Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Eötvös József
Dátum: Szeptember 04, szerda, 19:29:25
Téma: Irodalom tudástár


200 éve született Eötvös József báró. Liberális kötődését nevelője, a korábbi jakobinus Pruzsinszky József alapozta meg.




Eötvös József báró
(Buda, 1813. szeptember 3. - Pest, 1871. február 2.)

Udvarhű
Főnemesi családból származott, melynek tagjai magas hivatalokat töltöttek be Bécsben. Liberális kötődését nevelője, a korábbi jakobinus Pruzsinszky József alapozta meg, ezt 1836-1837-es nyugat-európai utazásai csak megerősítették. 1826 és 1831 között a pesti egyetemen jogot hallgatott,és Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett. 1831-től 1837-ig különböző közhivatalokat vállalt, majd irodalmi tevékenységet folytatott előbb apja sályi birtokán, ké-sőbb Pesten.
Első regénye, A karthausi 1841-ben jelent meg, és nevét országosan is ismertté tette. A Magyar Tudományos Akadémia 1835-ben levelező, 1839-ben rendes tagjává, 1855-ben másodelnökévé, 1866-ban elnökévé választotta.
Az országgyűléseken 1832 óta volt jelen, 1843-1844-ben a főrendi ellenzék egyik vezetőjeként. 1844-1848 között a reformellenzék centralista szárnyának tagjaként a Pesti Hírlap munkatársa volt. Az első felelős magyar kormány megalakulásakor 1848-ban ó kapta meg a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A szabadságharc kitörésekor külföldre távozott, és 1851-es hazatéréséig Münchenben politikai és szépíróként működött. Részt vett a Kisfaludy Társaság újjászervezésében. 1861-ben Buda város képviselőjeként volt jelen az országgyűlésen, majd tevékeny részt vállalt a kiegyezés létrehozásában. 1867-ben újra vallás- és közoktatási miniszter lett, és nagy jelentőségű törvényeket hozatott a népiskolai közoktatás, a zsidó emancipáció és a katolikus autonómia kérdésében. Miniszteri posztját haláláig betöltötte.
Első jelentősebb politikai tanulmányait a Budapesti Szemlében jelentette meg A zsidók emancipációja és a Szegénység Irlandban címmel. Elképzeléseit részletesen a centralisták egyik vezetőjeként fejtette ki a Pesti Hírlapban, cikkei egy részét 1846-ban Reform címen szerkesztette egy kötetbe. E műben a polgári átalakulás minden részletére kiterjedő tervet vázolt fel, melynek központi gondolata az országgyűlésnek felelős magyar kormány eszméje volt. Legfontosabb politikaelméleti tanulmánya, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra, két kötetben jelent meg 1851-ben és 1854-ben. Elveihez híven Eötvös itt a liberális állam modelljét alkotta meg.
Szépirodalmi munkái közül először költeményeivel (például A megfagyott gyermek, Búcsú, A vár és a kunyhó) ért el sikereket az 1830-as években. E versek ugyanúgy a kor társadalmi problémáira mutattak rá, ahogyan Eötvös regényei is: A karthausi, A falu jegyzője (1845) és a Magyarország 1514-ben (1847). Amíg azonban A karthausival a társadalmi átalakulásban rejlő veszélyekre kívánta felhívni a figyelmet, addig a másik két műben politikai írásaival szoros összefüggésben a feudális berendezkedés és a törvényhatósági rendszer visszásságaira figyelmeztetett.
Szépirodalmi műveivel is a polgári átalakulást és hazája fejlődését kívánta szolgálni. Ez alól csupán a - gyengébben sikerült - A nővérek című lélektani regénye (1857) kivétel. A család hírnevét fia, Eötvös Loránd, a jeles fizikus örökítette tovább.

Kép Barabás Miklós színezett litográfiája 1845. MNM.
Ajánlott irodalom: Schlett István: Eötvös József. Bp., 1987.; Devescovi Balázs: Eötvös József. Pozsony, 2007.







Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3162
pharmacy online