Közös felelősség
Dátum: Január 23, csütörtök, 21:42:38
Téma: Kultura


Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én szignálta a Himnusz kéziratát. 1989 óta erre emlékezve ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.


A himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője először 1828-ban jelentette meg.

Vörösmarty Mihály Szózatának Egressy Béni által történt eredményes megzenésítése (1843) után Bartay Andrásnak, a pesti Nemzeti Színház igazgatójának, megbecsült zeneszerzőnek, pedagógusnak, tankönyvírónak támadt az az ötlete, hogy az osztrákok, a britek példájára a magyaroknak is legyen néphimnusza. A pályázatot Garay János lapjának, a Regélő Pesti Divatlapnak 1844. március 3-i számában hirdette meg. Idézet a pályázatból: "...ez évben 20 arany pályadíjt tűz ki a' legjobb népmelódiáért - Kölcsey Ferencz koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve... Beküldésének határnapja 1844. május 1ső napja..."

Amint olvashatjuk, "népmelódiára" volt igény. Az igazán jó nemzeti himnusznak tehát nem csupán szépnek, zeneileg értékesnek, hanem a tömegek által is könnyen énekelhetőnek kell lennie. A zsűri 1844. június 15-én hozta meg döntését. A beérkezett 13 pályaműből a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri egyhangúan Erkel Ferenc művének ítélte oda az első díjat. Ebben az értelemben 1844. június 15-ét nevezhetjük a magyar Himnusz születésnapjának.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy másként a Rákóczi-induló is.

A megzenésített Himnuszt először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án majd ezt követően július 9-én. 1844. augusztus 10-én először szólal meg a Himnusz nyilvános ünnepségen: az óbudai hajógyárban, a Széchenyi nevű gőzös vízre bocsátásánál. 1844. augusztus 15-én egyházi szertartás keretében először, a pesti polgári őrhad zászlószentelésén csendül föl a Himnusz. 1844 szeptemberében Wagner József zeneműkiadónál nyomtatásban jelenik meg a Himnusz kottája - Deák Ferencnek ajánlva. Ez lehetővé teszi a mű országos elterjedését. 1848. augusztus 20-án először hangzik el a Himnusz hivatalos állami ünnepségen a budavári Mátyás-templomban.


Ezen a napon kell, hogy ünnepeljük mindazon ismeretleneket is, akik anyagi, vagy bármilyen jellegű támogatásukkal ott álltak a művészek mögött, és nem hagyták őket elveszni. Emlékezzünk tanítókra, mesterekre, szülőkre! Az ünnep kötelez minket.

Kötelez minden, a magyar himnuszt magáénak vallót, hogy adja tovább a gyermek kezébe a könyvet! Ne csak egy protokolláris összejövetel legyen január 22, hanem annak hitvallása, hogy felelősséggel tartozunk elődeinknek, és az utókornak egyaránt! Legyen hozzá, kell, hogy legyen hozzá erőnk, akaratunk, mert

"Megbűnhödte már e nép
A múltat, s jövendőt!"


(Forrásanyag:wikipédia és saját kútfő)






Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3176