Magyarország államhatárának határjelei 1.
Dátum: Január 12, szombat, 22:02:55
Téma: Dolgozat


Egy sorozatot indítok útjára, amely során bemutatom az olvasónak, hogy országunk határárán milyen határjelekkel találkozhat...


Dr. Suba János
Magyarország államhatárának határjelei


Ezzel az első résszel, egy sorozatot indítok útjára, amely során bemutatom az olvasónak, hogy országunk
határárán milyen határjelekkel találkozhat. Tisztázunk néhány fogalmat, és sorra vesszük a különböző határszakaszokon elhelyezett határjelek történetét. Mindezt akkor, amikor politikusaink kedvenc szavával élve határaink „ellégiesedtek.”
Az államhatár – jogi értelemben - szárazföldi, vízi, és légi területre tagozódik, megállapítja a szárazföldi terület kiterjedését. A vízi és légtéri terület ennek határaihoz igazodik.
Az adott állam területéhez tartoznak - a területi felségjog alapján - az állam felségjelével ellátott nyílt tengeren közlekedő hajók, illetve nemzetközi légtérben repülő légi járművek is, ez az „úszó és repülő államhatár”.
A szomszédos államok közötti jogi viszony rendezettségének lényeges kérdése a határvonal rögzítése. A nemzetközi jognak nincsenek szabályai arra vonatkozóan, hogy adott esetben két állam között a határ hol húzódjék.
Nem jogi, hanem politikai kérdés az, hogy konkrét esetben hol vonják meg a határt.
Ezt mindig az erősebb, a győztes állam, határozza meg.
Az államhatár – más megfogalmazásban - egy olyan képzeletbeli vonal, amely az államok hatalma alá eső területet választja el egymástól, és kijelöli a terület szuverenitását, körülhatárolja, hol vannak nemzetközi jogi kötelezettségeik.
Határmegállapítás az, amelyben két ország meghatározza, értelmezi a békeszerződésekben, vagy egyezményekben leírt határleírásokat.
Delimitáció, a területek politikai hovatartozásának eldöntése, az állami hatáskörök térbeli érvényesítésének jogi és politikai rögzítése.
Demarkáció, a megvont határok megjelenítése, terepen történő kitűzése.
Ezt az államok kétoldalú (némely esetben többoldalú) bizottsága - a XIX-XX században - a "határmegállapító bizottság" hajtotta végre.


A már megállapított kitűzött trianoni magyar-jugoszláv határ leírása



A magyar-román határ térképe 1890-ből (részlet)

A demarkáció eredménye a határ messziről láthatóvá tétele, a terepen is látható határjelekkel történő rögzítése („abornement”). A határvonal láthatóvá tételét segíti elő a határnyiladék, amikor a határvonal két oldalán, meghatározott szélességben megtisztítják a terepet.


Határnyiladék



Határnyiladék rajza, határjelekkel


A redemarkáció amikor a terepen már kijelölt határvonalat újra kijelölik, vagyis a régi állapotot állítják vissza.
Az államhatárok vonalként történő megjelenítése hosszú folyamat volt. A mai értelemben vett kitűzött, geodéziailag bemért, és térképen megjelenített határvonal a polgári államban valósult meg.

A természetes (orografikus) határ egybeesik a földrajzi adottsággal: heggyel, folyóval vagy állóvízzel. Ezek esetében is létezik egy képzeletbeli vonal. A hegynél ez a hegygerinc, a folyónál a vízválasztó; a meder középső vonala, ha a folyó hajózható, a hajózható mederrész középvonala, a sodorvonal. A vízfolyások esetében az államhatárok rendszerint az áramlat közepén helyezkednek el azért, hogy mindkét part lakosai számára biztosítva legyen a vízhez jutás. A vízfolyás középvonalán azt a folyamatos vonalat értjük, amely egyenlő távolságra van mindkét kiegyenesített partvonaltól, tekintet nélkül az öblökre, amennyiben szigetek is vannak, akkor a vízfolyás fő ágában húzódik tovább ez a vonal.


Vizi (folyó)határ (térképrészlet)
A magyar-(szovjet)Ukrán- Szlovák (Csehszlovák) (elméleti) hármashatár a Tisza folyó közepén van.



