A The Room jelenség
Dátum: Augusztus 22, kedd, 22:50:40
Téma: Életünk napjaink


Tommy Wiseau 2003-ban debütált egyszerre tehetségtelen íróként, tehetségtelen rendezőként és tehetségtelen főszereplőként. A film utóélete már izgalmasabb.


"Hallottál már a The Room (A szoba) című filmről?", kérdezte londoni ismerősöm egyik magyarországi látogatása során. "Minden évben lejátszák egyszer a mozikban, általában teltházas."

A szüleim számára például elég érthetetlen volt, hogy miért akarna valaki megnézni egy olyan filmet, amit korábban már látott; azonban ismertem olyanokat is, akik rendszeresen összegyűltek a társaságukkal, hogy megnézzék a Ponyvaregényt, annyira beleszerettek abba a filmbe.

"Ez olyan, mint a Ponyvaregény?", kérdeztem vissza. "Annyira kultikus, hogy az emberek nem tudnak betelni vele?"

"Nem, szó sincs erről!", hangzott a válasz. "A világ egyik legrosszabb filmjének mondják. Az emberek azért nézik meg újra és újra a moziban, hogy együtt röhöghessenek rajta, milyen béna."

A romantikus dráma leforgatása a moziadatbázisok szerint 6 millió dollárba került, és az első vetítés során 1800 dollárt hozott vissza. Az ember ezt olvasva gyanút fog, hogy esetleg elírták, lehagytak a végéről pár nullát, de nem. Igaz, akkor csak pár kaliforniai, kicsi moziban vetítették egyáltalán le. A készítők állítólag beküldték a Paramounthoz is a filmet, hogy az legyen a terjesztő hálózatuk, és pletykák szerint a kéthetes elbírálási idő helyett huszonnégy órán belül megérkezett az elutasító válasz. A cselekmény szinte teljesen összefüggéstelen, az alakítások rémesek, a dialógusok pedig buták, és ismételgetik magukat. No de "legszebb öröm a káröröm", a film hamar könnyű célponttá vált a komikusok és az interneten viccelődők körében, így a hírneve robbanásszerűen terjedt. Még ma is készítenek róla gúnyolódó videókat, pedig már eltelt több mint egy évtized, amikor pedig leadják a filmet a korábban említett eseményeken, az emberek beöltöznek a szereplőknek, jeleneteket játszanak belőle, szövegrészleteket idéznek, mintha egy Csillagok háborúja találkozón lennének. Szóval akárhogyis, de film hatalmas hírnévre tett szert; azt pedig ne felejtsük el, hogy egy-egy ilyen vetítés alkalmával minden egyes jegy árából valamennyi csorog Wiseau zsebébe is. Valószínűleg nem gazdagodott meg belőle, de talán szép lassan javult a helyzet.

A közreműködők szerint nem csak maga a film volt nevetséges, hanem színfalak mögötti világ is; erről mesél a másik főszereplő, Greg Sestero "The Disaster Artist" (A katasztrófa művész) című emlékirata, amely mind könyv, mind hangoskönyv formában díjat nyert. (A borító alján ez a szöveg található: "Életem A szobában, a valaha készült legnagyszerűbb rossz filmben.") A történetnek azonban itt nincs vége, ugyanis az emlékiratból Seth Rogen, James Franco és Dave Franco vígjátékot forgattak, amit idén márciusi premierjén álló tapssal ünnepelt a közönség.

Talán a legszebb az egész történetben, hogy Wiseau és Sestero valószínűleg nem haragszanak egymásra a történtekért, amit abból gondolok, hogy egyrészt Wiseau is szerepel a paródiafilmben, másrészt a "nagy páros" tagjai (szintén idén) újra egyesülnek a mozivásznon a "Best F(r)iends" című film főszereplőiként (a címet nem lehet jól lefordítani, egy szójáték: "Legjobb barátok" / "Legjobb ördögök"); ahol Wiseau egy temetkezési vállalkozót alakít, és hogy őszinte legyek, ez a szerep sokkal jobban áll neki, mint a hős romantikus karaktere. (Mivel nem ő rendezi a filmet, még abban is reménykedhetünk, hogy jó lesz.)

Tommy Wiseau bátran beleugrott a moziiparba, és hatalmasat bukott. Ettől függetlenül minden tiszteletem az övé, mert mindent beleadott, hogy megvalósítsa az álmát, és szerintem ezért az eredménytől függetlenül csak elismerés járhat; és azért is, mert ennyi megaláztatás után is képes kiállni a kamerák elé. Remélem, hogy a közelgő filmekkel sikerül megfordítania a helyzetét, és végül egy sikeres, befutott filmesnek láthatnánk, akinek volt egy elhibázott lépése a karrierje elején. Mi a képernyő előtt biztonságban érezhetjük magunkat, nincs kockázat, legfeljebb azt mondjuk a rossz filmekre, hogy soha többet nem nézzük meg. (Vagy mégis?)

A "The Room" nagy tanulsága: Ami a világ legrosszabb filmjeként indult, az mégis adott egy olyan alapot a filmiparnak, amiből 14 év múlva egy elismert vígjáték és megannyi érdekes történetek születhetett.

Mostanában folyton azt a hamis képet látjuk, hogy a sikeres emberek eleve sikeresnek születnek, és soha nem tévednek; jó volna, ha Tommy Wiseau lenne az élő példája annak, hogy a legnehezebb helyeztekből is fel lehet állni. Drukkolok neki.





Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3199