Az édes
Dátum: Október 12, kedd, 22:20:49
Téma: Dolgozat
 |
Ó nyájas olvasó, szoktad-e ízlelni nyelvünket, mint óbort hűs pince mélyén?
Érdemes.
|
„Fejére szól ki szót emel, király nem alhatik.”
„ Egy öszi alkonyon a világvevő rádión, egy recsegő hang a hazáról beszél.”
„Együtt lőttük a pártházat.
Mikor? Melyiket?
Mikor melyiket.”
És nyelvünk történelmét – a mi történelmünket – ismered-e?
Lásd oly mint anyánk fényképeit nézni.
A mezítlábas kislánytól a boldog nagymamáig.
A Halotti beszédtől a legújabb Akadémiai Nagyszótárig.
Ha főneveinket és igéinket úgy ismerjük, mint anyánk ősz tincseit, tudván mikor és miért lettek;
Ha jelzőinket és határozóinkat úgy értjük, mint anyánk keze rebbenését, szeme rianását;
Akkor a „Csácsumi csá, köcsög” más értelmet kap;
És a megismert múlt által felsejlik a biztató jövő.
Budapest, 2004. október 12.
|
|