Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Herczeg Ferenc
Dátum: Szeptember 22, vasárnap, 20:43:09
Téma: Irodalom tudástár


150 éve született Herczeg Ferenc. Kortársai közül nagyon sokan politikai kurzusírónak tartották.




Herczeg Ferenc
(Versec, 1863. szeptember 22. - Budapest, 1954. február 24.)

Kortársai közül nagyon sokan politikai kurzusírónak tartották. Ezért úgy gondolták, hogy írásaiból hiányzik a mélyebb gondolatiság, és csupán az úri középosztály könnyelmű és az ország gondjairól tudomást nem vevő világának bemutatója, a nemzeti romantika kései megújítója, aki tehetségét feláldozta a politikai oltárán.
Délvidéki sváb származású családba született, és csak gimnazistaként tanulta meg a magyar nyelvet, amelyet később remekül használt. Könnyed és biztonságos kézzel írt.
Korának problémáit jó érzékkel ismerte fel, amelyeket remek lélektani tudással párosította. Első regényét Fenn és lenn címűt 1890-ben a váci börtönben írta meg, ahova egy kardpárbaj miatt került .
Mikszáthtal 1894-ben elhatározták, hogy színvonalas családi irodalmi hetilapot indítanak Új Idők címmel. A Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő cég a lapot 30 ezer példányban jelentette meg (ez majdnem hússzorosa volt a Hétének vagy a Nyugaténak). A kortárs modern irodalom jeleseinek (Ambrus Zoltán, Heltai, Rákosi Viktor, Tömörkény, Krúdy sőt, esetenként Ady) munkáit jelentette meg, miközben hangsúlyozta az új nemzeti irodalom abban való gyökerezését, folytonosságát (Jókai, Mikszáth, Gárdonyi) is. Mindez a két világháború között kiegészült a keresztény világnézet preferálásával, majd 1920 után elsősorban a konzervatív polgári írók (Harsányi Zsolt, Csathó Kálmán, Kosáryné Réz Lola, Szatmári István, Surányi Miklós) publikáltak a lapban, ugyanakkor rendszeresen jelentek meg Radnóti Miklós írásai is itt.
Elbeszélő művei, regényei a század végére a legnépszerűbb íróvá tették. Társadalmi novelláiban, regényeiben a középosztály pusztulását festette le (Mutamur, A Gyurkorics fiúk, A Gyurkovics lányok) .
Más műveiben a társasági élet aktuális kérdéseit: női emancipáció, házasságtörés, zsidó asszimiláció, szocializmus boncolgatta. (Lélekrablás, Idegenek között, Az első fecske, A fehér páva, Álomország, Andor és András, Az aranyhegedű stb.).
Megújított formájú romantikus-lélektani történelmi regényei közül a leghíresebb a magára hagyott magyarság látomását adó Élet kapuja című regénye, melyet a Magyar Tudományos Akadémia több ízben irodalmi Nobel-díjra terjesztett föl.
Számos művét színpadra is átdolgozta. A francia társalgási dráma eszközeivel jelenítette meg a színpadon. A dolovai nábob leánya, és a Gyurkovics lányok (1893) történetét, az utóbbi világsikert hozott számára. A Kék róka című szalonvígjátéka 1917-ben jelent meg.
A legjobb drámai művei történelmi darabok:Ocskay brigadéros, 1901; Pogányok, 1902; Bizánc, 1904; Árva László király, 1917; Az élet kapuja, 1919; A fogyó hold 1923; A híd, 1925, melyek konfliktusai nemegyszer a kor kínzó kérdéséiről , modern hősök kultuszáról, a nemzetet eláruló vagy megmentő személyekről és sorsukról, a nemzet megmaradásáról stb. gondolkodtak.
Önéletrajzi visszaemlékezéseit több kötetben (Emberek, urak és nagyurak, A várhegy, A gótikus ház) írta meg, de befejezni már nem tudta. Herczeg Ferenc művészetének (vitáktól nem mentes) újraértékelése napjainkban zajlik.

Kép: Ismeretlen felvétel 1900 körül. MNM.
Ajánlott irodalom: Horváth János: Herczeg Ferenc. Bp., 1926.; Rubinyi Mózes: Herczeg Ferenc. Bp., 1926.; Fitz József:.Herczeg Ferenc irodalmi munkássága. Bp., 1944.; Kornis Gyula: Herczeg Ferenc. Bp., 1944.; Rónay György: A regény és az élet. Bp., 1947.; Barta János: Herczeg Ferenc mai szemmel. Alföld 1955. április.







Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3164