Ott voltunk a könyvhéten
Dátum: Június 07, kedd, 22:42:38
Téma: Kultura
 |
Idén harmadik alkalommal volt jelen a Fullextra, az irodalom legnagyobb hazai ünnepén, az Ünnepi Könyvhéten... |
Idén harmadik alkalommal volt jelen a Fullextra, az irodalom legnagyobb hazai ünnepén, az Ünnepi Könyvhéten. Nagy dolog ez egy internetes irodalmi csoportosulás számára. Tudtommal a Fullextra az egyetlen kortárs irodalmi internetes portál, amely jelen volt az idei könyv ünnepén. Ahogy korábban, most is egy fél pavilont béreltünk, és alig négy nappal az alkotótábor után, újabb hatalmas feladat várt ránk, helytállni a könyvhéten.
Az első nap – csütörtök
Csütörtök délelőtt a berendezkedés, az ismerkedés, na és a kevés érdeklődő jegyében zajlott. Fényesi várta az érkező könyveket, pontosan rögzítette az adatokat. Lassan szállingóztak az első érdeklődők. Megérkezett a társbérlőnk az „Első könyvsiker kölcsönző”. Ez a későbbiekben még igen fontos szempont lesz. Én reggel, naiva és a saját könyveimet vittem a pavilonhoz, majd elrohantam Zsuzsiért a pályaudvarra. Kora délután értünk a Vörösmarty térre, és természetesen első utunk a 115-ös pavilonhoz vezetett. Épp csak megindult a forgalom, amikor olyan felhőszakadás zúdult ránk, hogy azt a kevés érdeklődőt is szanaszét kergette, aki épp a téren bóklászott. Ez rá is nyomta a bélyegét a délutánra. Két pozitívum azért volt. Befutott Navarrista, akiben egy szimpatikus alkotótársat ismertünk meg, majd a vihar után Csaba is megérkezett Anne20 szinte még nyomda meleg könyveivel.
Olyan szomszédok társaságában voltunk, mint a Móra kiadó, vagy például a közvetlen mellettünk lévő pavilonban Nagy Bandó Andás. Tudtam, hogy ír, de nem gondoltam, hogy ennyi könyve van, köztük verses kötetek is.
Második nap – péntek
Délelőtt nem voltam ott, viszont a délután már az ügyelet jegyében zajlott. Megérkeztünk Zsuzsival, átvettük a stafétát és azon nyomban próbáltuk meggyőzni a látogatókat, milyen jól járnak, ha tőlünk vásárolnak könyvet. Voltak bőven látogatók, bár a többségük csak nézelődött. Azért némi forgalmunk is volt. Remélhetőleg a holnap, holnapután lesz a csúcs.
Még egy pozitívum, nem esett az eső, sőt kimondottan jó idő volt, bár a látogatók többsége csak nézelődött, de így is jó elbeszélgetni a nagybetűs OLVSÓVAL. Természetesen kint járt Anna is. Meglátogatott minket Fetykó Judit is, és Attila61, LEKA, és felix is. Összességében nagyon fárasztó volt, de nem is pihenni mentünk.
Harmadik nap – szombat
A szombat maratoni nap volt. Ekkor volt a könyvek éjszakája, koncertek és utcabál. Sajnos a forgalom elég sovány. Jó, jó nem a bevétel miatt csináljuk, de akkor is reménykedik az ember, és a remény hal meg utoljára. Most éppen a vasárnapban reménykedünk, meg a tisztes helytállásban. Most is volt egy két meglepetés látogatónk. Ott járt Mandula és Elen. Mindketten a Fullextrára voltak kíváncsiak. Valamint Stando, és Mickey48. Na meg az elmaradhatatlanok, és volt egy két szívmelengető vásárló is, olyan, aki nem ismer, akit a könyv fogta meg. Egy ilyen meglepetés. Középkorú házaspár áll és nézelődik. A férfi, kezébe veszi a Családfát és lapozgatja, igaz nem túl meggyőzően. Na, ebből sem lesz vásárló – gondoltam. Kisvártatva odaadja a feleségének, az is nézegeti, beleolvas, Ö sem meggyőzően. Visszaadja a férjének, aki nyújtja felém a könyvet, hogy megvenné. Megleptek, ahogy én is őket mikor megkérdeztem, hogy dedikálhatom is? De ilyen története mindenkinek van, remélem ide is kerülnek majd sorban.
Ennek ellenére a délután is a sok nézelődő és kevés vásárló jegyében zajlik. De legalább elbeszélgettünk Jánossal és Katival, majd Annával és Attilával. Megnéztük a Bródy koncertet. Bizony megöregedett Ő is. …és ami a lényeg, kitartottunk a végsőkig.
Negyedik nap – vasárnap
A reggel egy kellemetlen epizóddal kezdődik. Leparkolok az alsó rakparton, mire azonnal ott terem egy rendőr és közli, egyszerre két szabálytalanságot követtem el. Én egyről tudtam, de be kellett látni, neki volt igaza, kettő volt. Viszont rendes volt, nem büntetett meg, sőt segített kiállni. Főleg azután lett elnéző, miután megtudta, hogy a könyvhétre jöttünk dolgozni. Mégis csak szép nap ez, az ember kora reggel egy rendes rendőrrel találkozik. Nincs mit tenni, Zsuzsi kezébe nyomom a kulcsot, én meg megyek parkolót keresni. Jó messze találtam. Mire gyalog visszaérek a Vörösmarty térre Anne20 is ott van. Repes a boldogságtól, hogy itt lehet és a pulton ott virít első kötete. Ennél már csak akkor volt boldogabb, mikor az első könyve gazdára talált. A délelőtt elég jól indult, sok volt az ember és még vásároltak is. Az idillt egy déli zápor mosta el, egyúttal a vásárlási kedvet is. Mellesleg piszok meleg volt, sok a nézelődővel.
Ötödik (nem létező) nap – hétfő
Az előző napok után a többség úgy döntött, hogy nem nyitunk ki. Vasárnap lezártuk a standot és elhurcolkodtunk. De senki nem volt csalódott, hiszen a legfontosabb dolgot elértük. Itt lehettünk a könyv ünnepén.
Az első napon jeleztem, hogy társbérlőnk, az Első könyvsiker kölcsönző. …és, hogy ez miért fontos? Azért mert Anna egyfajta szóbeli megegyezést kötött, miszerint hajlandók a mi könyvünket befogadni a West End bevásárló központban található üzletükbe. Mint mondták, előfordult, hogy kortárs magyar írókat kerestek.
Elmondhatjuk, hogy 2011-évi könyvhéten, immár harmadszor, jelen volt a Fullextra.hu alkotóközössége, és ez a legfontosabb. Azt hiszem ezután csak egy kívánság maradt, hogy jövőre is sikerüljön kijutni.
Számunkra ez a könyv ünnepe, nekünk nem a bevételről, a pénzről szólt, hanem, hogy érezhettük a könyvheti forgatag semmihez nem hasonlítható élményét, mert
„mi ezt szerelemből csináljuk”.
|
|