Fullextra.hu - Maya tudomány és időszámítás

Az eddigi ismeretek alapján tudjuk, hogy a maya Kalendárium 2012. december 22.-ére jelzi az utolsó ciklusának a végét!

Sokan olvastuk a Bibliának az Új Testamentum oldalain lévő Jövő leírását, ismerjük Nostradamus jövedölését, többnyire ismertek a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai is, de sajnos kevesen ismerik a maya papok által a kövekbe vésett próféciákat. Mindegyik egy és ugyanazon mondanivalót tartalmaz: egy ciklusnak a végét, mely csak a maya kultúrában maradt fenn az Ősi Galaktikai Ismeretek szerinti hiteles formájában.
Az eddigi ismeretek alapján tudjuk, hogy a maya Kalendárium 2012. december 22.-ére jelzi az utolsó ciklusának a végét. Ez magában nem jelent semmit, hiszen ciklusokról van szó és ahogy egy ciklus befejeződik, úgy születik meg egy újabb, de a 2012-es ciklusváltozás különbözik a többitől, mivel ekkor fog befejeződni egy Nagy (Naprendszer) Év is - 25920 évvel.
Nem lesz vége a Világnak, sem az évek számításának, mivel újra elkezdődik egy NAGY ÉV egy új, 5125 éves ciklussal - azaz a mayák pontos számolása után 5184 évvel! Nem lesz vége a földi életnek! A mai kutatók az 5125 évet egy mayai piramison, Palenquen talált évszám átszámításával kapták meg, ahol a dátum az i.e 3113 (hozzáadva 2012) évet jelöli meg, mint az utolsó Civilizáció idejét.

A mayák univerzális nyelve a matematika volt és ennek köszönhető, hogy ma viszonylag igen könnyen érthetők a ránk hagyott magyarázataik, ismertetéseik. Papjaik eltűntek az i.u. 830-as években, de szent írásaikat a piramisok köveibe vésve láthatjuk.

A csillagállásokból jósolták előre a földrengéseket ahol a magnetikus és az elektromagnetikus energiák ereje hatnak egymásra és sugározzák az energiáikat a Földanyára.

Minden központban fennállt legalább egy asztronómiai megfigyelő. Szerszámuk csak a számolási tehetségük és a fa kérgéből készített papiruszok voltak. Ezen „tudományos fegyverekkel” kapták meg azt a hatalmas ismeretet, melyet még ma sem fedeztek fel a jelenkor tudósai.
Tudták, hogy a mindenséget mozgató erőnek egy vonzerejű, villamos erőnek kell lenni, hiszen a Föld körül mozog a Hold és a mi égitestünket a Nap ereje mozgatja körpályáján - és így a Napunknak is forognia kell valami körül, egy hatalmas erő körül, melynek szintén egy villamos-delejes kölcsönhatású (elektromagnetikus) erőnek kell lennie!

A maya műveltségben a legfontosabb szerepet a Naprendszerünk körpályájának az időmértéke adja, és a mayák ezt a körpályát kialakító erőt már időre tudták átszámítani.
Einstein beszélt először erről a számítási módszerről, és a mayák ezzel a mennyiségi számolással kapták meg a 25920 évet. Így ez az időegység beszél arról, hogy a Naprendszerünk 25920 év alatt teszi meg a hatalmas Hunapku vonzereje körüli teljes útját.

A tejútrendszer (galaxis) középén lévő erőnek a mayák a HUNAPKU nevet adták.

HUN—Első NAP---NAPKU----ISTEN
avagy ennek jelképe, a földi PIRAMIS.

Ezt az időt 5 részre osztották fel és egyötöd részének az ideje határozott meg a tudományukban egy anyagi műveltséget, melynek az ősi papok újból a Nap nevét adták. Jelen pillanatban Naprendszerünk az 5. Napban van, tehát az utolsó szakaszának a végéhez ért és 2012. december 22.-én éjjel 12 órakor lép át Naprendszerünk egy újabb szakaszába. Útja, körpályája nem kerek, kör alakú, hanem tojásdad és így nem egyformán éri el hosszú útján Naprendszerünket a Hunapku ereje.

Azt az időszakot, amikor ez az erő bőséges, akkor, amikor közelebb állunk ehhez a villamos-delejes (elektromágneses) erőközponthoz a mayák Kozmikus Nappalnak nevezték, és az út második felét, ahol ez az erő egyre kevesebb hatással van a naprendszerünkre Kozmikus Éjjelnek hívták.
Ezt a 25920 évet a mai csillagászok 25625 évre teszik, mivel ezt a számot adja ki hibásan 5x 5125 év.
Ennek az oka az, hogy nem a körpálya közepén helyezkedik el ez az erő és így nem lesz minden szakasz időmértéke egyforma.

Ha a 25920 évet 12 részre osztjuk fel akkor megkapjuk a mindenséggel kapcsolatos (kozmikus) hónapokat 2160 évvel, amely adja a 2160 éves szakaszokat. Ezek a szakaszok, a mindenséggel kapcsolatos (kozmikus) hónapok határozzák meg az emberiség fejlődési idejét. Minden ilyen szakasz után megváltozik a földön élő emberek tudománya, nyelve és hite, de mindig az előző szakaszból fejlődik tovább!

Ezek a világegyetemmel kapcsolatos (kozmikus) hónapok az égboltunk csillagzatának az állása, a csillagképek után kapják nevüket és ezeket a neveket már jól ismerjük a földi csillagnaptár (horoszkóp) után.

(Mariann de Pluer kutatásai alapján)