Vizi (folyó)határ (térképrészlet)
A magyar-(cseh)szlovák határ Duna menti szakasza


A mesterséges határ független a tereptől, kizárólag elméleti úton megállapított vonal. Több esetben követi a földrajzi hosszúsági vagy szélességi köröket (ez a csillagászati határ). Ezek természetellenes határok, mert keletkezésükkel megbontják a természetes gazdasági viszonyokat, és rendszerint szétválasztják az egyes nemzeteket.
A csillagászati államhatárok keletkezésének oka rendszerint a gyarmatosító politika volt. A Gyarmatosító hatalmak így jelölték meg érdekszférájukat, amelyek később határokká váltak, pl.: Kanada - USA határvonala, egyes afrikai államok határai, Így volt ez, pl. a második világháború után Korea, vagy Vietnam szétválasztásakor is.

A geometrikus határok az egyik ponttól a másikig húzódnak, tekintet nélkül a természetes felszíni alakulatokra és viszonyokra.

A határjel az államhatárt közvetlenül vagy közvetetten jelölő, föld alatti és föld feletti mérési jelek együttese. A határvonal helyzetét a terepen, a határjelek és a határnyiladék érzékelteti. Az államhatár vonalának kitűzése során földmérési segédjelzéseket (pl.: sokszögköveket, vízrajzi szelvényköveket, stb.) is elhelyeznek. Ezek a határ-megjelölés szempontjából azonos megítélés alá esnek a határjelekkel.
Más jeleknek (állami címert viselő tábla, nemzeti színű oszlop, különböző más tábla stb.) nincs határjelző jellege, csupán kifejezi, az államhatárok irányát és figyelmezteti az embereket az államhatár közelségére és helyére.


Államhatárt jelző tábla a határon



Országnév és nemzeti színek megjelenése a határon



A határjelek megjelölik az államhatárok vonulatának minden változását, áthaladását a vízfolyásokon, utakon, vasutakon, és minden topográfiailag jelentős helyen.
Gyakran ki vannak téve károsító természeti, és más hatásoknak, megsemmisülhetnek.
Az államhatár határjelek nélkül nem érzékelhető, ezért ábrázolni kell térképeken, valamint koordinátáit, alakját, műszaki leírását, a feliratok tartalmát, és elhelyezésük módját rögzíteni kell a határokmányokban.

Az államhatárok megjelölésére szolgáló határjelek, annak az államnak a kezdetét jelzik, amelyek területén el vannak helyezve.
A határjelek elhelyezését befolyásolja a vonalvezetés iránya, a közös folyók léte, a folyó vonalával megegyező vízi határszakaszaik, vagyis a terep jellegétől függ a határvonal.



Határjelek elhelyezésének módja és formája


Ahol a határjelek a határvonalon helyezhetők el, ott közvetlen, egysoros elhelyezési formát alkalmaznak, ezek kétoldalú határjelek, amelyeket az érintett államok közösen helyeznek el, és a határjelzőkön az államok felségjele a honi terület felé néz.



Határjelek egysoros elhelyezése a magyar-szlovák határon



Határjelek egysoros elhelyezése a magyar-osztrák határon


A közvetett jelölési módot rendszerint a vonalával megegyező vízi határszakaszon és közös utak mentén alkalmazzák. Ezekben az esetekben a határjelek nem helyezhetők el a határvonalon, hanem csak a folyók partjain, vagy az utak két oldalán. Az így elhelyezett határjeleket egyoldalú határjeleknek nevezzük. Formáját tekintve ez a jelölés kétsoros. A határjelek távolsága a határvonaltól, de még az országok viszonylatában is változik.

Az egyoldalú határjelek páros, vagy váltakozó határjelölésű rendszerben kerülnek alkalmazásra.
A páros elhelyezésnek az a lényege, hogy a két szemben lévő határjel összekötő vonala a határvonalon merőleges legyen.


Egyoldalú (kétsoros) páros elhelyezésű határjel rajza



Egyoldalú (kétsoros) páros elhelyezésű határjel rajza


A váltakozó elhelyezés lényege, amikor a két határjel nincs szemben egymással és az összekötő vonalak nem merőlegesek a határvonalra.


Egyoldalú (kétsoros) váltakozó elhelyezésű határjel rajza



Egyoldalú (kétsoros) váltakozó elhelyezésű határjel rajza


Azokon a helyeken, ahol átmenet van a két határ-megjelölési rendszer között, határjel-csoportokat helyeznek el. Ez több határjel együttes alkalmazását jelenti.
Ez a mód több határjelből áll, melyek határvonalhoz viszonyított helyzete esetenként változik a helyi adottságoktól függően. Leggyakoribb azokon a helyeken, ahol az államhatár a határmenti vízbe belép, vagy onnan kijön, illetve a közös határvonalat a kezdetén eléri, vagy a végén elhagyja. Szerepük az, hogy az egyoldalú határjelek alkalmazásáról a kétoldalú határjelek alkalmazására – vagy fordítva - való áttérést mutassák.


Magyar-Szovjet-Csehszlovák hármashatár rajza, és a határjelek elhelyezése (1947)



határtöréspont (szárazföldről-vízre) megjelölése a magyar-szovjet határon (1947)


A határjelek, a földmérési úton meghatározott pontokon, általában az államhatár töréspontjain állnak. Pontos helyük a határokmányokban vannak rögzítve. Úgy állítják fel a terepen, hogy a földmérési úton bemért pont a határjel csúcsával vagy a fedőlapon lévő bevésett kereszt metszéspontjával essék egybe. A kereszt középpontjából két irányban bevésett vonal a határvonal menetét mutatja.


Határvonal irányát jelölő kereszt, egyben szakaszt is jelöl az Osztrák határon



Határvonal irányát jelölő kereszt


Ezekben az esetekben a határkő alatt geodéziailag bemért jel helyezkedik el, amely mutatja az államhatár pontos helyét, ez az un, földalatti stabilizáció, amelyet a határkő felületén lévő kereszt alak jelenít meg, a kereszt mellett fel lehet tüntetve az államhatár vonalának irányára utaló jelzés is. Annak érdekében, hogy a terepen kitűzött és határjellel állandósított pontok maradandósága biztosítva legyen, a jelzések alatt a földben meghatározott mélységben úgynevezett földalatti jelet helyeznek el.


Földalatti jel (a határjel alatt geodéziailag bemérve)



Földalatti jel geodéziai bemérése


A földalatti jel tégla, vagy keramit lap, amelynek közepén bevésett kereszt jelöli a földmérési pont helyét. A föld felszínén álló határjel megsemmisülés esetén a földalatti jel segítségével újból meg lehet állapítani a pont helyét. Földalatti jel nem minden határjelnél kerül alkalmazásra, hanem csak azoknál, amelyeknél ezt a határokmány előírja.


Földalatti jel geodéziai bemérése



határjel bemérése a román határon

A határjelek feloszthatók: helyük és szerepük szerint; az anyaguk szerint; alakjuk szerint.


Határjelek csoportosítása

Helyük és szerepük szerint: hármashatárjelek, szakaszhatárjelek, főhatárjelek, és egyéb határjelek. A hármashatárjelek három állam határának találkozási pontján, azaz hármas határponton helyezkednek el, Triplexnek is hívjuk. Szerepük az, hogy a három állam határának találkozási pontját jelöljék meg. Ezért általában emlékműszerűen építik fel.


Magyar-szlovén-osztrák hármashatár (triplex) határjele



Magyar-Szerb (Jugoszláv)-Román hármashatár határjele


A határvonalat szakaszokra szokták felosztani, a kitűzés a munka és az ellenőrzés szempontjából. A szakaszhatárjelek az egyes fő szakaszok kezdőpontjain helyezkednek el. Helyük a jelölési rendszerben mutatja a külön szerepüket, a szakaszok jelzését.
Ettől az általános rendszertől eltérően a trianoni román viszonylatban a szakaszokat nem a szakasz kezdetén, hanem a végén jelölik ezért szakaszvégkőnek nevezik.



