Fullextra.hu - Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Weöres Sándor

100 éve 1913. június 22-én született Weöres Sándor
Szülőföldjeként mindig a családi birtokot, a Vas megyei Csöngét emlegette.

Weöres Sándor
(Szombathely, 1913. június 22. - Budapest, 1989. január 22.)

Szülőföldjeként mindig a családi birtokot, a Vas megyei Csöngét emlegette, ahová katonatiszt apja gazdálkodni visszavonult. Anyja négy nyelven beszélt és szépen zongorázott. A költő tőle örökölte érzékenységét, amely ideggyengeséggel párosult.
Elemi iskoláit Pápán és Csöngén végezte. Gimnáziumba Szombathelyen, Győrött és Sopronban járt. 1929 tavaszán a Pesti Napló lelkes méltatás kíséretében adta közre költeményeit, vagyis költői tehetségére gyorsan felfigyeltek. Így tudta kompenzálta gyönge tanulói képességeit.
A Nyugatban 1932-ben jelent meg először. Ugyanebben az évben érettségizett. Ez után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. Ez idő alatt Babitscsal és Kosztolányival levelezett. 1933-ban beiratkozott a pécsi egyetemre. Tanulmányait filozófia-esztétika szakon fejezte be. Első verseskötete, a Hideg van, 1934-ben jelent meg. 1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült.1936-ban pedig megkapta a Bamngarten-díjat. 1939-ben doktorált. Disszertációja: A vers születése, az alkotás lélektanát vizsgáló önvallomás.
1940-től a pécsi Városi Könyvtár vezetője. Szerepe volt a pécsi Sorsunk című folyóirat létrehozásában. Közben újabb köteteket publikált. 1943-ban Budapestre költözött és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. 1948 előtt újabb kötetei jelentek meg. A Meduza (1944) címűt Hamvas Béla méltatta. Írásában Weöres költői kísérleteinek elméleti igazolását látta.
1947-ben feleségül vette Károlyi Amy költőnőt, akivel egy évet a római Magyar Akadémián töltöttek. Hazatérésük után elveszítették munkahelyüket. A következő hét évben csak műfordításokat publikálhattak. 1955-ben végre megjelenhetett a Bóbita című gyermekverskötet. 1956-ban könyvesboltba került A hallgatás tornya.
A kultúrpolitika a „tűrt" kategóriába sorolta. Ezért könyvei már megjelenthettek. Esetenként bizonyos huzavona után, például a Tűzkút előbb jelent meg Párizsban, mint Magyarországon (1964). Helyzetét 1970-ben megkapott Kossuth-díj konszolidálta. 1972-ben jelent meg a 20. századi magyar irodalom legkülönösebb vállalkozása a Psyché. Ebben a könyvben egy elképzelt 19. század eleji írónő életét és életművét alkotta meg.
Műfordításait 1976-ban gyűjtötte egybe. 1977-ben pedig Három veréb hat szemmel címmel antológiát adott közre a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból.
A szélesebb olvasóközönség a megzenésített gyermekversek költőjeként ismeri. Ez nagyon igazságtalan vele szemben. (Legalább annyira mint, Jonathan Swiftet ifjúsági íróként számon tartani.)
Valójában olyan sokhangú életmű az övé, melynek minden darabja a gondolatit megelőző érzékelés közvetlen kifejezésének lehetőségeit próbálgatja.
Az a paradoxon, hogy szavakkal igyekezett kifejezni a szavak előttit, az eszmét megelőző nem eszmét, amelyet Arany János nyomán neszmének nevezett, a nyelv zeneiségében rejlő kifejező erő próbálgatásához, a zenei formák (szvit, szimfónia, szonatina) nyelvi formákban való, esetenként nagyon radikális átültetési kísérleteihez vezette. Olyan maga alkotta szavakból álló versekhez (Táncdal, Hangcsoportok), melyeknek csak ritmusuk, zenéjük és hangulatuk van, lefordítható jelentésük nincsen.
Mindezt egészen különleges formaérzéke tette lehetővé, amelyre Kosztolányi már a tizenhat éves diák verseiben felfigyelt: Igy írt neki: „Te, drága csodagyermek, úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen."

Ajánlott irodalom: Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Bp., 1983., Schein Gábor: Weöres Sándor. Bp., 2001., Öröklét. In memoriam Weöres Sándor. Szerk. Domokos Mátyás. Bp., 2003.

A fénykép (Weöres Sándor) Balja Demeter felvétele, 1967. MNM.