Fullextra.hu - Hódít Mozart! a Budapesti Operettszínházban

...bepillanthatunk a gyermeki Mozart életébe, láthatjuk, hogyan válik felnőtté, és miként formálódik jelleme a hírnév és a pénz hatására.

Nem is olyan régen, volt szerencsém megtekinteni a Mozart! című musicalt a Budapesti Operettszínházban. Rengeteg pozitív visszajelzést hallottam a darabbal kapcsolatban, ezért nagyon vártam már, hogy magam is láthassam a színdarabot. A várakozásom beigazolódott, egy tökéletesen összeállított, remek színészeket felvonultató, nagyszerű zenei aláfestéssel megáldott színpadi műnek lehettem a szemtanúja. A jegyeket egy hónappal az előadás előtt lefoglaltam, azonban már akkor, csupán tizenöt-húsz darab jegy nem talált gazdára. Természetesen, mondanom sem kell, telt házas előadás volt aznap este.
A darab a nagyszerű osztrák zeneszerző Wolfgang Amadeus Mozart életét tárja elénk két órában. Picit bepillanthatunk a gyermeki Mozart életébe, láthatjuk, hogyan válik felnőtté, és miként formálódik jelleme a hírnév és a pénz hatására.
A musical kissé groteszk módon a főhős halálával kezdődik és fejeződik be. Az első, és az utolsó jelenetben is Mozart sírja a központi helyszín. A kettő között pedig, élete harminchat évébe tekinthetünk bele. Elénk tárul, minként hajszolja édesapja a művészet, a zeneszerzés felé, sőt láthatjuk azt is, hogy őt a szórakozás, a pénz, de elsősorban önmaga megvalósítása hajtja a komponálásban. A kor társadalma azonban nem hagyja őt kibontakozni. Sajátos, polgárpukkasztó viselkedésével nem vívja ki a salzburgi hercegérsek kegyelmét. A fiatal Amadeus összes pénzét szórakozásra költi, észre sem veszi, hogy eközben folyamatosan eltűnnek mellőle szerettei.
Gyermeki önmaga is állandó szereplője a darabnak, ő a lelkiismerete, és a segítője is egyben. Próbálja visszahúzni, és jó útra téríteni a szeleburdi Mozartot, akin egyre jobban eluralkodik az önzés, a pénz, a szórakozás utáni vágy, egészen addig, míg rá nem ébred arra, hogy teljesen egyedül marad.
A mű nagy sikere valószínűleg annak köszönhető, hogy Sylvester Lévay zeneszerző, és Michael Kunze dal-és szövegíró teljesen modern formába öltöztette a darabot, és magát Wolfgang Amadeus Mozartot. Mai fiatalként ábrázolják, aki próbál önmaga lenni ebben az önző, és érdekkapcsolatokkal teli világban. Nem bírja elviselni a kor szellemét, szeretne valami maradandót alkotni úgy, hogy közben önmagát adja.
A történet nagyszerűen illusztrált, nemcsak a színészeknek, hanem a zenei aláfestés, a díszletek, a ruhák, és minden egyéb kelléknek köszönhetően, melyek mind-mind visszaadják a kor hangulatát.
Számomra egy tökéleten összerakott előadás volt ez. Elvarázsoltak a ruhák, a hangulat, az összhang, és nem utolsó sorban a színészi játék. A látványra nagy hangsúlyt fektetettek a készítők, ám számomra egyáltalán nem vonta el a figyelmet a történet lényegéről.
Olyan vicces és egyben megrendítő fordulatok találhatóak a darabban, melyek mélyen elgondolkodtatják a nagyérdeműt. Az ifjú Mozart lázadása a világ és egyben önmaga ellen tükrözi szinte minden kor társadalmát, hiszen bármely korszakra tekintünk is vissza, mindegyikben voltak lázadók, akik viselkedésükkel valami maradandót alkottak. Olyat, melyet senki más nem tudott utánuk csinálni a jövőben.
Ilyen ember volt Wolfgang Amadeus Mozart is. Olyan, akinek élettörténetét muszáj volt nemcsak filmre, hanem színpadra is vinni. Aki teheti, mindenképpen nézze meg, ígérem nem fognak csalódni.