egyik legértékesebb darabja a British Múzeumból érkezett, II. Ramszeszt ábrázoló közel életnagyságú szobor, valamint a Szépművészeti Múzeum anyagából származó Imhotep szobor.
Ugyancsak ide lehet sorolni a római kori Pannóniából fennmaradt, és a Nemzeti Múzeumban őrzött "Egyedi kancsó-t".
Bejárva a kiállítást - a korábban már hiányolt piramisok mellett - még egy nagy hiányérzetem volt.
Az egyszerű emberek hétköznapi életéből is igen keveset láthatunk. Persze tudom, könnyű ezt számon kérni, teljesíteni annál nehezebb.

Végezetül, bátran ki merem jelenteni, hogy aki megtekinti ezt a csodálatos kiállítást, az páratlan élménnyel gazdagodik, amiért csak köszönet illeti a kiállítás kurátorait, Francesco Tiradritti egyiptológust, a kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatóját és Liptay Évát, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetőjét.