Fullextra.hu - Augusztus 20.

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar állam-alapítás, a magyar állam fennállásának emlék-napja.

AZ ÁLLAM-ALAPÍTÁS ÜNNEPE

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar állam-alapítás, a magyar állam fennállásának emlék-napja.
A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az állam-alapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a hon-foglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.
E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új év-ezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.
István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagy-boldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvény-napokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Később Szent László király hozott döntést az ünnep-nappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köz-tudatban.
1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadság-harc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának összenemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.
Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista állam-alapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.

Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a Nép-Köztársaság ünnepévé is nyilvánította!
A rendszer-változás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!

Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

(Forrás: Wikipédia)