A magyar-szlovák határ II. (Duna) szakaszának határjele



A magyar-román határ 1989 után rendszeresített szakaszvégköve
A határvonal fő töréspontjain főhatárjeleket alkalmaznak. Egyes esetekben - különösen ismétlődő származási rendszernél - az alszakaszok jelei is lehetnek.



Főhatárkő az osztrák határszakaszon



Főhatárkő rajza a magyar-román határon


Az általánostól eltér a déli határ, ahol a fő töréspontokon számozott határjelek állnak. A határjelek általában számozottak. A számozott megjelölés azért fontos, mert a melléktörési pontokon számozatlan jeleket alkalmaznak.



számozott határjel a magyar-szerb határon



közbeiktatott határjel a szlovák határszakaszon


A határvonal melléktöréspontjain "egyéb" határjeleket alkalmaznak Az egyéb határjelek lehetnek: mellékkő, közönséges kő, közbeiktatott kő, számozatlan határjelek, határdomb facölöpökkel, határdomb facövekkel, határjel-középpontok, határjel csoport, és az egyoldalú határjelek, geodéziai jelek (sokszögjelek,). Mindig a nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy milyen tipusú határjelet rendszeresítenek, mikor vizsgálják felül, cserélik ki. stb. Ezeket egészíthetik ki a figyelemfelhívó oszlopok, amelyek a határjel közelségére hívják fel a figyelmet.



határdomb rajza facölöppel a magyar-jugoszláv határon



figyelemfelhívó oszlop az ukrán határon


Fontos szerepe van határjel-középpontoknak, amelyet csak a magyar-(szovjet) ukrán viszonylatban alkalmaznak. Külön szerepét az adja, hogy ezen a határszakaszon egyoldalú határjelek vannak, páros rendszerben elhelyezve. A szárazföldi határszakaszon a tényleges határvonalat tulajdonképpen a határjel-középpontot jelöli.



határjelközéppont rajza a szovjet határon



határjelközéppont az ukrán határon. A képen látható, hogy az ukrán területen a határnyiladék nincs megtisztítva.


A határjelek- határszakaszonként (viszonylatonként) - anyaguk, méretük és alakjuk felosztása szerinti eltérőek lehetnek. Anyaguk szerint: lehetnek terméskő, betonkő, vasbeton, fa, föld és fém. A fa-föld, és a fa-fém együttesen egy jelként is alkalmazható. A leggyakrabban alkalmazott anyagok a betonkő, vasbeton és a fa. Alakjuk szerint: lehetnek gúla, hasáb és henger. A gúla alakú jeleket általában hármas, szakasz és fő határjelként, a hasáb és henger alakúakat pedig fő, illetve egyéb határjelként alkalmazzák.
A határjelzőket rendszerint megjelölik a szomszéd országok megnevezésének a kezdőbetűivel, pl.: Ö -Ausztria, R Románia, a CS Csehszlovákia, az S kezdőbetűket Szlovákia használja. Az államhatárok közvetlen megjelölésénél a határjelen rajta vannak a szomszédos államok címere, iniciáléi úgy, hogy abból az államból jól láthatók legyenek, amely országnév iniciáléit viseli, illetve amely országról szó van. A közvetett jelölésnél, amikor a határjelei csak annak az államnak a kezdőbetűi vannak, amelyiknek a területén van maga a határjel, az iniciálékat ezen úgy helyezik el, hogy azok láthatók legyenek, befelé tekintenek abba az államba, amelyiknek az iniciáléiről szó van.



Ország neve a határjelzőn a szlovák határon



A B19 határjel címerdísze az osztrák határszakaszon, egyben a község határát is jelöli, a település címere van rajta.


A határjelek jogi védelem alatt állnak. Megrongálásuk bűncselekmény és szankciókat von maga után.
A mai értelemben vett a terepen geodéziailag bemért, állandósított, különböző határjelekkel megjelölt, határokmányokban (határleírásokban, térképeken) rögzített határvonal történelmileg nagyon hosszú utat tett meg, amit a mindenkori technikai fejlődés meghatározott, hogy az eredeti célkitűzését teljesíteni tudja.



Fényképek : Suba János, Vedó Attila, FÖMI
A táblázatok: Gáspár László Határismeret.






Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3128
pharmacy online